A búcsi Katona Mihály Alapiskolában idén áprilisban 15. alkalommal szervezték meg a madárles-tábort. A résztvevő tanulók a madármegfigyelésen kívül előadásokat hallgathattak, foglalkozásokon vehettek részt.
A rendezvény első napján Bucz Veronika, a komáromi Duna menti Múzeum zoológusa és Gúgh János, a Birdlife Slovensko Szlovák Madártani Egyesület munkatársa vezetésével a tanulók tanulmányúton vettek részt, a sárkányfalvai legelőknél és a libádi halastavaknál. Sárkányfalva község a Garam menti-hátság keleti oldalának dombvidékén, a Párizs-patak völgyében, a Bélai-dombok északi lábánál fekszik, míg Libád határában a Párizs-patakon a 20. század második felében víztározót létesítettek, mely kedvelt horgászhely.
Ezt követte az iskola galériájában Gúgh János előadása, majd megnyitották az iskola volt tanulója, Kara Mátyás természetfotóiból összeállított kiállítást. Gyakorlati foglalkozások keretében Bucz Veronika bemutatta az év madarát, a búbos bankát. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti. Főként rovarokat, férgeket, hernyókat, tücsköket, bogarakat, sáskát, vagyis állati eredetű táplálékot fogyaszt. Röpte lepkeszerűen hullámzó. Táplálékkeresés közben sokat mozog a talajon, ilyenkor kevésbé feltűnő. Az állattartó telepek körül találkozhatunk vele leggyakrabban, mert a szerves trágyában előforduló rovarokat, férgeket előszeretettel fogyasztja. A mezőgazdaság intenzívvé válása kedvezőtlenül hat az állomány nagyságára. Hazánkban a sűrű, zárt erdők kivételével mindenütt előfordulhat, de leginkább a mozaikos mezőgazdasági területeket, gyümölcsösöket, szőlősöket, puhafás ligeterdőket kedveli.
A madárles első napjának zárasaként madármegfigyelésre került sor Katona Mihály madártudós vezetésével. A madárles második napja Sándor Csaba erőmérnök-tanár közreműködésével az erdei madarak, Katona Mihály közreműködésével pedig a vízi madarak megfigyelésével vette kezdetét. Ezt követően két részben hallgathatták meg Katona Mihály és Kovács Károly amatőr csillagász előadását Madarak és csillagok az égen címmel.
Kora délután került sor dr. Déri János, a Hortobágyi Madárpark-Madárkórház Alapítvány igazgatójának előadására a Körülöttünk élő madarak –hogyan vigyázzunk rájuk címmel.
Az állatorvos és mikrobiológus 22 éve hozta létre az ország első madárkórházát Hortobágyon, ahol évente több mint 2500 vadon élő madár gyógyul. Az alapítványukkal több száz önkéntes bevonásával országos madármentő hálózatot és regionális telephelyeket működtetnek. A hortobágyi Madármentő Kiállításon és az országot járva azokra a madarakat fenyegető veszélyekre és megelőzésükre hívja fel a figyelmet, melyek az embert is veszélyeztetik. A viselkedéskutatásban és életmódtanban szerzett tapasztalatai során arra a megállapításra jutott, hogy a természettől való elszakadás a kórházi környezetben a vadmadaraknál az emberek városiasodásához hasonló szociális változásokat okoz. Hogyan kezeljük ezt a madaraknál a kórházban, és mit tanulhatunk a természetben élőktől ennek elkerülésére? Ezen gondolatait osztott meg előadásában.
A napot a részvevők a Kutya-hegyen madármegfigyeléssel zárták, Katona Mihály vezetésével. A község egész területére jellemzőek a kisebb-nagyobb mozaikos élőhelyek és társulások, melyek meghatározói az itteni fauna, s benne a madárvilág kialakulásának. Ezek a határrészek reprezentálják Búcs természeti értékeit.
A harmadik nap reggelén a madárles részvevői ellátogattak a Szabó- és Karkó-féle állattenyésztő farmokra, ahol megismerkedtek a különböző állatokkal és betekintést nyertek az állattartás fortélyaiba.
