Az Európai Parlament mai plenáris ülésén ismét Lengyelország került a politikai támadások kereszttüzébe: a lengyel Alkotmánybíróság döntéséről vitáztak a képviselők Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének részvételével. A Fidesz európai képviselőcsoportja nevében felszólaló Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője és Trócsányi László, EP-képviselő szolidaritásukat fejezték ki, és támogató álláspontjukról biztosították Lengyelországot.
Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője felszólalásában hangsúlyozta:
a lengyeleket és magyarokat nem oktathatják ki az európai értékekből és jogállamiságból.
Emlékeztetett: „a nyugat-európai hatalmi elit képviselői papírfecnikre írogatott befolyási övezet százalékokkal dobott oda minket a szovjet birodalomnak!”. Elmondta: mi, magyarok és lengyelek „Jaruzelski és Kádár diktatúrájával szemben a szabadságért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségünkért harcoltunk”. Felhívta a figyelmet: „Európában a járvány negyedik hulláma támad, ismét példátlan bevándorlási nyomásnak vagyunk kitéve, sok helyütt energiaválság alakult ki, és önöknek van érkezésük a magyarokat és a lengyeleket zaklatni, nyilvánvaló hazugságokat, otromba rágalmakat ismételgetve, előítéletesen és gyűlölködő hangnemben”. A delegációvezető kiemelte: „Mi a saját erőnkből vívtuk ki a szabadságunkat és a nemzeti függetlenségünket, így hát önökkel szemben is meg fogjuk védeni azt!”.
Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője, volt alkotmánybíró és igazságügyi miniszter kiemelte, az európai és tagállami intézmények között egy fölérendeltségi párbeszédnek vagyunk szemtanúi. Hangsúlyozta azonban: valós párbeszéd csak egyenlő felek között folyhat.
Hozzátette: „Az uniós jognak alkalmazási elsőbbsége van, de nincs abszolút elsőbbsége. Ilyenről az európai szerződések sem rendelkeznek”.
Mutatja, hogy valós problémáról van szó, mert már számos nemzeti alkotmánybíróság meghatározta az uniós jog elsőbbségi alkalmazásának korlátait. Ezt tette legutóbb a lengyel alkotmánybíróság is. „Miután jogi vitáról van szó, nem tartom helyesnek, hogy ezzel párhuzamosan politikai vita is folyik a kérdésről. Ha a nemzeti alkotmányos intézmények a fenyegetések helyett több tiszteletet kapnának az európai intézmények részéről, akkor a vitás kérdéseket nem az erő, hanem a józan ész tudná eldönteni” – zárta felszólalását a képviselő.
Varga Judit: a magyar kormány kiáll a lengyel alkotmánybíróság határozata mellett
A magyar kormány kezdettől fogva kiállt a lengyel alkotmánybíróság határozata mellett, amely rávilágít az Európai Unió intézményeinek hibás gyakorlatára – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán közzétett üzenetében kedden.
Varga Judit az uniós tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi ülését megelőzően közzétett üzenetében megjegyezte:
Brüsszel teljes gázra kapcsolt, azért zsarolják Magyarországot és Lengyelországot, mert „más alapokon nyugszik értékrendünk, máshogy gondolkodunk a világról és Európáról”.
Brüsszel szemét szúrja, hogy Magyarország és Lengyelország megvédi és támogatja a családokat, hogy elutasítja a migrációt és birodalom helyett az erős nemzetek erős Európáját építi – hangoztatta a tárcavezető.
„Mi ennek a klubnak a tagjai vagyunk és maradunk is. Ennek a klubnak szabályai vannak, melyeket régóta lefektettek az uniós alapszerződésekben. Ezeket az alapelveket azonban nem mi, hanem Brüsszel akarja áthágni, mégpedig erőszakkal” – fogalmazott.
Azt írta: ha nem lenne elég a sok jogállamisági jelentés és kötelezettségszegési eljárás, még olyan források megvonásával is zsarolják a két országot, amelyek száz százalékban járnak nekik, „hiszen azokért a magyar és lengyel emberek keményen megdolgoztak”. Emlékeztetett: Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, Lengyelországot pedig azért támadják, mert gátat szab a lopakodó uniós hatáskör-bővítésnek. „A nyomásgyakorláshoz már hozzászoktunk, Budapest és Varsó kitart, vállt vállnak vetve” – fogalmazott.
Varga Judit kijelentette: egyetért Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, aki EU-s vezetőknek írt hétfői levelében kifejtette, hogy az uniós jog elsőbbségének elve nem korlátlan, csak azokon a területeken érvényesül, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak, s azok a hatáskörök, amelyeket a tagállamok nem ruháztak át az unióra, a tagállamoknál maradnak.
A klub szabályait tehát nem Magyarország és Lengyelország szegi meg, hanem a brüsszeli bürokrácia az alattomos és ideológiailag elfogult politikai játszmákkal – írta a magyar igazságügyi miniszter.
„Mi nem fogunk meghátrálni, tiszta lelkiismerettel és egyenes gerinccel ülünk ma tárgyalóasztalhoz az Általános Ügyek Tanácsában” – tette hozzá az igazságügyi miniszter.
Michael Roth, Németország külügyi államminisztere a tanácsülésre érkezve kijelentette:
nincs helye kompromisszumnak a jogállamisággal kapcsolatos vitában Lengyelországgal.
„Beszélnünk kell, de nem látok teret a kompromisszumokra” – fogalmazott, majd hozzátette: a párbeszéd során tisztában kell lenni azzal, hogy minden tagország elkötelezte magát a jogállamiság mellett, amikor csatlakozott az Európai Unióhoz. Különmegállapodások nem lehetségesek – tette hozzá.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arra figyelmeztetett, a jogállamiság megszűnése Európa végét jelentené. „Európa nem élné túl, ha megszűnne a jogállamiság. Európa a demokráciára, a szabadságra, a tiszteletre és a jogállamiságra épült” – fogalmazott.
Kijelentette: ezt fel kell ismerniük nemcsak a jogállamiságot tiszteletben tartó tagországoknak, hanem azoknak is, amelyek számára a jogállamiság nem fontos kérdés. Ha valaki megkérdőjelezi a jogállamiságot, azt okkal teszi. Ennek oka pedig a hatalom megtartása – tette hozzá Asselborn.
A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.
(Sajtóközlemény/MTI/Felvidék.ma)
