Hatodik alkalommal szervezte meg a Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya, Deáki Alapszervezete, valamint Deáki község önkormányzata az Országos Szent István Király Ünnepséget a deáki Nagyboldogasszony római katolikus templomban.
Az augusztus 21-ei megemlékezés ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét Mons. Tóth László kanonok, érseki helynök és Nt. Édes Ákos deáki református lelkipásztor szolgálatával.
Tóth László prédikációjában kitért arra, 1022-ben, éppen ezer éve szentelték fel azt a templomot, amely ma is része a kéttornyú templomnak, s azóta hatalmak jöttek, mentek, tatár és török vész, fasizmus, kommunizmus sújtotta a magyarságot, de a kereszténység fennmaradt és a deáki templom még mindig várja a híveket.
Méry Rebeka és Németh Imre (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A deáki templom István azon rendelete alapján épült, amely szerint minden tíz falu építsen egy templomot. A deáki templom ezer éve szolgálja a híveket, ez alatt 55 plébánosa volt a falunak – mondta Tóth László. De mit jelenthet ez az ezer év ma? István elterjesztette népe körében a kereszténységet, gyarapította országát nemzete javára. Ma egyfajta bizonytalanság van a világban.
Mit tehetünk ebben a bizonytalanságban – tette fel a kérdést Tóth László. A kanonok szerint István király erre is példát ad: bölcs vezetése arra tanít, ragaszkodjunk Istenhez és a magyarsághoz.
Tóth László azt kívánta, legyen olyan erős a hitünk, hogy túléljük a liberalizmust, mint ahogy túlélte a deáki templom részeként a kápolna.
Bárdos Gyula (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Nt. Édes Ákos deáki református lelkipásztor Salamonhoz, Izrael harmadik királyához hasonlította István királyt, aki mély bölcsességről tett bizonyságot. Istvánt szent királyként ünnepeljük, ugyanakkor ritkán hangzik el róla, hogy a magyarok apostola is volt – mondta a lelkész. Tudta, nemcsak a földi jólétet kell biztosítania a népnek, hanem a lelki békét is. Rendeletei azt a célt szolgálták, hogy a keresztyénség meggyökerezzen, és az ország fennmaradjon.
A lelkész kifejtette, amely közösségbe Isten elhelyezett minket, azért kell dolgozni – ezt tette államalapító királyunk is. Dolgozott az egyházi élet kiépítésén és a haza gyarapításán. Nem elnyomásra használta hatalmát, hanem szeretettel szolgálta országa népeit.
Az istentisztelet után Németh Imre és Méry Rebeka, a Gaudium régizenei együttes szólistái énekeltek. Az ünnepség az István király tiszteletére emelt emlékműnél folytatódott, ahol Márai Sándor Halotti beszéd című művét Baros Dániel adta elő, majd Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke mondott beszédet.
A koszorúzási ünnepség alatt a deáki Nefelejcs Énekkar énekelt (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Bárdos Gyula beszédében kifejtette: minden embernek szüksége van olyan kapaszkodóra, amely mindennapjainkban ad támaszt vagy támpontot cselekvéseihez, fontos döntéseihez, hiszen emberi életünkben óráról órára kell helytállni, ami meghatározza életünket. Vannak, akik egy emberben lelnek kapaszkodót, de olyanok is, akik az emberiség nagy tanításaiban. Fontos, hogy olyan erkölcsiség alakuljon ki, amely értékteremtő cselekvésre ösztönöz. Nekünk, keresztényeknek erre kiváló útmutatást ad a tízparancsolat.
Van kapaszkodónk: Szent István Intelmei is ilyenek. Első királyunk nemcsak új országot, új rendet is teremtett a Kárpát-medencében.
István nem homokra, hanem sziklára épített, ezért választotta a kereszténységet – mondta Bárdos Gyula. Olyan irányt szabott, aminek köszönhetően megmaradhattunk magyarként a szülőföldünkön. Az Intelmek ma, a huszonegyedik században is aktuálisak, kapaszkodjunk abba, hogy türelmes, másokat tisztelő nemzetként maradjunk fent.
A Szövetség a Közös Célokért nevében Losonszky Margit koszorúzott (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az emlékbeszédet követte a koszorúzás, amely alatt a Csemadok Deáki Alapszervezete mellett működő Nefelejcs Énekkar énekelt. A megemlékezés nemzetei imánk eléneklésével ért véget.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
