Rejtőzködő kincsek: májusban indul az Árpádok nyomában ásatássorozat

Sajtótájékoztatón mutatták be ma Komáromban azt a nagyszabású, hét helyszínt magába foglaló ásatássorozatot, amely május másodikán veszi kezdetét. Az egyedülálló régészeti projekt során a Lévai és Érsekújvári járásban eddig nem ismert vagy nem beazonosított Árpád-kori lelőhelyeket tár fel a Sine Metu Polgári Társulás a Barsi Múzeummal és a Műemlékvédelmi Hivatallal karöltve, mely szakhatóság megadta az ásatásokhoz szükséges engedélyt.

Mint elhangzott, a projekt három szakaszból áll. A közel egy évig tartó előkészítő fázis során kiválasztották, majd feltérképezték a lehetséges helyszíneket helyi történészekkel, szakemberekkel. A május elején kezdődő megvalósítási szakaszban megássák a helyszíneket. A legfontosabbnak azonban a harmadik szakaszt tartják, amikor a feltárt ismeretanyag hasznosulása kerül a figyelem középpontjába.

Zachar Pál, a Sine Metu egyesület Ipolyság környéki projektek koordinátora elmondta, hogy az ipolysági premontrei kolostor tavaly tavasszal indult és szeptemberig tartó régészeti ásatásával kezdődött az a folyamat, melynek során az egyesület ki tudta alakítani azt a szakmai kapcsolatot, aminek köszönhetően megfogalmazódott bennük, hogy a régészeti munkát folytatni kell más helyszíneken is. Juhász Gábor, az Alsó-Garam mente és Ipoly mente helytörténésze jelölte ki azt az eredetileg 12 helyszínt, amely régészeti szempontból közérdeklődésre tarthat számot. Alapvetően levéltári, könyvtári kutatásokra alapozva, illetve helyi legendák nyomába eredve választották ki a helyszíneket. Végül a georadaros vizsgálatok során hét kutatási helyszínre szűkült a kör, ahol az ásatások jó eséllyel eredményt hozhatnak, mondta.

Az Árpádok nyomában elnevezésű projekt során Ipolyvisk, Százd, Lüle, Farnad, Érsekkéty, Nagyölved települések mellett még Kőhídgyarmaton valósulnak meg tavasztól kezdve nyáron át az ásatások.

Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnökeként kiemelte, az ásatásoknak köszönhetően sikerül a szélesebb közönség érdeklődését felkelteni, ezen felül emlékezetpolitikai szempontból is jelentőséggel bír – hangsúlyozta.

„Az értékmentés közösségi szinten is fontos, részét képezik a helyi identitás fejlődésének” – fogalmazott. Hangsúlyozta, egyesületük nem végezhet régészeti ásatásokat, de a téma népszerűsítését vállalták, ezzel segítve a régészeket. Kiemelte, hogy a Magyarországról jutányos áron bérelt világszínvonalú georadarral szlovák állami intézmények nem rendelkeznek. Stibrányi Máté geofizikus, régész szintén állandó partnere az egyesületnek a georadaros vizsgálatok kapcsán. Véleménye szerint a csúcsminőségű technikának köszönhetően egyedülálló leleteket sikerült prezentálniuk.

„Minden kétséget kizáróan olyan eredmények is születtek, amelyek eddig szakmai körökben sem voltak ismertek” – jelentette ki. Megtaláltak például Szent Kozma és Damján elnevezésű települést, amelynek utolsó írásos említése a XV. századból való.

A Lévához közel eső Lülén pedig sikerült egy templomdombot lokalizálni és bemérni a középkori templomot – számolt be. Ezen felül találtak olyan templomot is, amelynek falai elérik a húsz méter hosszúságot.

A szakmájában elismert, a Barsi Múzeumot vezető Bali Henrietta vállalta ezeknek a helyszíneknek a kutatását. A hét különböző helyszínen négy templomot, egy feltételezett kolostort, egy középkori kutat és egy további helyszínen pedig várhegyet tárnak fel a következő hónapokban, sorolta. Mint mondta, a helyszínek többségét megismerték már korábban terepbejárások során, de a geofizikai felmérések rendkívül hasznosnak bizonyultak, hiszen nem kell megbolygatni feleslegesen területeket, emelte ki. Véleménye szerint a helyszínek feltárásával nemcsak a régészet és a tudomány gyarapodik, de a turizmus is felélénkülhet.

Beszámolt arról is, a helyiek kivétel nélkül támogatják és segítik a régészeti feltárások megkezdését. A feltárandó épített örökségek közül csak egy van önkormányzati tulajdonban, két további helyszín egyházi, a többi magántulajdon részét képezi – jegyezte meg.

Zachar Pál ennek kapcsán köszönetét fejezte ki a telektulajdonosoknak, hogy hozzájárulnak az ásatások megvalósulásához, egyúttal meglátták a projektben a lehetőséget. „A projekt célja az is, hogy megmutassuk a helyi közösségeknek, milyen rejtőzködő kincsekkel rendelkeznek, és milyen, akár turisztikai szempontból is pozitív változásokat hozhat egy település életébe ennek felderítése” – vélekedett. Az egyes helyszínek tulajdonosai egyébként szabadon dönthetik el, hogy mit szeretnének a feltárt műemlékkel kezdeni. Ahogy Orosz fogalmazott, a helyieken múlik majd, hogy visszatemetik-e az épített örökséget, vagy további projektekkel, turisztikai lehetőségekkel bővítik azt.

Az ásatások megvalósulásának módjáról Orosz Örs összefoglalva elmondta, elsőként Lüle településen végzik el a munkálatokat. Május 2-ától kezdődően egy-egy településen hat napot töltenek majd.

Kivétel ez alól az ipolyviski ásatás, amely nagyobb szabású, hathetes feltárás lesz, hiszen négyhektáros területről van szó, amit hónapokba telt kitisztítani, hozzáférhetővé tenni. A többi helyszínen tehát egy-egy hetet töltenek majd el, ezekre önkéntesek jelentkezését is várják, hétfőtől péntekig az egyesület munkatársaival, önkéntesekkel, a régészeti felügyelettel és a Barsi Múzeummal együtt végzik a feltárásokat.

Terveik szerint csak részlegesen, egy-egy szegmensét tárják fel az épületmaradványoknak – folyamatában derül majd ki, a szakemberek javaslatára, milyen terjedelemben tárják fel az egyes helyszíneket.

A szombatokra olyan nyílt napot hirdetnek, amelyeken ásni is lehet, de emellett szakember vezetése mellett be is mutatják a feltárt helyszínt.

Kérdésünkre elmondta, az ásatások költségeit kisebb részben saját forrásaikból fedezik, zömmel azonban magyarországi támogatásból.

„Apropóját az adja, hogy az Ipoly mente mindkét országnak, Szlovákiának és Magyarországnak is belső perifériája. Bármilyen fejlesztés történik az Ipoly mentén, az elősegíti a színvonalas turizmust, ami mindkét fél számára remek lehetőség” – fejtette ki.

A Sine Metu feladatának tartja, hogy a meglévő értékekre, rejtőzködő kincsekre rávilágítsanak. „Egy nagy szinergia kis része vagyunk, melynek az a célja, hogy nőjön össze az Ipoly mente, legyen szoros az együttműködés, valamint emeljük ki, mutassuk meg az értékeit és ragadjuk meg a kiugrási lehetőségeket” – fogalmazott Orosz Örs.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)