A rendezvény zárásaként a dunamocsi galambász, Boros Zoltán előadására került sor, valamint a postagalambfajták bemutatására és röptetésére. A postagalambok pontos tájékozódását még mindig nem sikerült megfejteni. Tény, hogy a postagalambok több száz kilométerről képesek hazarepülni az otthonukba. Repülési sebességük elérheti az óránkénti 120 kilométert is. Csodálatos madarak. Nem is csoda hát, hogy sokak kedvtelése a postagalambok tenyésztése és a postagalambsport. A madarak tájékozódó, visszataláló képessége különösen fejlett. A hazatalálást vagy a dúcba való visszatérést megnehezítheti a köd, a szél, a tömegesen más irányba induló galambok vonzó hatása. Útközben az időjárási tényezőknek van a legnagyobb szerepük. A galambokat hétvégeken versenyeztetik. A speciális röpgyűrűvel ellátott galambokat összegyűjtik és elviszik a kieresztés helyére. Csapatokban indulnak útnak vagy egyenként szétválva. A legügyesebb galamb talál haza a leggyorsabban. A megérkezés időpontját regisztrálják. Legújabban mikrocsipes az időmérés, ami a legpontosabb eredményt biztosítja.
A Katona Mihály Alapiskola madárlessel kapcsolatos 15 éves tapasztalatait Győző Andrea iskolaigazgató osztotta meg. „Tizenöt éve egy lelkes csapat állt össze a tábor megvalósítására és Katona Mihály kunszentmártoni madarász már a kezdetekben látta, hogy komolyan gondoljuk ezt a tevékenységet, érezve biológus kollégánk, Csákvári Zoltán elszántságát, élvezve az iskola vezetésének támogatását és nem utolsósorban a gyerekek lelkesedését. Már az első alkalommal tudtuk, hogy folytatása lesz a madárlesnek, de akkor még nem sejtettük, hogy ennyi éven keresztül kitartunk.
Hasznos hét volt a mostani is, minden érdeklődő tanulónk megtalálhatta a neki megfelelő programot. A tábor megvalósításához minden résztvevő munkájára egyaránt szükség van. A szakemberek komoly felkészüléssel nagyon színvonalas előadásokat készítenek a hallgatóságnak. Az iskola kollektívájára nem kisebb feladat hárul, mint biztosítani a feltételeket a tábor gördülékeny lebonyolításához. De minden fáradtságot feledtet az az élmény, amelyet a madármegfigyelés nyújt.
Ülni a tóparton, hallgatni a madarak énekét, figyelni, ahogy a tó vizére leszállnak, távcsővel megkeresni a fészküket, megcsodálni a násztáncukat, vagy a harcukat a területért, a vadászatukat, mind-mind feledhetetlen élmény.
Számunkra, tanítók számára a legnagyobb élmény, hogy mennyi mindent elsajátítanak tanulóink egy-egy ilyen megfigyelés alkalmával. A madárlesnek számos hozadéka van az elmúlt 5 évre visszatekintve. A szervező pedagógusok, a résztvevő gyerekek szülei, a csillagászok, vadászok, a további segítő és támogató civil szervezetek képviselői lelkes csapattá alakultak, a falu közösségét erősítve ezzel. A madarakkal és a természetvédelemmel nemcsak ezen a pár napon foglalkozunk, az egész év során akad tennivaló ezen a téren. Számos tevékenység kapcsolódik ehhez a rendezvényhez, pl. a madáretetők és fészkelőodúk készítése, fecskefészkek feltérképezése, szemétszedés a falu határában. Bízom benne, hogy ez a tevékenységünk jó gyakorlatként példaként szolgálhat” – zárta értékelését Győző Andrea.
A tábor megrendezését az iskola folytatni kívánja, példát adva ezzel a többi iskolának is, hogy ily módon is meg lehet szerettetni a bennünket körülvevő csodálatos természetet.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
