Visszautasította az Európa-ellenesség vádját Trócsányi László fideszes EP-képviselő a Le Point című francia hetilapnak adott pénteki interjújában, amelyben azonban bírálatának is hangot adott az Európai Unió kapcsán, kiemelve, hogy az Unióban a valódi hatalom egy szűk kör kezében van.
„Az európai intézmények működése a gyakorlatban meglehetősen különbözik attól, amit a szerződésekben vagy a könyvekben olvashatunk” – jelentette ki Trócsányi László. Rámutatott, hogy
az Európai Parlamentben elvileg ugyan minden tagállam egyenlő, de a valódi hatalom egy szűk kör kezében van, s a döntések meghozatala zárt ajtók mögött történik.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kérdés ma a központosítás és a szubszidiaritás ügye.
„Útelágazódáshoz érkeztünk. Az európai intézmények úgy gondolják, hogy a tagállamok képtelenek az előttük álló problémák megoldására és ezért a központosítás jelenti a csodaszert. A nemzeti parlamentek sárga lapos eljárása nem működik a gyakorlatban. Az Európai Unió Bírósága olyan joggyakorlatot alakított ki, amely a központosításnak és nem a szubszidiaritás érvényesülésének kedvez” – mutatott rá.
Trócsányi László úgy vélekedett, hogy a polgárok számára az európai intézmények érthetetlenül működnek, ugyanakkor gyors eredményeket szeretnének látni. „Az Európai Unió azonban nem tud gyorsan haladni, noha a nemzeti kormányoktól elvárják, hogy olyan európai jogszabályok alapján reagáljanak hatékonyan, amelyek nem működnek. Jó példa erre a migráció és a jelenlegi járvány kezelése” – tette hozzá.
Trócsányi László a központosítás nagy híveként Guy Verhofstadt belga liberális képviselőt emelte ki, aki szerinte már nem is államokról, hanem csak európai polgárokról beszél.
Az európai démosz mesterséges úton történő létrehozását vázolják fel, ez azonban álom, amelynek nincsen alapja
– fogalmazott a magyar politikus.
Majd leszögezte: „A tagállamok zavarják őket, különösen a közép-európai államok, ahonnan én is származom. Már nem lehet azt mondani, hogy „a tagállamok polgárai azt akarják…”, hanem azt kell mondani, hogy „az európai polgárok azt várják tőlünk”. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti parlamenteket és a tagállamokat félreszorítják”.
Trócsányi László kifejtette: az európai démosz fogalmának erőltetése csak növeli a szakadékot a skandinávok és a dél-európaiak, illetve a Nyugat és a Kelet között. „Mintha lennének jó állampolgárok, akik elfogadják a központosítást, és a többiek, akik a rossz állampolgárok” – fogalmazott.
AZ EP-képviselő az interjú későbbi részében kifejtette:
„Európa ma olyan, mint a Szent Római Birodalom, amely meghozza a döntéseket és közben Közép-Európát olyan periférikus régiónak tekinti, amelynek az a feladata, hogy egyszerűen kövesse a meghozott döntéseket”.
Hozzáfűzte: „Én olyan Európában szeretnék élni, amelynek nincsen központja és perifériája, ahol mindenki középen érezheti magát. És nem egy olyan Európában, ahol azt mondják nekem, mint egykor Jacques Chirac (volt francia köztársasági elnök), hogy én elveszítettem a hallgatás lehetőségét” – tette hozzá.
Az uniós intézmények közti küzdelem kapcsán Trócsányi László úgy fogalmazott: az Európai Parlament mindig több hatalmat és jogkört akar, az Európai Bizottság pedig fél ettől a Parlamenttől, s folyamatosan nyomás alatt dolgozik.
Az EP-képviselő elmondta: alulról felfelé szerveződő Európát szeretne, kiemelve, hogy nem utasítja el az európai együttműködést, amelynek hasznos hozadékaiként példaként említette az Erasmus programot, a négy alapszabadságot (áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgása), a schengeni övezetet és a versenyjogot is.
„Lágy totalitarizmusba csúszunk bele, ha Európa-ellenesnek nevezzük mindazokat, akik kérdéseket tesznek fel. De nem akarom, hogy az EU felbomoljon!”
– hangsúlyozta.
Egyúttal leszögezte: ha valódi probléma merül fel, az Európai Unió nem képes azt megoldani, szerinte ilyen például a Fehéroroszországra és Oroszországra kirótt szankciók ügye. „Ahelyett, hogy diplomáciát folytatnánk, a brüsszeli mérnökösködésben gyönyörködünk” – jelentette ki.
Az Európai Néppártról elmondta: nincsen semmilyen befolyása a többséget alkotó pártokra, éppen a többi párt, így a szocialisták és az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) befolyásolják a Néppárt felfogását, és balra húzzák. „Ez olyannyira igaz, hogy a Néppárt néha a szélsőbaloldallal együtt szavaz. Hazám negyven éven keresztül a kommunisták diktatúrájában élt, és most arra kérnek, hogy szavazzak velük? Hova is kerültem?” – fogalmazott Trócsányi László.
„Hiányzik egy valódi párt, amely képes kereszténydemokrata víziót alkotni Európában”
– szögezte le.
Orbán Viktor miniszterelnök jövő évi választásokon történő indulása kapcsán Trócsányi elmondta: a miniszterelnök olyan alapvető kérdésekben fogalmazott meg határozott álláspontot, amelyekkel mások nem mertek ellenkezni és mindent elfogadtak.
„Magyarország gazdasági teljesítménye jó, ezt senki sem vitatja. Úgy látom azonban, hogy az EU be akar avatkozni a választási kampányba azzal, hogy blokkolja a magyar helyreállítási terv uniós forrásait. Magyarországot azért büntetik, mert nem tartják jó tanulónak”
– fogalmazott Trócsányi, s egyúttal azt vetette az Európai Parlament, illetve vele Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője szemére, hogy vörös szőnyeget gördít Orbán Viktor ellenfele, Márki-Zay Péter elé, akiről semmit sem tudni, akinek még igazi pártja sincsen és aki a Jobbikhoz kötődik. Hozzáfűzte: „emlékszem még arra az időre, amikor a szélsőjobboldali Jobbik félkatonai ruhában vonult végig Budapest utcáin. Úgy tűnik azonban, hogy itt, Brüsszelben ezt már mindenki elfelejtette”.
(MTI)
