Fábry János olajfestménye és Kerényi Éva történész, a kiállítás kurátora (Fotó: HE/Felvidék.ma)

Fábry János, a Gömörmegyei Múzeum alapítója sokrétű személyiség, a társadalmi élet kulcsembere volt. Emellett kiváló tanárt, pedagógust, az Egyesült Protestáns Főgimnázium igazgatóját, botanikust, a kulturális és társadalmi élet szervezőjét, a leánynevelés úttörőjét tisztelhetjük benne. Születésének 190. évfordulója alkalmából 2020 októberében emlékkiállítást rendeztek a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban.

„A tárlat nem szűnik meg, itt marad állandó kiállításnak” – osztotta meg a jó hírt a Kerényi Éva történész, a kiállítás kurátora, aki elmondta, hogy a tárgyi emlékek a történeti és a levéltári gyűjteményből lettek összeválogatva.

(Fotó: HE/Felvidék.ma)

Régi álma valósul meg ezzel a múzeum és történelem kedvelőinek. Fábry Jánosról a múzeum mellett már régóta utcát is elneveztek, mégis kevesen tudják, hogy ki is volt ő valójában, holott 120 évvel ezelőtt mindenki ismerte a köztiszteletben álló családból származó Fábry Jánost.

Az volt a céljuk, hogy a látogatók egy összképet kapjanak Fábry János munkásságáról és sokrétű tevékenységéről. Tudnunk kell, hogy a nevéhez fűződik a nőegyesület, a színjátszó kör, az uszodatársulat létrehozása. Természettudósként az időjárást is figyelte, 1885-től meteorológiai állomást is üzemeltetett Rimaszombatban.

„Az volt a koncepció, hogy ha a kiállítóterem közepére áll a látogató, amerre fordul, minden irányban egy Fábry Jánossal kapcsolatos kiemelkedő területtel ismerkedhessen meg” – mondta Kerényi Éva.

Mint kifejtette, nagyon nehéz megmondani, hogy a mai Gömör-Kishonti Múzeumban Fábry János személyéhez hány tárgy köthető, hiszen amikor 1882-ben megalakult a múzeum, a műtárgyállomány 568 darabból állt. Majd minden egyes tárgy átment a kezén, s különféleképpen jelölte azokat. Fábry halálakor, 1907-ben csaknem 20 ezres tételről beszélhetünk – mutatott rá Kerényi Éva történész.

(Fotó: HE/Felvidék.ma)

Megmaradtak itt a gimnázium évkönyvei, amelyeket ő szerkesztett. De ugyanúgy a vizsgarendek, rendezvények meghívói, a levelezései, hivatalos iratok, feljegyzések, a bélyegzői, névjegykártyái is gazdagítják az állományt.

A gimnáziumban természettudományi szertárt is felszerelt, mivel elsősorban természetrajzot és állattant tanított. Nagyon sok segédeszközt maga készített, amit szintén a múzeumnak ajándékozott.

(Fotó: HE/Felvidék.ma)

1870-ben maga rajzolta földrajzra a térképet, úgy ahogyan a biológiaórára a mappákat és az ábrákat, vagy magyarórára a tablókat. A herbáriumába préselt növényekhez saját kezűleg írt cédulákat.

Fábry János személyéhez köthető a két általa kiadott tankönyv, amelyek a korabeli Magyarországon az első ilyen jellegű kiadványok voltak, 1865-ben jelentek meg Budapesten.

A múzeumban megtalálhatóak a publikációi, levelezései, a kézírással készített összeírások a növényzetről, a múzeumalapítással kapcsolatos dokumentumok, az alapító okiratok, az alapítók, a legelső iktatókönyvek, az első műtárgylisták, kategorizáló táblázatok, a múzeum első monográfiája és annak a kézirata; s itt találjuk a lányiskolai tanári naplóját, a saját kezűleg írt órarendeket.

(Fotó: HE/Felvidék.ma)

A társasági életéből kevésbé ismert, hogy Fábry János volt a Műkedvelő Színtársulat igazgatója is, ezt a megmarad függönytervezet hátlapja igazolja.

A tárlatban helyet kapott Fábry Zoltán (1911–1957), a kommunizmus áldozata és a Fábry családdal kapcsolatos fontosabb információk is. A Fábry-díjat 1990-ben alapították.
Mint a kiállításból is  láthatjuk, Fábry János nemcsak egy területen alkotott maradandót, hanem nagyon sok területen bizonyította a kiválóságát.

„A célunk az, hogy bejusson a köztudatba, hogy élt itt egy olyan ember, aki a város történetének nagyon fontos kulcsembere volt. A népszerűsítés érdekében született meg a kétnyelvű kiállítási katalógusunk is Fábry Jánosról, hogy a vendégeink haza is tudják vinni, amit itt látnak” – szögezte le Kerényi Éva.

(Fotó: HE/Felvidék.ma)

A kiállítási katalógust Kerényi Éva a 2021. szeptember 8-i finisszázs keretében mutatta be. A kétnyelvű kiadvány a KultMinor támogatásával készült.

Mint megtudtuk, további elképzeléseik között szerepel, hogy a kiállítást vándoroltassák. Losoncon, ahol a szülei nyugszanak, mindenképpen szeretnék bemutatni. A jövőben még magyarországi intézmények vagy a Balaton környéke is szóba jöhet, ahol ma is él a Fábry család egy része.

(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)