Az alkoholfogyasztás a pszichiátriai kezelésre beutaltak legtöbbjénél szerepet játszik, áll az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) szóvivője, Alžbeta Sivá által kiadott tájékoztatásban. A legtöbb alkoholproblémával beutalt férfi Trencsén, Kassa és Eperjes megyében él.
Az alkoholgondokkal intézeti kezelésre beutalt nők közül a legtöbben Zsolna, Trencsén, Kassa és Eperjes megyéből kerülnek ki. Az ilyen diagnózissal lezárt intézeti kezelések 55,1 százaléka 14 napnál rövidebb ideig tartott. A pszichiátriai osztályokra 2020-ban mentális és viselkedési zavarok miatt összesen 36 862 személyt utaltak be, akiknek csaknem egyharmadát életében először kezelték ezzel a problémával. Lakhely szerint a legtöbb személyt Kassa, Trencsén és Pozsony megyéből utalták be.
A tavalyi év végére 34 975 intézeti kezelést zártak le, ebből 107 halállal, kettő öngyilkossággal végződött. A kórházi pszichiátriai kezelésről való elbocsátás után a betegek 87,7 százaléka ambuláns kezelést kapott, csaknem 11 százalékukat újabb intézményi kezelésre utalták.
A 2008-tól 2019-ig terjedő időszakban a beutaltak száma enyhén növekvő tendenciát mutatott, átlagosan évi 159 beutalással többet. A koronavírus-járvány és az ezzel összefüggő intézkedések következtében 2020-ban változott a helyzet, 16,4%-kal kevesebb beutaltat jegyeztek, mint 2019-ben.
Tavaly leginkább a neurotikus zavarokkal, a stressz okozta panaszokkal, valamint a szomatoform, azaz szorongásos zavarokkal küzdők esetében csökkent 22,8 százalékkal a beutaltak száma. Az alkoholfogyasztás által okozott mentális és viselkedési zavarokkal küzdők köréből 21,3 százalékkal kevesebb volt a beutaltak száma. A legkisebb mértékű évközi csökkenés – 4,2 százalékos – a pszichoaktív szerek használata miatt bekövetkezett mentális és viselkedészavarokkal beutaltak esetében volt tapasztalható.
A legtöbb kórházi kezelésre utalt személy – hasonlóan, mint az előző években – az alkoholfogyasztás következtében kialakult mentális és viselkedészavarokkal küzdők köréből került ki, akik az összes intézeti kezelésre szoruló személy 25 százalékát alkották.
A második legnépesebb csoportot 0,7 százalékkal a skizofrén tüneteket produkáló, valamint képzelgéses panaszokkal küzdő betegek alkotják. Őket követik az organikus eredetű mentális zavarokkal, továbbá az affektív, azaz hangulatzavarokkal küzdők, akik a kórházi kezelésre szorulók 14,3 százalékát alkották. A nemek számbeli megoszlását tekintve több férfi szorul kezelésre, mint nő. A férfiak számbeli többsége az alkohol okozta pszichikai és viselkedészavarok miatt szükségessé vált kórházi kezelés esetében volt leginkább tapasztalható.
A második legnépesebb csoportnál, a skizofrén tüneteket produkálók, valamint képzelgéses panaszokkal küzdők között ugyancsak többségben voltak a férfiak. Az organikus eredetű mentális zavarokkal, továbbá az affektív, hangulatzavarokkal küzdők között viszont többségben voltak a nők, a legtöbb, a férfiak számát meghaladó kórházi kezelésre szoruló nő a hangulatzavaros betegek közöl került ki.
Ami az intézeti pszichiátriai kezelésre szorulók kor szerinti megoszlását illeti, minden korosztály esetében évközi csökkenés volt tapasztalható. A legmarkánsabb, 28,1 százalékos csökkenés a 14 éves kor alattiak esetében mutatkozott. A 10 ezer főre eső pszichiátriai beutaltak száma 2019-hez képest 16,4 százalékkal csökkent.
A konkrét diagnózisok közötti összehasonlításban a 14 évesnél fiatalabb korosztály esetében a kórházi kezelés a leggyakrabban a hiperkinetikus magatartászavarok miatt vált indokolttá,
összesen 160 esetben, ami 17 százalékot jelent. A viselkedési és érzelmi zavarok terén a lányok voltak többségben, a 156 esetből 89 lány, s 67 fiú szorult ilyen panaszokkal kórházi kezelésre. A 15-19 éves korosztály tagjai közül a legtöbben drog- és egyéb tudatmódosító szerek miatt kialakult pszichikai és viselkedészavarokkal szorultak kezelésre, összesen 207 esetben. A fiúk aránya 71,5 százalék volt a lányok 28,5 százalékához képest.
A 20–29 évesek korcsoportjában a kezelést leggyakrabban a drogok és egyéb tudatmódosító szerek használata miatt kialakult mentális és viselkedészavarok orvoslása tette szükségessé. A 863 esetből többségben voltak a férfiak (80,7 százalék) a nőkkel szemben (19,3 százalék). A középkorú betegeknél domináltak az alkoholfogyasztás okozta pszichikai és viselkedészavarok. A 30–44 éves korcsoport az intézeti kezelésre szorulók 33 százalékát képezte, a 60–74 éves korosztály 20,4 százalékot, itt is minden esetben a férfiak voltak többségben.
A 75 év feletti pácienseknél a kezelést a legtöbb esetben az Alzheimer-kór okozta demencia és az agyműködés károsodása miatti egyéb pszichikai zavarok tették szükségessé, ezek az összes eset csaknem 60 százalékát jelentették ennél a korosztálynál, miközben a betegek csaknem kétharmadát nők alkották.
A lezárt kezelések 43,2 százalékánál a betegek kevesebb mint 14 napot töltöttek az intézetben. A diagnózisok közül a 14 napnál rövidebb kezelések zömét a pszichikai zavarok tették szükségessé, melyek az összes eset 70,5 százalékát alkották. A szociális-gazdasági mutatók tekintetében pszichiátriai diagnózissal leggyakrabban nőtlen férfiak (57,9 százalékban) és hajadonok (36,3 százalékban) szorultak kórházi kezelésre. A társadalomban betöltött szerepük és a nemek megoszlása szerint az esetek egyharmadában munkanélküli férfiak, valamint nyugdíjas nők szorultak kezelésre, 29 százalékban. Végzettség tekintetében a férfiak közül a legtöbben érettségi nélküli középfokú végzettségű, a nők esetében pedig többnyire érettségizett nők szorultak pszichiátriai diagnózissal intézeti kezelésre.
Egyre nagyobb mértékben terjed a függőséget okozó gyógyszerek használata, figyelmeztet a ŠÚKL
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
