A módosítás szerint az államfő hivatali idejének utolsó 30 napjában kellene megtartani az új államfőválasztás első fordulóját, a jelenlegi határidő 60 nap. A cél az, hogy egyszerre lehessen megrendezni az elnökválasztás első fordulóját és az európai parlamenti (EP) választásokat. A törvénymódosítást a belügyminisztérium dolgozta ki és a napokban tárcaközi egyeztetésre bocsátotta.
„Az EP-választás és az elnökválasztás első fordulójának összehangolása után
nem kellene kétszer az urnákhoz járulniuk a szavazóknak, egyúttal pedig emelkedne az EP-választáson való részvétel is,
így erősebb felhatalmazást kapnának a megválasztott képviselők” – áll a belügyminisztérium indoklásában.
Más határidőket viszont meghosszabbítanak az elnökválasztással kapcsolatban, ennek oka, hogy a tervek szerint már postai úton is lehetne szavazni. „A postai úton történő szavazás és annak előkészítése is meglehetősen bonyolult folyamat, ezért van szükség az alkotmánytörvényben lefektetett határidők módosítására” – közölte a tárca.
Ha a hivatalban levő elnök megbízatási idejének letelte előtt üresedne meg az elnöki hivatal, a módosítás szerint az új választás első fordulójának kihirdetését követő 110 napban lehetne megrendezni a szavazást, ez jelenleg 60 nap.
Ugyanígy meghosszabbodik a határidő arra az esetre, ha a második fordulóra nem lenne két jelölt. Ebben az esetben nem tartanák meg a második fordulót, a parlament elnöke új választást hirdetne. A törvény 2023. március elsején lépne hatályba.
(TASR/Felvidék.ma)
