Blaha Lujza, a nemzet csalogánya szerepében Csomor Csilla művésznőnek tapsolt a szépszámú rimaszombati közönség. Zongorán Neumark Zoltán játszott.
Blaha Lujzáról tudjuk, hogy Ő a nemzet csalogánya, hogy még életében teret neveztek el róla Budapesten azon a helyen, ahol a később Nemzetire átkeresztelt Népszínház állt. A korabeli sajtó szerint valamennyi népszínműben Ő volt a királyné parasztruhában. Operett, opera, népszínmű, dráma koronázatlan királynőjévé vált. Kiválasztott volt, és szent küldetésének érezte a magyar nyelv népszerűsítését az akkori elnémetesedett fővárosban.
„Teltházas volt a bábterem, így sokan részesültünk a rimaszombati születésű Blaha Lujza életét feltáró kulisszatitkokból, s az előadás bensőséges hangulatából. Vendégművészeinknek köszönjük az élményt, a nézőknek a jelenlétet” – nyilatkozta Zsélyi Katalin főszervező, a rimaszombati VMK munkatársa.
A nemzet csalogánya című darab Csomor Csilla színművésznő előadásában a rimaszombati Városi Művelődési Központ szervezésében valósult meg 2022. szeptember 9-én.
A jászberényi születésű Csomor Csilla színművésznő a Déryné Széppataki Róza életét feldolgozó Édes Rózám! című estje után Rimaszombat város szülöttének, Blaha Lujzának pályaívét tűzte műsorára. Előbbit 2008-ban, utóbbit 2013-ban mutatta be először, így a rimaszombati közönség majd tíz évet várt, míg újra „hazatérhetett” Blaha Lujza.
Mint ismert, Blaha Lujza szülei vándorszínész társulattal járták az országot, s épp Rimaszombat határába értek a születés pillanatára, így született Marczel József csizmadia-mester házában Reindl Ludovika néven 1850. szeptember 8-án. Emlékét a városban a Fő téren álló mellszobrával s a róla elnevezett vegyeskórussal őrzik.
Csomor Csilla művésznő célja, hogy előadásaival elfeledett színészóriásainknak emlékét őrizze és megismertesse az utókorral.
Mint nyilatkozta, misszióként fogja fel a Déryné és Blaháné darabok határon túli bemutatását, s nagyon örül a meghívásoknak.
A „nemzet csalogányát”, a magyar nyelvű zenés színház páratlan alakját korhűen ábrázolta. Kiderült, honnan indult az operett, opera, népszínmű, dráma koronázatlan királynője, a kis „dalos Lujzácska”; hogy ki volt az a kislány, aki alig 16 évesen ment férjhez a 37 éves Blaha János karmesterhez; hogyan szerződtette őt Szigligeti Ede a Nemzeti Színházhoz, ahol végigjátszotta a népszínmű-irodalom jelentős szerepeit.
A kétszer 45 perces zenés előadás túllépett a monodráma műfajiságán, s a közönségnek könnyed formában nyújtott bepillantást a zenés színpad jeles képviselőjének életébe.
A darabot Bezerédi Zoltán, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező rendezte. Emlékiratokat, naplókat, levelezéseket vettek alapul.
A rimaszombati előadás (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
A zenét Darvas Ferenc állította össze. A következő Blaha Lujza által népszerűvé tett dalok csendültek fel: Magasan repül a daru, a Cserebogár, sárga cserebogár, a Hullámzó Balaton tetején, a Piros, piros, piros, s nem utolsósorban a Rózsabokorban jöttem a világra…
