Mindjárt az elején le szeretném szögezni: messzemenően támogatjuk, hogy az államigazgatás törvénymódosítással alaposan növelje meg a gyermekek után járó adóbónuszt (az eddigi összeg duplájára), a gyermeknevelési támogatást és a szakkörökre járó állami támogatást. A kérdés az, honnan, miből kellene fedezni a megnövelt költségeket és minden gyermekes családnak, vagy csak az igazán rászorulóknak kellene célirányos támogatást nyújtani?
Lássuk, hogy próbálja a pénzügyi tárcavezető eladni azt, hogy a felsorolt szükséges reformokra a forrásokat az önkormányzatok alapos megsarcolásával szándékozza biztosítani. Azt mondja rendületlenül, hogy
a reformok átültetését követően semmit sem vesznek el az önkormányzatoktól, csak a visszajuttatott részadó éves növekménye csökken le, de abszolút értékben így is növekedni fog. Igaz, jóval kisebb ütemben.
Vegyünk egy számológépet és derítsük ki, mi az igazság. Vajon lódít, vagy igazat mond a tárcavezető? Előreláthatólag 2022-ben az önkormányzatok a visszajuttatott részadóból (ez a legjelentősebb bevételük) 3,44 milliárd euróra számíthatnak, ebből a helyi önkormányzatok 2,4 milliárd euróra. Az elfogadott államháztartási költségvetés alapján 2023-ban 2,58 milliárd euróra, míg 2024-ben 2,75 milliárd euróra számíthatnak. Az éves növekmény mintegy 7 százalékos. Igaz, a válságot megelőző években, 2019-ig az éves növekmény magasabb volt, mintegy 10-12 százalékos. Mikroszinten, 1-1 településen ekkora volt az éves növekedés, ha a lakosság száma és szerkezete változatlan maradt. Ám ez az időszak már elmúlt.
A másik oldalon, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szerdai rendkívüli kongresszusán elhangzott, hogy a felvázolt reformok közül csupán az egyik, a gyermekek után járó adóbónusz idén 213 millió euróval, 2023-ban 406 millió euróval csökkenti le összességében a településekre visszajuttatott részadót.
Csupán az egyik intézkedés okozta mérleg tehát: 2022-ben -213 millió euró, 2023-ban -344 millió euró. Az előbbi adathoz, ha a törvényhozás a javaslatot megszavazza: mivel a 213 milliós csökkenés csak az idei második félévet érinti, júliustól havonta átlagosan akár 18 százalékkal kevesebb részadó érkezhet az adóhivataloktól a településekre, mint az idei első félévben (213:1200). Ezt nevezi a tárcavezető enyhe, ám mégis növekedésnek? Abban az időszakban, amikor nem csupán a lakosság, hanem a vállalkozók és az önkormányzatok számára is minden termék, szolgáltatás alaposan megdrágult…
Mi ez, ha nem frontális támadás az önkormányzatok ellen? Beszámítva a reformok hatását, következményeit, 2023-ban és 2024-ben is lecsökken a helyi önkormányzatok legfontosabb bevétele, a visszajuttatott részadó. Vagyis, a pénzügyi tárcavezető az érveléseiben nem mond igazat.
December elején fognak a polgármesterek megdöbbenni, amikor megkapják a pénzügyminisztérium előjelzését a keretszámokról 2023-ra. A másik fontos tényező, hogy miközben az önkormányzatok legjelentősebb bevétele jövőre és a következő években lecsökken, jelentős mértékben növekednek a városi és községi hivatalok költségei. Minden alaposan megdrágult és tovább drágul, úgyhogy leszögezhetjük: a tárcavezető szándéka egy durva övön aluli ütés az önkormányzatoknak (a megyei önkormányzatoknak más területen).
Közvetve ösztönzi ezzel, hogy alaposan növeljük meg az ingatlanadót, a települések másik bevételét. Azzal újra csak a polgárok, családok zsebéből vennénk ki a pénzt. Milyen értelme lenne az olyan reformoknak, amelyek érezhetően segítik ugyan a gyermekes családokat, ám a mai helyzetben, az árvágta idején megkárosítja az összes ingatlantulajdonost, szinte minden lakost és családot, köztük a nyugdíjasokat, az alacsony bérből vagy szociális segélyből élőket?
Ebben az egészben az a legszörnyűbb, hogy 2020-tól az államigazgatás nem boldogult volna az önkormányzatok önzetlen segítsége, támogatása nélkül minden egyes krízishelyzetben: legyen az a járvány, a tesztelések, az oltások, a ukrajnai krízis, a menekülők ellátása. Erre válaszul kapják, kapjuk a letaglózó pénzügyi csomagot? Jól meggondolta ezt a pénzügyminiszter? Akármilyen jövőbeni krízishelyzetben az önkormányzatok is így állnak majd hozzá minden átruházott állami feladathoz, állami felkéréshez. Az eddigi partnerség megtörhet, megtorpanhat. Feltehetőleg kedden szavaznak erről a reformról a pozsonyi törvényhozásban. E frontális támadással szó szerint az önkormányzatok jövője és függetlensége a tét. Nem több és nem kevesebb. Mert ha ezt sikerül keresztülvinni, további lefaragások jönnek.
A szerző Nyitra megyei képviselő, a Szövetség frakcióvezetője.
(Farkas Iván/Felvidék.ma)
