A Selye János Egyetem és a pozsonyi Liszt Intézet közösen szervezte meg az október 20-án nyílt „Magyar és európai” című tablókiállítást a komáromi Selye János Egyetem konferencia-központjában, melyet zenés megemlékezés követett, a legnagyobb magyar zeneszerző, Liszt Ferenc születésének évfordulója alkalmából. A kiállítással a zeneszerző szellemi hagyatéka előtt kívánnak a szervezők tisztelegni.
Az esemény megnyitóján Bukor József, a Selye János Egyetem rektorhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, az ízig-vérig európai, önmagát magyarnak valló világhírű zeneszerző hitvallását a Selye János Egyetem is magáénak vallja, ahol szintén a tudásban, a szorgalomban és a kitartásban hisznek.
Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója ünnepi beszédében elmondta, 2021-ben, a neves zeneszerző születésének 110. évfordulója alkalmából vette fel Liszt Ferenc nevét a világ 24 országának 26 városában működő magyar kulturális hálózat. Ekkor született az elhatározás, hogy évente más-más helyszínen emlékeznek a magyar kultúra egyik legjelentősebb képviselőjére, aki muzsikája által hírét vitte a magyar nemzetnek a világban, és a feltörekvő magyar nemzet képviselője lett. Kitért arra is, hogy a névválasztás nem véletlen, hiszen a hálózat célja, hogy az elévülhetetlen érdemeket szerzett művész nyomdokaiban járva a kulturális diplomácia eszközeivel bemutassák és népszerűsítsék a magyar kultúrát a világban.
Liszt korának legnagyobb zongoraművésze, merészen újító zeneszerző, karmester, pedagógus volt – emelte ki.
„Magyarország hűséges szülötteként páratlan nyitottsággal szívta magába mindazokat az érdemeket, amelyekkel mozgalmas élete során Európa különböző országaiban találkozott, ugyanakkor mindenütt önzetlenül és hatékonyan hozzájárult a zenei kultúra fejlődéséhez”
– húzta alá.
Virtuozitása mellett máig ható erkölcsi mércét is állított: a nemzethez ragaszkodó hűségével, odaadó támogatásával segítette magyar és külföldi növendékeit, valamint elévülhetetlen érdemei vannak a Magyar Királyi Zeneakadémia megalapításában, fogalmazott, hozzátéve, élete főbb állomásait bemutató kiállítási anyaggal adóznak emlékének.
A program keretében Csehi Ágota, az egyetem docense Liszt Ferencre, a magyar kultúra és zeneművészet kiemelkedő alakjára és pozsonyi kapcsolataira emlékezünk című előadásában Liszt kivételes egyéniségéről beszélt. Mint mondta, a 19. századi magyar és európai zenei élet egyik legnagyobb alakja, korának legnagyobb előadóművésze, legendás zongoravirtuóza, zeneesztétája és zenepedagógusa volt.
Első sikereit Sopronban, majd Pozsonyban 9 évesen érte el. Tanulmányait Bécsben és Párizsban folytatta, ekkor már hangversenyeket is adott.
Döntő jelentőséggel bírt életére, fejlődésére párizsi élete – a társadalmi, művészi élet „Mekkájában” ismerkedett meg Paganinivel, az ördög hegedűsével. A 19 éves Liszt az ő hatására döntötte el, hogy hasonlóan bravúrossá csiszolja zongoratechnikáját.
Onnantól kezdve megszállottan gyakorolt, napi 12 órában. Sikeres gyerekkori koncertje után, 19 évvel később látogatott el Pozsonyba. A város koncertéletét nyolc alkalommal gazdagította pályája csúcsán. Ezek a koncertek a Vigadóban, a Megyeházán, az Esterházy- szalonban, valamint a Városi Színházban valósultak meg. Négy hangverseny bevételét két pozsonyi kórház javára ajánlotta fel, illetve egy esetben lemondott tiszteletdíjáról és azt a pozsonyi egyházzenei egylet javára fordította.
„Liszt Ferenc kulturális missziót végzett, a kor szellemi mecénása volt, aki a tehetségét és az életét az emberiség javára fordította“
– emelte ki zárszavában Csehi Ágota.
A megnyitón Csehi Ágota docens zongorán, Révész József csellóművésszel (Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara) közösen adta elő Liszt Ferenc Elégiáját.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
