Az önkormányzati és a megyei választások összevonásával egy teljesen új helyzet alakult ki. A megyeelnök-választás egyfordulóssá tétele ugyanis olyan új lehetőséget jelent, ami esélyt kínál, hogy egy magyar jelölt kerülhessen Nyitra megye élére.
Korábban a megyei választásokon rendre alacsony volt a részvételi arány, és bár többször is előfordult, hogy magyar jelölt bekerült a második fordulóba, ott rendre az északi többség összezárt a jelenlegi Belica mögött, aki 5 ciklus óta irányítja a megyét 72 évesen. Idén viszont első alkalommal eltörölték a második fordulót, így gyakorlatilag egy körben dől el a választás. Tekintettel arra, hogy 11 jelölt indul a posztért, így a magyar szavazatokkal megnyerhető a választás. Nyitra megyében eddig korábban csak a legelső ciklusban (2001–2005) volt magyar nemzetiségű megyei alelnök, Fehér Miklós személyében, amikor az akkori MKP képviselői többséget alkottak a testületben (31 mandátum). Azóta nem volt erre példa, egészen 2017-ig, amikor Csenger Tibort választották meg alispánnak. Általa ez az időszak teljesen más képet festett a déli régiók szempontjából, újra megindultak az ide irányított források. Végre egyenlően, regionálisan lettek elosztva a források és fejlődés lett tapasztalható. Ezért döntött úgy Csenger, hogy a történelmi lehetőséget kihasználva indul a megyeelnök posztért, hogy még több fejlődést érhessen el a déli, leszakadónak ítélt régió számára.
A Szövetség Nyitra megyei frakciója a történelmi megyeháza előtt (Fotó: Nászaly Gábor)
„Azon megfontolásból vállaltam el ezt a megmérettetést, mivel tapasztalom, hogy milyen lehetőségek rejlenek a megyében, de ezekből megítélésem szerint sokkal több is kihozható lenne.
A jelenlegi elnök viszont úgy tűnik, az 5 ciklus alatt elveszítette lendületét, és szerintem az új kihívások új megoldásokat, impulzusokat igényelnek. A felgyorsuló világban fontos, hogy naprakészek legyünk, és azokra a problémákra, melyek egyre hatványozottabban érintenek minket (a háború, illetve a koronavírus okozta gazdasági válság, infláció, klímaváltozás stb.) olyan válaszokat tudjunk nyújtani, ami a megye valamennyi régiója számára megfelelő.
Az ötéves alelnökségem alatt megismertem Nyitra megye problémáit nemcsak felülről, az íróasztal mögül, de keresztmetszetében is belülről. Nemcsak az irodából, térképről ismerem a régiót, de egyfolytában a terepen mozogva, konzultálva a helyi szereplőkkel aktív és szoros kapcsolatot alakítottam ki a megye alá tartozó intézményekkel, illetve a településekkel. Büszke vagyok rá, hogy ezeknek rendre jelentős fejlesztéseket is sikerült elérnünk a frakciónkkal.
Ugyanis tudatosítani kell, hogy a megye csak együtt a városokkal és a falvakkal, szoros együttműködésben képes a fejlődésre, a problémák megoldására. Meg vagyok győződve róla, hogy megyeelnökként ezt még nagyobb szintre tudnánk emelni és még jelentősebb fejlesztéseket elérni” – ecsetelte ambícióit Csenger.
Fotó: Csicsmann Róbert
Kérdésünkre, hogy miben sikerült előrelépéseket elérni, a szakpolitikus úgy reagált, hogy szinte kivétel nélkül minden iskolánkban történt korszerűsítés, felújítás, az energiahatékonyságot megcélzó beruházás (szigetelés, nyílászárócserék).
„Komoly eredményeket értünk el a szakoktatás feltételeinek modernizálása terén. 5 év alatt 631,6 km másod- és harmadosztályú besorolású megyei út újult meg, ami 31%-a az összesnek.
Ez egyedülálló eredmény a megye történetében. Ha ezt levetítjük a déli járásokra (LV, KN, NZ, SA), akkor pedig azt látjuk, hogy az útfelújítások 58,6%-a ide összpontosult, összesen mintegy 369,9 km. A hidak terén is történtek jelentős előrelépések, de mind közül kimagaslik a helembai Ipoly-híd, ami határon átívelő forrásból a régió egyik meghatározó beruházása.
Fotó: Csonka Ákos
Szociális és egészségügyi téren szintén szép eredmények mutathatók fel. Valamennyi szociális intézményben volt felújítás, modernizáció. A legérzékenyebb témában pedig, a kórházak tekintetében is szemmel látható eredmények születtek. Azzal, hogy a megyei kórházak működtetését átvette a magánszektor, máris javultak a feltételek, a fejlesztések. Ezen időszak alatt a magánszféra annyi beruházást invesztált a kórházakba, mint azelőtt 20 év alatt összesen. Ezt az utat kell folytatni szerintem a jövőben is, és minél jobban ösztönözni ezeket a működtető cégeket, hogy minél nagyobb fejlesztéseket hajtsanak végre, amihez a megye minden támogatást bocsásson rendelkezésre.
Jelentősen sikerült megerősíteni továbbá a civil szféra és a települések kulturális, sport-, műemléki és idegenforgalmi támogatásainak a rendszerét is. Ezek nagyban hozzájárultak a kisebb-nagyobb szervezetek aktív tevékenységének kifejtéséhez.
Fotó: Nászaly Gábor
Úgy látom, hogy mindezzel gyakorlatilag helyrebillent a regionális igazságos elosztás elve, ami korábban sajnos csorbult. Látható, hogy már egy megyei alelnökséggel milyen eredményeket sikerült elérni az itteni régió számára, egy esetleges ispáni tisztségből pedig tovább bővülhetnének a lehetőségek, és akár a múlt aránytalanságait is sikerülhetne pótolni, behozni” – mondta a szakpolitikus.
Ami a Vág menti régiót illeti, Csenger felvázolta, hogy tervei közt szerepel a vágsellyei rendelőintézet teljes felújítása, szolgáltatásainak, kínálatának a bővítése, de ugyanúgy fontosnak tartja a zsigárdi körforgalom megépítését, a farkasdi komp helyett pedig a személyforgalmú híd megvalósítását.
Fotó: Csonka Ákos
„Ezek olyan kulcskérdései a régiónak, melyek a nehéz időszak ellenére is reális célként tűzhetőek ki magunk elé, ezért bízom benne, hogy lesz elég erőnk hozza, hogy ezeket megvalósítsuk” – húzta alá a megyei alelnök.
(Csonka Ákos/Felvidék.ma)
