A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Országgyűlés 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakot, a tanévhez igazodva, Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította. A bicentenáriumhoz kapcsolódva a költőfejedelem születésének 200. évfordulójához a Kárpát-medencében számos közösségépítő program, rendezvény és színvonalas kulturális esemény kerül megvalósításra.
Ennek tiszteletére Dunamocs és a Duna jobb partján fekvő Süttő önkormányzatai Versek a Dunánál címmel hívták életre azt a közösen töltött délutánt, mely a versmondásra épült. Petőfi Sándor életműve kiemelkedő helyen szerepel a magyar irodalom történetében, a legtöbben úgy ismerjük, hogy ő volt a „lánglelkű poéta”, „a márciusi ifjak vezetője”, „a forradalom egyik motorja”.
Süttő és Dunamocs testvérkapcsolata a rendszerváltást követően 1991-ig nyúlik vissza. Ebben az évben a közös történelmi múltra hivatkozva, id. Banai Tóth Pál és Szakmáry László akkori polgármesterek, mindkét település képviselő-testületének felhatalmazásával testvértelepülési megállapodást kötöttek.
Mostanra Dunamocs, mint annyi más település, sokat változott. Megújult a Duna-part, a Süttői sétány. A Fő téren új községháza és egészségügyi központ megépítésére került sor, és a körülötte lévő park az Európa-kapuval, rajta Dunamocs és Süttő címerével az együvé tartozást szimbolizálja. A máig tartó, példamutató kapcsolatnak köszönhetően számos területen ápolják a több évtizedes összetartozást.
Dunamocs és Süttő között húzódik a széles Duna folyó. Egy kívülállónak valóban úgy tűnhet, hogy e folyam elválaszt, de valójában számtalan kapcsolódási pontot találhatunk a két település évezredes történelmében.
A rendezvényre ebben az évben Süttőn került sor, a Hengermalom Közösségi Házban, a Dr. Sághy Antal Környezetvédelmi és Kulturális Egylet, Dunamocs Kulturális Bizottsága, valamint Süttő Község Önkormányzata szervezésében.
Izsó Zoltánnak, a Sághy Antal Környezetvédelmi és Kulturális Egylet elnökének köszöntője után Naszák István történelemtanár előadására került sor Az ismeretlen Petőfi címmel. Hangsúlyozta, hogy
egyszerű, ösztönös, népi költő volt, aki azonban a költői pályáján következetesen haladt. Nemcsak hirdette, de megélte a forradalmiságot. És mint tudjuk, nemcsak másokat buzdított arra, hogy a boldogságot jelentő szabadságért adják az életüket. Petőfi élete volt a költészet, és a költészete volt az élete mozgatórugója.
Hangsúlyozta, hogy Petőfivel együtt valami más is hamvába holt a magyarságban. Petőfivel halt ki belőlünk a fejlődésbe vetett hit, a függetlenség reménye, a szabadság és a szerelem, és talán az ifjúság is.
Előadása végén azt javasolta, hogy olvassuk Petőfi verseit, mert segíthetnek visszanyerni hitünket a fejlődésben, függetlenségben, szabadságban és szerelemben.
A rendezvény további részében Viderman Petkó Veronika dunamocsi versmondó szavalta József Attila A Dunánál című versét, majd további versek hangzottak el a dunamocsi és süttői fellépők előadásában.
Petőfi Sándor életét és szellemiségét idézték fel a Dunamocsi Alapiskola színjátszói.
A műsor zárásaként Izsó Zoltán Faludy György 1980 táján Torontóban írt, Tanuld meg ezt a versemet című költeményét szavalta. Kevés költő írt magyar nyelven olyan pesszimista verseket, mint ő, mintegy előrevetítve a Gutenberg-galaxis végét: „mert nemsokára könyv se lesz”! (Tanuld meg ezt a versemet, mert meddig lesz e könyv veled? Ha a tied, kölcsönveszik, a közkönyvtárban elveszik, s ha nem: papírja oly vacak, hogy sárgul, törik, elszakad, kiszárad, foszlik, megdagad, vagy önmagától lángra kap. Tanuld meg ezt a versemet. Tanuld meg ezt a versemet, mert nemsokára könyv se lesz, költő se lesz és rím se lesz.)
Süttő polgármestere, Czermann János zárszavában elmondta: „A vers ünnepe nemcsak a költők seregszemléje lesz évről évre, hanem az eszméké, a szándékoké és az akaratoké is. Alkalom arra, hogy újra meg újra lemérhessük, hol tart a költészet és holt tart az ember.
A résztvevők szerint érdemes volt részt venni a rendezvényen, mert saját élmény által könnyebben átélhető az, amit az irodalom ad a műveltségünkhöz, az életünkhöz.
Folytatás jövőre ismét Dunamocson!
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
