A jelenlegi járványhelyzethez igazodva igyekeztek megszervezni az Esterházy János-emlékév rendezvényeit a Felvidéken, illetve az anyaországban. Az alábbiakban az emlékévhez kapcsolódó, elmúlt hetekben rendezett legfontosabb eseményeket foglaljuk össze.
A Csemadok Komáromi Területi Választmányának szervezésében még a zárlatot megelőzően a Komáromi járás több településén sikerült bemutatni az Isten szolgája – Esterházy János című dokumentumkiállítást. Komáromban a Coexistencia Polgári Társulással közösen, november 5-én megtartott kiállításmegnyitó A komáromi református egyház története a huszadik század elején című műhelykonferenciával összekötve került megrendezésre. Dr. Petheő Attila, a Csemadok járási elnöke munkájának köszönhetően az Esterházy-dokumentumkiállítás ezt megelőzően a Búcsi Katona Mihály Alapiskolában, a bátorkeszi Kováts József Alapiskolában, illetve a perbetei általános iskolában kapott bemutatási lehetőséget, ahol mind a pedagógusok, mind a diákok megismerkedhettek Esterházy életútjával.
Az Esterházy-kiállítássorozatot a Komáromi járásban a korlátozó intézkedések ugyan megszakították, de a szervezők a járvány mostani hullámának elmúlása után mindenképp folytatni szeretnék a „tájolást”. Az erre igényt tartó civil szervezetek és intézmények a Csemadok járási bizottságánál, illetve az Alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban érdeklődhetnek a kiállítás kölcsönzési és bemutatási lehetőségeiről.
Az Esterházy János-emlékévvel kapcsolatos rendezvények megtartása ugyanakkor Magyarország több településén is folytatódik.
November 9-én a budapesti Párbeszéd Háza Kulturális Központban került sor a Triptichon című, Esterházy János életéről szóló dokumentumfilm vetítésére. A nagyszámú érdeklődőt vonzó vetítést követő kerekasztal-beszélgetés során a házigazda, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes kérdezte Csányi János filmproducert, Cebula Pawel posztulátort és Molnár Imre történészt.
November 11-én, több mint egy évtizedig tartó felújítása adták át a bujáki Tours-i Szent Márton-templom új szentélymennyezeti freskóját. A barokk templomot az 1700-as években a galántai Esterházy család építtette, melynek szentélyét (írásos emlékek szerint) a bárány imádásának jelenetét ábrázoló mennyezeti freskó díszítette. A freskó a szentély későbbi bővítésekor tönkrement.
Lencsés Zsolt freskófestő a nyitraújlaki Esterházy-kastély kápolnájának mennyezeti freskója alapján (melynek témája szintén a bárány imádása), a bujáki templom szentélyének mennyezetén újrafestette a nyitraújlaki freskó részleteit.
A kép középpontjában az apokalipszis báránya látható a kereszttel, melyet a Jelenések könyvének leírása szerint a fehér ruhába öltözött vértanúk veszik körül. A freskón megjelenik Isten szolgája Esterházy János, egyik kezében a tömjénezővel, másik kezében a Szent Koronával. (A Jelenések könyve szerint az imádás jeleként a királyok leteszik koronájukat a bárány lábaihoz. Minden földi hatalom meghajol az egyetlen király előtt, a szeretet hatalma előtt. Ezer évvel ezelőtt Szent István király a Szűzanya égi oltalmába ajánlotta országunkat s felajánlását népünk minden időben, így a huszadik században és napjainkban is újra és újra megismételi.) Felajánlásunk leghitelesebb közvetítői égi közbenjáróink, vértanúink, köztük Esterházy János.
A képen Esterházy János mellett más kortárs személyek is megjelennek. Ott van Paulisz Boldizsár, az alsóbodoki kegyhely megálmodója és építője, imára kulcsolt kézzel. Boldizsár hite, élete és öröksége példaértékű. Látható továbbá Boldog Vasziľ Hopko görögkatolikus püspök, aki a mírovi börtönben rabtársa volt Esterházy Jánosnak és halálos ágyánál szentségekkel látta el. De ott van a 2018-ban boldoggá avatott Brenner János, aki szintén 1957-ben halt vértanúhalált. Lénár Károly atya, aki egyike a Felvidék meghurcolt papjainak, Esterházy János fogolytársa, aki „járó szentségtartónak” nevezte és tisztelte a mártír politikust.
