Az évente megrendezett 1Úton zarándoknapot idén a családok felelős tagjaiért ajánlották fel. Augusztus 14-15-én zarándokok sokasága indult el gyalogosan, kerékpárral, autóval, de lóháton, motorkerékpárral és autóbusszal is.
A Kárpát-medencét átszövő Mária-út teljes hosszán, rövidebb-hosszabb szakaszokon mindenki megtalálta a számára megfelelő utat, társakat, lelki feltöltődést. A Felvidéki Mária-út déli szakaszain, miként minden évben, ezúton is felkeresték a Mária-kegyhelyeket, a Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére emelt templomokat.
A párkányi régió zarándoklatai így alakultak:
augusztus 15-én Szőgyénből, a Nagyboldogasszony-templomban történt zarándokáldás után harmincfős csoport indult el a Kürtre vezető Mária-úton, köztük fiatal családok, kisebb és nagyobb gyermekekkel. Érkeztek zarándokok Kürtről, Fűrről, Csúzról, Komáromból, Érsekújvárból, Bátorkesziről és Kőhídgyarmatról.
A párkányi Szent Imre-templomból indult el a hatfős csoport a bényi Mária-kegyhelyre, köztük párkányi, nánai, kövesdi és kőhídgyarmati zarándokok.
Bénybe, a Szent Kút, vagy Kutacska néven ismert Mária-kegyhelyre, a csoportos, vagy egyéni gyalogosok mellé több száz zarándok érkezett a környékről járművekkel Nagyboldogasszony ünnepére, ami egyben a kegyhely búcsúja.
Közösen imádkozták el a rózsafüzért és a Lorettói litániát Szűz Máriáról és Mária-énekekkel köszöntötték a Magyarok Nagyasszonyát. Az atyák kiszolgáltatták a gyónás szentségét, a zarándokok vizet merítettek a kegyhely forrásából.
Szalay András helyi plébános köszöntötte a zarándokokat. Elmondta, hogy az önkormányzat támogatásával megújult az ősi kegyhely kápolnája és a keresztút állomásai. Elmondta, hogy a keresztút domborműveit Magyar György párkányi keramikus készítette el, aki jelen volt az ünnepségen, és akinek virágcsokorral fejezte ki köszönetét.
Az ünnepi szentmisét Gyurcso Zoltán püspöki helynök celebrálta a környékből érkezett paptestvéreivel. Szentbeszédében hangsúlyozta a nemzet, a család és a közösségek jelentőségét, létjogosultságát, mely nagy veszélyben van a mai időkben.
„Ennek oka, hogy őseinktől eltérően megszűnik a kapcsolatunk a Teremtővel. Az egész világ rászorul a megváltás ünnepére. Az államokat kormányzók nem tudnak reményt és vigaszt nyújtani, utat mutatni. A mi szép hitünk azonban reményt ad és utat mutat. A keresztény életvitelünk egyedüli feltétele az Istennel való kapcsolat.
Ezt kell megerősíteni, különben kiüresedik az életünk, elszakadunk Istentől, elszakadunk nemzeti és keresztény értékeinktől. A Boldogságos Szűzanya életpéldája mutassa meg életünkben a helyes irányt. Ő vezessen minket végig ezen az úton, hogy megleljük az út és a célba érés örömét.”
A helynök atya a szentmise liturgiában felszentelte a felújított kegykápolnát és a keresztutat, majd megáldotta az új kenyeret, amit szétosztottak a hívő közösségnek.
Nagyboldogasszony ünnepén, szerte a Kárpát-hazában „1 úton” jártak a zarándokok, egy szándékért imádkoztak: családokért, a családok felelős tagjaiért és nemzetünk megmaradásáért.
Úton lenni – zarándoktársakkal, egyedül vagy közösségekkel, gyalogosan vagy járművekkel – jó és nemes cselekedet. Nagy szüksége van rá a ma emberének, hogy a zarándokúton lélekben megtisztuljon, elmélyüljön, elmélkedjen, számot vessen önmagával és a világ dolgaival.
A zarándokok Abaszállásról Nyitrára gyalogosan, Egyházgelléből autóbusszal a nyitrai kálváriára, az ipolysági Nagyboldogasszony-templomból zarándokáldással indultak gyalogosan a palásti Babba-kápolnához.
A zarándoklatok szervezői voltak: Mária-út Felvidéken, Via Mariae Polgári Társulás, Compass Strekov és az egyházközségek.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
