A Széchenyi István Polgári Társulás koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott ma késő délután Komáromban, a legnagyobb magyar születésének 230. évfordulója alkalmából.
A hagyományos koszorúzásra a Klapka tér közelében elhelyezett Széchenyi-emléktáblánál került sor, ahol Mózes Endre gimnáziumi tanár, a társulás alelnöke mondott beszédet. A reformkor kiemelkedő egyéniségének gondolatait idézve úgy fogalmazott,
„az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának, s ezáltal az egész emberiségnek”.
Mózes Endre (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mózes Endre erre a vezérfonalra fűzve gondolatait hangsúlyozta, mindenkinek fel kell ismernie a maga feladatát, hivatását, küldetését ebben a világban. „Ha csak a saját érdekeinket tekintjük, biztosan eltévedünk és elbukunk, ha messzebb tekintünk, akkor hasznos tagjai lehetünk nemzetünknek” – vélekedett. Véleménye szerint azonban másokért dolgozni egyedül nagyon nehéz és minél nagyobb a feladat, annál nagyobb szükség van a többiekre. Újfent Széchenyit idézte:
„Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen!”
„Le kell mondanunk a magunk vagy kicsi csoportunk érdekeiről, elképzeléseiről. A valaha jól működő megoldásokról egy nagyobb feladat, az új kihívásoknak való megfelelés érdekében” – fogalmazott, majd hozzátette, erre is Széchenyi mutatott példát. A magyar-történelem szakos tanár emlékeztetett arra, hogy Széchenyi, legnagyobb politikai ellenfelével, Kossuthtal is megpróbált együttműködni, még akkor is, ha Kossuth több megoldását rossznak, végzetesnek ítélte. „A jó ügy érdekében összefogni azokkal, akik ugyanazt akarják, csak másképpen, ugyanakkor nem megfeledkezni a saját értékeinkről és érdekeinkről” – mondta, hozzátéve, jó lenne ezt megtanulni az elődöktől.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Beszédében kifejtette, Széchenyi húszas éveinek végén eszmélt rá küldetésére, amelyhez élete végéig ragaszkodott. Mint mondta, minden erejét, tehetségét, kapcsolatát a magyar nemzet, a hazája felemelésére áldozta. „Ezzel példát adott mindnyájunknak, hiszen a mi feladatunk sem kisebb: nemzetünknek, nemzetrészünknek megmentése, hazaként tisztelt szülőföldünknek felemelése, élhetővé tétele kinek-kinek tehetsége, ereje, lehetősége szerint” – húzta alá. Mózes ugyanakkor úgy értékelte, ennek előfeltétele, hogy ki tudjunk lépni „önzésünk, önérdekeink, hitetlenségünk és erkölcstelenségünk szorításából.”
A társulás alelnökének beszédét követően civil szervezetek képviselői, az önkormányzat részéről pedig Keszegh Béla polgármester megkoszorúzták Széchenyi István, a magyar történelem kiemelkedő személyiségének emléktábláját.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
