Két év kényszerkihagyás után, a Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Egyesület az idei év tavaszán ismét megrendezte az emlékhadjáratot, melyhez – miként az elmúlt években – most is csatlakoztak az anyaországi katonai hagyományőrzők.
Az emléktúra április 29-én, Nagysallón vette kezdetét, a híres nagysallói csata színhelyén, mely a szabadságharc egyik legjelentősebb csatája volt 1849. április 19-én, amikor a magyar honvédek fényes győzelmet arattak az osztrák sereg felett. Ezt követően az emléktúra résztvevői Nyírágón és Kétyen át haladtak, majd az Érsekújvári járásba érkezve Bény és Kéménd községeket érintve járták be a történelmi útvonalat.
Kőhídgyarmaton központi ünnepségre került sor,
ami a templom melletti emlékműnél vette kezdetét, majd a régi repülőtéren a győztes gyarmati ütközetet elevenítették fel a katonai hagyományőrzők, Juhász Gyula helytörténész kommentálásával. Megemlékeztek az 1849. április 20-án zajló ütközetről, mely a magyar VII. honvéd hadtest győzelmével végződött.
A következő napon, április 30-án, Muzsla községben került sor emlékezésre, ahonnan a köbölkúti csata emlékművéhez vonult a csapat. Szőgyénben folytatódott a történelmi visszatekintés Görgei Artúr tábornok szobránál a Csongrády Lajos Alapiskola udvarán. Ezt követően Kisújfalun emlékeztek, majd átlépve a járáshatárt, a Komáromi járásban folytatódott az emléktúra, Bátorkeszin és Madaron keresztül.
A harmadik napon, május 1-jén Paton és Izsán került sor a jeles események felidézésére, majd a délutáni órákban Komárom városába vonult be a hagyományőrző csapat, ahol a Klapka György szobránál tartott az ünnepséget követően az Öregvárban rendezett csatajelenettel fejeződött be a 22. Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat.
A rendezvény mindenütt a huszárok, a gyalogság és a tüzérek látványos bevonulásával vette kezdetét. Az önkormányzatok és a kulturális szervezetek fogadták a katonai hagyományőrzők tisztelgését és jelentését, majd közös emlékezésre, koszorúzásra került sor a községekben felállított emlékhelyek előtt. A lovassági és a gyalogsági bemutatóval egybekötve a csapatok felszerelését, ruházatát és harci módszereit Vass László hagyományőrző huszárezredes mutatta be a közönségnek.
A helyszíneken a polgármesterek átvették azt a díszoklevelet, melyet a magyarországi 33. Tavaszi Emlékhadjárat rendezvényigazgatója, Fülöp Tibor Zoltán írt alá szervező társaival, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy a jelentős esemény megvalósuljon.
Az oklevélen a következő felirat olvasható: „Álljon tanulságul ez az irat annak jeles emlékéül, hogy Kr. u. a 2022-ik évben, Európa térben és időben legkiterjedőbb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata, a Tavaszi Emlékhadjárat, amelyet a Hungarikum Bizottság kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított és a Magyar Értéktárba helyezett, fenn nevezett településen csapataival ünnepélyes keretek között átvonult. Bár ez időtájt nehéz idők járnak. Járványok, válságok és háborúk szegélyezik a múló éveket. A magyar műveltség e fiatal hajtásának művelői, a magyar katonai hagyományőrzők ismét megcselekedték, amit megkövetelt a haza. Hiszen tudható, hogy amelyik nép múltját feledi, annak jövője is kétséges. Köszönet jár ezért, ezen oklevélen említett helység együttműködő lakóinak, művelődési dolgozóinak és nem utolsósorban települési képviselőinek. Kelt Törökbálinton 2022-ben”
A Felvidéken a rendezvény szervezője Tárnok István hagyományőrző alezredes, a Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Egyesület vezetője volt. A történelmi visszatekintéseket és előadásokat dr. Tárnok Balázs hagyományőrző huszárkapitány tartotta.
A történelmi emlékhadjárat közel száz résztvevői között közreműködtek: a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület, a Kecskeméti Huszárok Hagyományőrző Egyesület, a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Váci Huszár és Nemzetőr Bandérium (nyargaló tüzérek), a Balaton-felvidéki Radetzky Huszár Egyesület és a Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Egyesület hagyományőrzői. A történelmi emléktúrát kísérte és közreműködött Vesztegrám Miklós tárogatóművész.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
