Sok munkába, utánajárásba került A simonyi csörgős malom című emlékkönyv elkészítése, melyet Simonyi község írásos említésének 800. évfordulójára adott ki a helyi önkormányzat.
A szerkesztők, Sebőkné Balogh Valéria és Bató József, valamint szerzőtársaik 2021. szeptember 4-én szeretetvendégség keretében mutatták be az új kiadványt. A nyelvi korrektúrát Ádám Zita végezte.
„Az volt a célom, hogy sok embert beszervezzek, hogy csapatmunka legyen. S ez valóban így történt, két felhívást is közreadtunk, amelyben fényképeket, történeteket kértünk a simonyiaktól. Végiggondolva, minden házból szerepel benne valamelyik családtag” – mondta Sebőkné Balogh Valéria.
Kifejtette, hogy mindannyian nagyon büszkék a településükre, hiszen gazdag a történelme, és igen ritka, hogy a 800. évfordulóját tudja megünnepelni egy-egy település.
Gál István polgármester a Felvidék.má-nak elmondta, hogy nagyon rég készülnek erre az évfordulóra, és sajnálja, hogy a járványhelyzet nem teszi lehetővé, hogy nagyobb ünnepség keretében is emlékezzenek. Szerettek volna kiállítást és nagyszabású falunapot is szervezni, de ezt elhalasztják a következő évre.
Ma egyedülálló Gömörben, hogy emlékkönyvvel emlékezzen az első írásos említésére egy település.
Simonyi vezetése és önkormányzata mégis a klasszikus könyv formát választotta, hogy maradandót tegyen az utókor elé.
„A kiadványt eljuttattuk a könyvtárakba, ahol megőrzik. Legjobb tudásunk és igyekezetünk szerint tártuk az olvasók elé Simonyi múltját és jelenét, melyre büszkén tekintünk, s reménykedve tekintünk a jövőbe. Mi itt, Simonyiban vagyunk otthon. Simonyi az otthonunk, de jóleső érzés megtapasztalni, hogy nemcsak a helyiek érzik magukat itthon, hanem azok is ragaszkodnak szülőföldjükhöz, akiknek az életútja másfelé vezetett” – mondta a polgármester, Gál István, aki 2014-től tölti be ezt a posztot.
Hozzátette, hogy ezúton is köszöni mindazoknak az igényes munkáját, akik szabadidejüket feláldozva dolgoztak ezen a könyvön, vagy bármilyen formában hozzájárultak a létrejöttéhez.
„A felkérést a könyv megszerkesztésére megtiszteltetésnek vettem. S azóta, ahogy többekkel megbeszéltem, hogy dolgozom ezen a könyvön, azt kérték, írjam meg az ő falujukét is. Nem lehet. Mindenki csak a saját faluját tudja igazán összefoglalni, ahol felnőtt, még akkor is, ha már elkerült onnan” – szögezte le Sebőkné Balogh Valéria nyugalmazott pedagógus.
Több szerző is kereste a kapaszkodót, a pozitív eseményeket, amelyek újabb erőt adhatnak a jövőre nézve. Ugyanis a múlt sem volt nehézségektől mentes.
„Emlékeznünk kell az elődeinkre, így meríthetünk bölcsességükből, őrizhetjük meg és ápolhatjuk népszokásainkat, hagyományos, nemzetet megtartó és felemelő ünnepeinket” – tette hozzá Sebőkné Balogh Valéria.
A kérdésünkre, hogy mi jellemzi valójában a simonyiakat, elmondta: „Nagyon szorgalmas, becsületes, szavatartó és fantasztikusan összetartó nép lakja Simonyit. Soha senkivel nem éreztették azt – legalábbis én így emlékszem – hogy református vagy katolikus, hogy nagygazda családból, kisparasztiból vagy iparosság felé hajló családból származik-e. Mindenki egyforma volt és szeretetben élt” – nyilatkozta Sebőkné Balogh Valéria a Felvidék.má-nak.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
