Az adó- és járulékreformra vonatkozó javaslat, melyet nemrégiben Igor Matovič bemutatott, nemcsak azokat az egyéni vállalkozókat (SZČO) károsítja meg, akik jelenleg átalánykiadásokkal számolnak, de nagy valószínűséggel előnytelen azok számára is, akik tényleges költségeket könyvelnek el.
Az egyéni vállalkozóknak ugyanis járulékként és adóként együttesen megközelítőleg annyit kellene fizetniük, mint most, viszont arányaiban magasabb adót és alacsonyabb összegű járulékot. Az alacsonyabb társadalombiztosítási járulékok azonban azzal járnak, hogy a vállalkozók alacsonyabb nyugdíjra és betegbiztosítási járulékra számíthatnak.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megközelítőleg ugyanakkor összeg ellenében, melyet az államnak fizetnek, alacsonyabb társadalombiztosítási járulékban részesülnek.
Példaként vegyünk egy vállalkozót, aki könyvelést vezet. A havi jövedelme a kiadások leszámítása után 1000 euró. A jövőben ebből a jövedelemből összesen 317 eurót fizetne szociális és egészségügyi járulékként. Mindebből társadalombiztosításra 223 euró, egészségügyi biztosításra pedig 94 euró jutna. A járulékfizetési kivetési alapja 673 euró lenne, azaz akkora összegű nyugdíjra és betegbiztosítási járulékra lenne jogosult, mint a 673 eurós bruttó keresetű alkalmazott. 1000 eurós bevételből a vállalkozó 45 eurós adót fizetne, adóra és járulékra összesen 362 eurót.
A reformjavaslat szerint ugyanaz a vállalkozó, akinek a tényleges költségek elszámolása után 1000 euró bevétele marad, egy szociális-egészségügyi járulékot fizetne 225 euró összegben és 147 eurós adót. Így az államnak fizetendő összeg összesen 372 euró lenne. A mostanihoz képest ez 10 euróval több, ami viszonylag kis összeg.
A gond csak az, hogy míg jelenleg 317 eurót fizet szociális és egészségbiztosítási járulékként, az új szabályok szerint csak 225 eurót.
A javasolt egy összegben fizetendő 29 százalékos szociális-egészségügyi járulék részletei még nem ismertek. Viszont ha megmaradna a szociális és egészségügyi járulék jelenlegi aránya, a szociális járulék a teljes járulékösszeg 70 százaléka lenne. Jelenleg ugyanis az egyéni vállalkozó nyugdíj- és táppénzbiztosítása az összeg 33,15 százaléka, egészségbiztosítása pedig 14 százaléka. A teljes 47,15 százalékos járulékösszegből tehát az egyéni vállalkozó társadalombiztosítását 70 százalék alkotja (33,15/47,15).
Amennyiben a reform bevezetése után ez az arány változatlan maradna, a 225 euróból, amit a vállalkozó egységes szociális-egészségügyi járulékként fizetne, a társadalombiztosítási járulék 157,50 euró lenne (a 225 euró 70 százaléka). Mivel jelenleg az egyéni vállalkozók számára a társadalombiztosítási járulékok 33,15 százalékot képeznek, a 157,50 eurónak a 475 eurós kivetési alap felel meg. S itt értünk a lényeghez.
Közel megegyező összegű adó- és járulékfizetés mellett a vállalkozó kevesebb nyugdíjra és betegbiztosítási járulékra lesz a jogosult.
Míg ugyanis jelenleg 673 eurós kivetési alap szerint fizeti a társadalombiztosítási járulékot, az új feltételek szerint már 475 eurós kivetési alap szerint. Ez annyit jelent, hogy a kivetési alapja 30 százalékkal csökkenne, miáltal 30 százalékkal csökkennének a betegbiztosítási járulékai és a jövőben a nyugdíja, beleértve a második nyugdíjpillért is.
Az egyéni vállalkozók adó- és járulékreformjának tehát az a komoly szépséghibája, hogy a vállalkozók sokkal magasabb jövedelemadót és alacsonyabb járulékokat fizetnének.
1000 eurós havi bevétellel számolva jelenleg a járulékok és adók megoszlása 317 és 45 euró, a jövőben pedig 225 és 147 euró lenne. Az alacsonyabb társadalombiztosítási járulékok automatikusan alacsonyabb (30 százalékkal kevesebb) vállalkozónak fizetendő járulékokat jelentenének.
A Matovič által előterjesztett reformjavaslat nem biztosít azonos elbírálást az alkalmazottak és a vállalkozók számára. Azzal számol ugyanis, hogy mindenki számára megszünteti az adómentes részt, a nem kereső feleségre számíthatót is. Az alkalmazottak számára azonban pótlékként úgynevezett alkalmazotti bónuszt kínál, mellyel csökken az alacsony jövedelmű alkalmazottak adója. Az alkalmazotti bónusz 100 euró, mely fokozatosan csökkenne a bruttó jövedelem 9 százalékával. Az alkalmazotti bónusz így 1111 eurós bruttó jövedelemnél megszűnne.
De vajon milyen pótlékot kínál Matovič a vállalkozóknak az adóalap eltörölt adómentes részei helyett? Semmit, csak magasabb adót és alacsonyabb társadalombiztosítási járulékokat, melyek számukra alacsonyabb betegbiztosítási járulékot és nyugdíjt jelentenek.
Matovič a vállalkozókat érintő adó- és járulékreform ismertetését azzal kezdte, hogy maga is vállalkozó, Tegyük hozzá, nem a maga és a családja megélhetéséért napi szinten kétségbeesett erőfeszítéssel küzdő kishal, sokkal inkább a cápák közül való, akit adóvisszaélésekkel is gyanúsítottak. Ehhez képest, vagy talán épp ezért, olyan sértő módon nyilatkozott becsületes és „ügyeskedő” vállalkozókat egy kalap alá véve, hogy a vállalkozók szövetsége felszólította, kövesse meg őket. Továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy
a jelenlegi járványhelyzet miatt amúgy is komoly nehézségekkel sújtott vállalkozókat nagy számban teheti végleg tönkre az „álmokat valóra váltó adóforradalom”-nak nevezett reform, ami sokat számára inkább rémálomnak tűnik.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
