Szlovákia-szerte évente több tízezren váltanak egészségbiztosítót a legszegényebb rétegekből, akiket gyakran tisztességtelen praktikákkal csábítanak át, derül ki az Értéket a Pénzért Intézet (ÚHP) elemzéséből.
Mint arra az intézet elemzője, Adam Marek felhívta a figyelmet, a biztosítóváltás nemcsak az egészségbiztosítók üzleti sikerességének az eredménye, sokszor tisztességtelen „ügyeskedés“ áll háttérben.
Országszerte 26 ezer olyan ember van, aki az elmúlt tíz évben legalább hatszor váltott biztosítót.
„Olyan konkrét információink vannak a terepen dolgozó emberektől, hogy tisztességtelen praktikákról van szó, melyek a legszegényebb, konkrétan a roma közösségekre irányulnak“ – közölte. Szerinte az ügynökök jutalmakat ígérnek a biztosítóváltásért, de számtalan olyan eset is előfordul, hogy az embereket tudtukon kívül jelentik át másik biztosítóhoz.
Felhívta a figyelmet, hogy a törvény korlátozza az egészségbiztosítókat ezen a téren. Elsősorban senkit nem vehetnek rá jutalommal a biztosítóváltásra. „Ennek ellenére sok ilyen eset van“ – állítja Marek. Továbbá az egészségbiztosítók az átjelentkezések intézésére nem köthetnének szerződést harmadik személlyel. Ennek ellenére információi szerint mégis élnek ezzel a lehetőséggel és az ügynökök nagyon eredményesnek bizonyulnak az átjelentkezések számának tekintetében.
Az ilyen szerződéses közvetítőknek a törvény megkerülésével évente legalább 6 millió eurót fizetnek.
Szerinte átláthatóbbá kell tenni az egészségbiztosítási rendszert. „Az egészségbiztosítók részéről több kimutatásra van szükség az átjelentkezésekről és fontos, hogy ebben nagyobb szerepet kapjon az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal“ – hangsúlyozta. Jelenleg ugyanis szerinte nem világos, hogy hányan váltottak biztosítót azért, mert erre jutalommal ösztönözték őket és hányan léptek át amiatt, mert elégedetlenek voltak a korábbi biztosítójukkal.
„Ez jelenleg inkább arról szól, hogy melyik biztosító eredményesebb az üzletkötőkkel, ügynökökkel való szerződéskötésben“ – állítja. Az utóbbi időben ez a probléma szerinte mindhárom biztosítót érinti, de leginkább a magánbiztosítókat.
„Az Általános Egészségbiztosító a szakmaiság és az átláthatóság érdekében a kizárólag valós információkon alapuló átjelentkezéseket csak a saját alkalmazottain és képzett egészségügyi dolgozókon keresztül intézi, nem pedig biztosítási ügynökök közreműködésével“ – közölte a SITA hírügynökségnek nyilatkozva Eva Peterová, az Általános Egészségbiztosító kommunikációs menedzsere. Mint elmondta, gyakran kapnak visszajelzéseket ügyfeleiktől átjelentkezési praktikákról. Ezért üdvözlik az egészségügyi tárca törvénymódosítási kezdeményezését, mely szerint a toborzást nem végezhetnék biztosítási ügynökök, amivel elejét lehetne venni az adatokkal való visszaélésnek és az ügyfelek tudtán kívül történő átigazolásoknak.
„Az állami egészségbiztosító átláthatóságát megerősítette az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal is, melyhez tavaly ezzel a mi biztosítónkkal kapcsolatban a legkevesebb bejelentés érkezett jogtalan átlépésekről“ – tette hozzá Peterová.
Az Union Egészségbiztosító közölte, odafigyelnek erre a problémára és mindent megtesznek az elkerülése érdekében, elemzik a helyzetet, melynek eredményéről hamarosan tájékoztatnak.
A Dôvera válaszul az elemzésre közölte, hogy igyekszik tisztességes kampányt és toborzást folytatni. „A roma közösségekből érkező átjelentkezési kérelmeket minden esetben telefonon ellenőrizzük, megtudakolva, hogy valóban aláírták-e azt, minimálisra csökkentve ezzel az adatokkal való visszaélés veszélyét“ – közölte a biztosító nevében Matej Štepianský. Biztosítójuk alkalmazottait elmondása szerint nem motiválják a roma közösségekben végzett toborzásra, mivel az ilyen átjelentkezésért nem kapnak jutalmat, amit a munkavégzési szerződésekkel is bizonyítani tudnak.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
