A Magyar Állami Népi Együttes új produkcióval készül húsvét ünnepére. A Kivirágzott keresztfája című összeállítást – az Együttes és a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek közös programjaként – április 17-én mutatják be a Müpában. Mihályi Gábor együttesvezető a Magyar Katolikus Rádiónak nyilatkozott a bemutatóról.
„A húsvéti ünnepkörben, akárcsak karácsonykor, keveredik a profán és a szakrális elem. A pogány, kereszténység előtti idők emlékei is megjelennek a lelki, spirituális felkészülésben. Ezzel párhuzamosan szerepelnek a paraszti népszokások, melyek téltől kezdődően, a tavaszváráson keresztül, a feltámadással végződő legnagyobb keresztény ünnepet előzik meg.
A népszokásokat számba véve tisztában vagyunk azzal, melyek azok a hagyományok, amik a népünk lelkében gyökereznek, s mik a »divatelemek«, amiket figyelmen kívül kell hagynunk. Mi a tavasszal is, mint a természet újjászületésével, a virágvasárnappal, Krisztus megfeszítésével és feltámadásával foglalkozunk. Kicsit a télre is kitérünk, például van egy olyan népszokásunk, amiben a kereszténységet megelőző pogány világ is keveredik, ez a regölés. A férfiak énekében – miközben jókívánságokat mondanak – megjelenik a »Szent István szolgája« mondat, s olyan szarvast is említenek, mely a szarva közt a napot és a holdat tartja.
A húsvét időszaka az előadó szemével nézve összetett. Az ünnepet megelőző virágvasárnap hagyományai jelentősek, zöldágjárásnak, vagy villőzésnek hívták a szokást, ami Jézus Jeruzsálembe való bevonulásához kötődik.
Ezt követi a szent ünnep, ahol elcsendesedhetünk. Vasárnap ismét szokásokat – mint például a pászkaszentelést – idézhetünk, s hétfőn a mi előadásunk is egy nagy locsolkodással, locsolóbállal végződik. Nem ódzkodunk attól, hogy az emelkedett liturgikus énekek mellett megjelenjenek a paraszti világ kedves, pajkos, vidám, néha vaskosabb szövegű rigmusai, melyek a farsang tájékán teljesen természetesek.
A produkcióban több mint százan vesznek részt. Az Együttes mellett szerepelnek a Táncművészeti Egyetem végzős növendékei, a Szent Efrém Férfikar, a Budapesti Énekes Iskola gyermekei, és néhány muzsikus, akiknek játékával e zenei világ még színesebb lesz.
Az előadók sorából is látszik: fontosnak tartom a vokális hangzást. Hosszú évek óta éreztem a táncművészetben az ellentmondást, hogy a művészek a tánc közben mintegy mulatásként énekelnek csupán. Ez Bartók és Kodály hazájában némiképpen szegénységi bizonyítvány. Évek óta képzem a táncosaimat, hogy – ha nem is kórusként – de az adott szituációkban hitelesen tudjanak megszólalni. Számomra természetes, hogy eléneklünk egy református zsoltárt, vagy egy másik műsorban a Laudate Dominum – Dicsérjétek az Urat kezdetű részletet.
A program a Müpa megrendelésére készült azzal a szándékkal, hogy repertoárjába beépüljön, s annak a közönségnek a gondolati világát gazdagítsa, mely húsvét táján– a feltámadás reményében megcsendesedve – egy különleges és egyedi műsor iránt érdeklődik.”
Adás: Balla Ferenc riportja a Magyar Katolikus Rádió csütörtöki Zenés napköszöntő című műsorában hangzik el. (8.50). További információk ITT olvashatóak.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
