Negyvenedik jubileumát ünnepelte a Csallóközi Vásár, mely már szeptember 21-én, szerdán megnyitotta a kapuit, hogy a negyven évvel ezelőtti első vásárhoz hasonlóan méltónak bizonyuljon egy nemzetközi kulturális és gasztronómiai fesztiválhoz.
„Jóllehet az akkori tartalma eltérő volt, de összehozta a járásban élőket, ahogy most is” – hangzott el Hájos Zoltánnak, Dunaszerdahely polgármesterének a köszöntőjében a szerdai megnyitón, mely alkalomból készült az alábbi interjúnk.
Évről évre remek hangulatban telik a Dunaszerdahelyi Vásár. A helyi és a környékbeli emberek, családok, fiatalok is minden évben nagy várakozással tekintenek erre az időszakra. Az idei a 40. jubileumi vásár, 1980-ban volt az első ezen a néven. Hogyan vált hagyománnyá a Dunaszerdahelyi Vásár? Miben lesz ez a 40. alkalom különlegesebb?
Az idei vásár két okból különleges, az egyik, hogy két év után szervezzük meg a 40. Csallóközi Vásárt, amit mindenki nagyon várt az ünnepséggel és a vásári forgataggal együtt. Másodsorban pedig, hogy a negyvenedik évfordulóról mindenki úgy gondolja, hogy kerek évforduló, így a szervezők mindig ráerősítenek. Általában csütörtöktől szombatig tart a vásár, most azonban már szerdán kezdődik, tudatosítva a vásárba látogatókkal, hogy Dunaszerdahelynek volt egy vásárvárosi jellege már a középkorban is, azt pedig szerdánként szokták megtartani. Így ezt a két dolgot összekapcsoltuk, s egy nappal meghosszabbítva szerdán kezdtük.
Hogyan köti össze a régióban élő magyarságot a Dunaszerdahelyi Vásár?
Negyven évvel ezelőtt a városi és a járási képviselők azzal a céllal indították a vásárt, hogy összehozzák az embereket, a munkatársakat. Akkoriban még zömmel állami cégek voltak, mezőgazdasági szövetkezetek vagy állami gazdaságok és a munkatársaknak egyfajta népünnepélyt akartak a vásárral szervezni. Most pedig nemcsak a Dunaszerdahelyi járás lakosai jönnek el, hanem a járáson túlról, sőt, külföldről is egy-egy neves előadóművész koncertje miatt. A vásár jellege megmaradt, aminek a célja összetartani és összekovácsolni a közösséget, ezáltal is megmutatva, hogy összetartó ereje van ennek a rendezvénynek.
Polgármesterként 13 éve vezetője a városnak. Ez időszak alatt hogyan változott a vásár képe?
Én azt hiszem, hogy aki minden évben kilátogatott a vásárba, tapasztalhatta, hogy igyekezetünk különlegessé, változatossá tenni azt, tanulva a hibákból. Tudatosítottuk, hogy voltak szervezési hiányosságok és mi ezeket kiküszöbölve úgy próbáltuk megszervezni évről évre a vásárt, hogy mindig jobb és jobb legyen. Ez a törekvésünk mutatkozik meg abban is, hogy az addigi három napon több ezren látogattak ki a vásárba. A nézőszám és a résztvevők száma pedig azt mutatja, hogy mennyire sikeres egy-egy vásár. Bátran mondhatom, hogy sikerrel vettük az akadályt, jelenleg pedig a negyvenedik alkalomra egy egészen más, felújított tér várja a látogatókat. A sátrak másképp vannak elhelyezve, valamint másképp van a pódium is.
Mint említettem, 13 éve polgármester. A város vezetésének a tekintetében mit tart munkájában a legnagyobb eredménynek?
Több olyan dolog van, ami a város működését előreviszi, de a legnagyobbakat kiemelve: legyen szó az ügyfélfogadó irodáról és az oktatási intézményekről. Régen a városi hivatalba érkezők több irodában tudták csak elintézni az ügyes bajos dolgaikat, ezért az volt a legelső feladatunk, hogy egy ügyfélfogadó irodát alakítottuk ki.
Történtek korszerűsítések az oktatási intézményekben is, amelyeket európai uniós forrásból finanszíroztunk. Ilyen modernizáció zajlott a Szabó Gyula Alapiskolában, a Kodály Zoltán Alapiskolában, a Jilemnický utcai alapiskolában, valamint állami támogatásból újítottuk fel az Október utcai alapiskolát. Fontos eredményként értékelem a központosított konyhák létrehozását. Ennek köszönhetően a városban nem 13 konyhát kellett felújítanunk öt alapiskolában és kilenc óvodában, hanem hármat, amiből kettőt az alapiskolák részére és egyet az óvodák részére alakítottunk ki. Ezen törekvésünk eléggé előremutató. Jelenleg pedig egy uniós projekt keretében közbeszerzéssel szeretnénk két elektromos buszt szolgálatba állítani, ennek köszönhetően pedig ingyenessé tesszük a városban a tömegközlekedést.
Vannak-e olyan kihívások, amelyeket a jövőben szeretne megvalósítani?
A jövőben uniós forrásból szeretnénk felújítani a Smetana ligeti alapiskolát és olyan földbe süllyesztett szeméttároló konténereket telepíteni, amelyek már chippel vannak ellátva. Ezáltal megoldanánk a környező falvakból behozott hulladék elhelyezésének problémáját és megakadályoznánk a szemétben guberálók okozta rendetlenséget.
A személyes vonatkozást tekintve, kérem mondja el, az idei vásárban mi a kedvenc programja? Milyen ételeket, italokat szokott megkóstolni?
Úgy, mint bárkit, egy ízletes lacipecsenye vagy sült kolbász az embert fel tudja vidítani és ha módjában áll hozzá bort kóstolni, akkor igazán elégedett lehet a látogató a vásári időszakban.
Hallhattunk róla, hogy némely helyszíneken belépődíjassá akartak tenni rendezvényeket. Hogyan tudja a város ennek a több napos rendezvénynek az anyagi hátterét biztosítani?
Az embereknek lépten-nyomon fizetniük kell, így a városvezetés arra törekszik, hogy legalább a Csallóközi Vásár legyen mindig ingyenes.
(Németh Tímea/Felvidék.ma)