A freskót október 24-én Beer Miklós nyugalmazott váci püspök szentelte fel, de a templom búcsúján, november 11-én megtartott átadási ünnepségen a társadalmi élet számos jeles vezetője, köztük Soltész Miklós államtitkár is megjelent és beszédet mondott.
A bujákiak máig hálával őrzik az Esterházy család tiszteletteljes emlékét és rendszeres résztvevői az alsóbodoki zarándoknapoknak. A település plébánosa, Marti József esperes azon papok közé tartozik, akik rendszeresen ajánlanak fel szentmisét Esterházy János boldoggá avatásának szándékára.
Missziónak tekinti az Esterházy János boldoggá avatásáért és a népek megbékéléséért folytatott imát Vagyóczky József esperes, a közeli Cserhátsurány plébánosa, aki az első szerdai szentmiséket különböző templomokban és Nógrád megyei kegyhelyeken mutatja be azzal a céllal, hogy azok is megismerhessék Esterházy János személyét, akik addig nem hallottak róla. Az Esterházy-emlékévben boldoggá avatásáért felajánlott szentmisét mutatott be Terényen, Szandán, Cserháthalápon, Cserhátsurányban, Herencsényben, Balassagyarmaton és a Hont-Tsitári Mária kegyhelyen.
A Nógrád megyei Terény egyházközsége szentmise felajánlásával, kézi harangozással és imádsággal csatlakozott az emlékévhez. A település hívei is rendszeres látogatói az alsóbodoki zarándokhelynek. Terényben 2021 márciusában ökumenikus szertartás keretében Esterházy János tiszteletére emlékoszlopot állítottak és áldottak meg.
November 27-én a székesfehérvári Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templomban (közismert nevén: ciszterci templom) tartottak adventkezdő lelki napot. Ennek programjában Molnár Imre történész tartott előadást Esterházy János életéről és mártíriumáról, valamint a magyar nemzet Kárpát-medencei küldetéséről. A templom plébánosa, Brückner Ákos Előd bevezetőjében a „XX. század egyik legnagyobb magyar szentjeként” jellemezte Esterházy Jánost, akinek életét és tanúságtételét „minden magyar embernek meg kell ismernie”. A lelki nap kiscsoportos beszélgetéssel és az Esterházy János boldoggá avatásáért felajánlott szentmise bemutatásával ért véget. Ezt megelőzően Molnár Imre 2021. november 11-én a budapesti Katolikus Pedagógiai Intézet továbbképző tanfolyamán, november 18-án pedig Szécsényben, a Múzeumbaráti Kör meghívására tartott előadást.
Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség közreműködésével 2021. november 28-án Nagymegyer város testvértelepülésén, Tápiógyörgye községben mutatkozott be az Isten szolgája Esterházy János életét és mártíriumát bemutató dokumentumkiállítás.
December 8-án a Szombathelyi Szülőföld Kulturális Egyesület tart egész napos rendezvényt Tanúm az Istenem – Gróf Esterházy János mártíromsága címmel. A rendezvény magába foglal egy emlékkonferenciát, kiállításmegnyitót, filmvetítést és a mártír gróf boldoggá avatásáért felajánlott szentmisét is. A rendezvény során bemutatásra kerül Petrusák János Nyíregyházán élő író Tanúm az Istenem című, a Szülőföld Könyvkiadó által idén megjelentett, Esterházy János életéről szóló történelmi regénye is.
Az Isten szolgája – Esterházy János című dokumentumkiállítás következő magyarországi állomása Körmend lesz, ahol az új év első felében tervezik a fentiekhez hasonló jellegű emlékrendezvény megtartását. Ez utóbbi rendezvényre is az emlékév keretében kerül sor,
mivel az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont vezetése úgy döntött, hogy az általa meghirdetett emlékévet, a járványra való tekintettel 2022 márciusáig, Esterházy János születésének és elhunytának évfordulójáig meghosszabbítja.
(Felvidék.ma)
