A Hagyományok Háza idén tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Táncház Napját. A jeles eseményen a szervezők és a résztvevők az idén ötvenéves táncházmozgalomról is megemlékeznek.
A Hagyományok Háza gazdag programsorozattal készül a tizenegyedik Táncház Napjára. A központi rendezvényt ezúttal rendhagyó módon a Liszt Ferenc tér Zeneakadémia előtti részén tartja, ahol egész délután élőzenével kísért tánc- és énektanítás, és kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket. Az Írók Boltjában a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Táncház 50 című interjúkötetet mutatják be, amit múltidéző beszélgetés követ a táncház diadalútjáról.
A jeles napot a Batthyány téren kalotaszegi villámcsődület, majd a Hagyományok Háza Corvin téri székházában táncház zárja.
„A Táncház Napjához kapcsolódóan több éve a Zeneakadémián népzenei gálakoncertet is rendezünk – hívja fel a figyelmet a két intézmény együttműködésében szervezett pénteki ünnepi eseményre Hont Angéla, az első Táncház Napja egyik elindítója. – Idén, az ötvenéves jubileumra való tekintettel a koncertre különös figyelem vetődik. A műsor szerkesztője Árendás Péter, az est házigazdája, az első táncházban is muzsikáló Sebő Ferenc lesz, s a fellépők névsora is figyelemreméltó, fellépnek többek között olyan legendák, mint a Muzsikás Együttes és Sebestyén Márta, de nem hiányozhat a legfiatalabb generációt képviselő Sarjú Banda sem, kifejezve a táncházmozgalom fiatalokat is meghódító erejét.”
A Táncház Napja az első városi táncház 40. évfordulójához kötődik, megálmodói hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a budapesti Liszt Ferenc téren, az Írók Boltja szomszédságában. Azért erre a kultikus helyszínre esett a választásuk, mert a könyváruház különtermében – akkor még zártkörű klubként, a Bihari János Táncegyüttes néhány táncosának kezdeményezésére, négy táncegyüttes táncosainak részvételével – 1972. május 6-án rendezték az első városi táncházat.
A zártkörű klub később a Bartók Táncegyüttesnek és emblematikus vezetőjének, Timár Sándornak köszönhetően megnyílt a néptánc iránt érdeklődők előtt, s a kezdeményezés gyorsan terjedt a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarság körében.
A Táncház Napjának indulása azért is nevezetes, mivel azokban a hónapokban vették fel a módszert az UNESCO „Legjobb megőrzési gyakorlatok” regiszterébe. Az első rendezvénnyel a szervezők ország-világ előtt kívánták népszerűsíteni a táncházat, mint szórakozási, közösségi formát. Az első alkalom után a Táncház Napját már országos érdeklődés kísérte, ezt követően a Hagyományok Háza és a társszervező Hagyományok Háza Baráti Köre felhívást tett közzé, hogy mind a Kárpát-medencei, mind pedig a diaszpórában élő magyarság is hasonló rendezvényekkel tegye emlékezetessé május első szombatját. Az elmúlt évtized meghozta gyümölcsét, a nap hagyománnyá vált, s olyan emlékezetes eseményekre tekinthet vissza, mint például az 2018-as New York-i rendezvénysorozat.
A megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplő Hagyományok Háza a táncházmozgalom kiemelt nemzeti intézményévé vált, s a most létrejött Erdélyi Hagyományok Háza is e hagyomány letéteményese, s idén Erdélyben a Széki Szabadegyetemmel emlékezik a táncházmozgalom indulására, azon a településen, ahonnan a táncház szó és a városi táncház ötlete eredt.
További információk itt érhetőek el.
(Dr. Csermák Zoltán)
