Megtelt Bátorkeszi főtere ma délelőtt, gróf Esterházy János emléktáblájának ünnepélyes leleplezése és felszentelése alkalmából. Oláh Szilveszter szobrászművész alkotását Böjte Csaba, ferences szerzetes, Molnár Imre történész, Labancz Roland polgármester és a Felvidéki Értékőrzők tagjai közösen leplezték le. Elhangzott, arra a kérdésre, van-e Esterházynak kötődése Bátorkeszihez (egyébként van), a válasz az, hogy Bátorkeszinek van kötődése, mint ahogy minden településünknek köze van a felvidéki magyarok legnagyobb formátumú politikusához.
Labancz Roland, a község polgármestere ünnepi köszöntőjében kiemelte, nagy öröm és büszkeség, hogy az alkotás náluk kerülhet elhelyezésre, hiszen így már Bátorkeszin is méltó módon emlékezhetnek meg ezentúl a felvidéki magyarság emblematikus védelmezőjéről.
„Esterházyt soha nem a megalkuvás, a beletörődés, az igazságtalanság elfogadása, hanem a jogok kiharcolása, az igazság nyílt kimondása és követelése vezérelte” – mondta. A polgármester felidézte, a politikus kiállt az elnyomottak, az üldözöttek mellett akkor is, amikor saját magát sodorta ezzel veszélybe.
„Bár vagyonát, szabadságát, életét a hatalom végül elvette, becsületét, ártatlanságát és az igazságba vetett hitét soha nem tudták megtörni” – emelte ki. Labancz Roland hangsúlyozta, Esterházy pontosan tudta, hogy a kisebbségi létbe szorult magyarságot csak az egységes politizálás, az egyenlő nyelvi, kulturális és gazdasági jogokért való harc és azok kivívása tarthatja meg. Ennél időszerűbb, pontosabb üzenetet ma sem lehetne megfogalmazni, vélekedett.
„Az a tény pedig, hogy Szlovákiában a mai napig érvényben vannak a Beneš-dekrétumok, hogy az állampolgársági törvény ma is hátrányosan éri a felvidéki magyarságot, és hogy máig késik Esterházy rehabilitációja, azt jelzi számunkra, hogy az ő küzdelmére nemcsak emlékeznünk kell, hanem napjainkban is felvállalni és folytatni azt” – húzta alá.
Megjegyezte, az emléktábla avatást megelőző napokban felmerült a kérdés, mi kötődése van Esterházynak Bátorkeszihez.
„Bár járt a településen, de nem ez a fontos.
Nem Esterházynak van kötődése Bátorkeszihez, de Bátorkeszinek Esterházyhoz – mint ahogy minden településnek van a Felvidéken” – mutatott rá.
A polgármester azzal érvelt, felvidéki nemzetiségi létünk legnagyobb formátumú politikusáról beszélünk, akinek emlékét ápolni és életútját, annak üzenetét továbbvinni kötelességünk! Úgy Bátorkeszin és minden magyarlakta településen, most és minden időben” – nyomatékosította.
Pallag György, a Felvidéki Értékőrzők elnöke ünnepi beszédében elmondta, egyesületük nemrég alakult, és ahogy a neve is utal rá, hagyományőrzőkként a felvidéki kulturális, történelmi eseményekre való megemlékezésekkel, rendezvényekkel a nemzeti öntudatot kívánják erősíteni. Elmesélte, számos hazai és magyarországi településen megemlékezett már Esterházyról, ám amikor Molnár Imre felajánlotta Oláh Szilveszter alkotását, társulásuk örömmel fogadta el. „Nekünk az a feladatunk, hogy soha ne feledjük és minden évben méltóképpen megemlékezzük róla” – fogalmazott egészen meghatódva, majd elcsukló hangon köszönte meg, hogy ilyen sokan eljöttek és tisztelik meg a gróf emlékét, tetteinek jelentőségét.
Ezt követően leleplezték az emléktáblát, melyet Böjte Csaba ezekkel a szavakkal méltatott: „nagyon szép a plakett, de az emléktáblával baj van: nincs hová vésni, hogy Szent gróf Esterházy János. Adja Isten, hogy újabb költségbe verje magát a bátorkeszi önkormányzat” – utalt Esterházy jelenleg is zajló boldoggá avatási folyamatára.
A ferences rendi szerzetes szerint ugyanis megérdemelné, mivel mindannyiunk számára egy eszménykép. Megszentelve az emléktáblát így fogalmazott: „mi nem áldást adunk, de az ő áldását kérjük a Mennyek országából. Add bőséges áldásodat erre az emléktáblára! Áldd meg Esterházy János emlékét itt Bátorkeszin és az egész Kárpát-medencében, hirdesse a tiszta, őszinte hazaszeretetet, a becsületes kiállást az emberek érdekei mellett, hogy mi is megmaradjunk, és az ő példájára gyermekeinknek, unokáinknak utat mutassunk a 21. században is, az Atya, a Fiú, a Szentlélek nevében!”
A közösen elmondott imát követően a hazai és magyarországi civil, egyházi és politikai szervezetek, oktatási és kulturális intézmények képviselői megkoszorúzták az emléktáblát.
Az ünnepség szabadtéri rendezvényén felléptek a helyi Kováts József Alapiskola diákjai, valamint Dévai Nagy Kamilla, aki Juhász Gyula, Himnusz az emberhez című megzenésített versét, valamint Sillye Jenő Szállj, dalom című dalát adta elő. Az emléktábla-avatás nemzeti imánk, a magyar himnusz eléneklésével ért véget, melyet Sinkovits-Vitay Andrással közösen énekeltek az egybegyűltek. A délelőtt további részében a jelenlévők Molnár Imre történész filmbemutatóval egybekötött előadásának lehettek részesei a helyi kultúrházban, illetve az Esterházy János életét bemutató kiállítást is megtekinthették az érdeklődők.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
