Október 29-én polgármestereket, helyi önkormányzati és megyei képviselőket, valamint megyeelnököket választunk – az ország történetében először egyszerre. Ennek kapcsán Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártja egykori elnökével, Nagyszombat megyei képviselőjelölttel beszélgettünk tettekről, eredményekről, kihívásokról – és persze a mindannyiunk életét meghatározó háborús helyzetről.
Az talán a „hírfogyasztók” többségéhez eljutott, hogy az előttünk álló hétvége a választásokról szól. A korábbi részvételi arányokat tekintve azonban sokak számára mintha nem igazán lenne teljesen világos, hogy egyáltalán mire is valók ezek a megyék. Lehet, hogy jó ötlet együtt tartani a megyei választásokat a helyhatóságival, csak hogy javítsunk valamit ezen a részvételi arányon – de mégis, hogy lehetne meggyőzni a polgárokat arról, hogy mi is a tétje a megyei választásnak, miért is fontos azon részt venni?
A megyék békeidőben is fontosak, hiszen az oktatásügy, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a közúthálózat, az autóbusz-közlekedés, a civilvédelem, a kultúra, a régiófejlesztés és az idegenforgalom területén is kiemelt szerepet töltenek be, de rendkívüli helyzetben még inkább felértékelődik a szerepük. Ezen a választáson esély van arra is, hogy magyar jelölt kerüljön a megyeelnöki székbe:
mivel nyolc szlovák jelölt indul a megyeelnöki pozícióért, a szlovák szavazatok szétszóródása miatt a Szövetség magyar jelöltjének, Berényi Józsefnek valós esélye van megnyerni a választást.
A Szövetség párt tapasztalt, a megyei és a helyi önkormányzati munkát alaposan ismerő jelölteket indít a megyei választáson: az erős magyar megyei képviselet létrejötte viszont csakis közös összefogással valósulhat meg!
Milyen eredményeket tud felmutatni Nagyszombat megyében a magyar képviselőcsoport?
A 2017-től 2022-ig terjedő választási ciklus alatt az egykori Magyar Közösség Pártja színeiben mandátumot nyert nyolc magyar képviselő munkájának köszönhetően
több mint 25 566 904 eurót sikerült a megyei költségvetésből, továbbá a megyén keresztül európai támogatásból a Dunaszerdahelyi járásba hozni.
A képviselőcsoport jelentősen megnövelte a kispályázati támogatások összegét: a Dunaszerdahelyi járásban ez 576 000 eurót jelentett – nagyon sok kulturális rendezvényt és polgári aktivitást ennek köszönhetően lehetett megrendezni. Ha távirati stílusban foglalnám pontokba az elért eredményeket, akkor a következőket emelném ki:
- folytattuk Nagyszombat megye másod- és harmadrendű útjainak felújítását,
- támogattuk a sportklubokat és az ifjúsági szervezeteket,
- megújult a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola uszodája,
- új tornateremmel és sportpályákkal gazdagodott a dunaszerdahelyi Építészeti Szakközépiskola és a Vámbéry Ármin Gimnázium,
- Nagymegyeren új kollégium épül,
- megújult a somorjai tájház,
- Dunaszerdahelyen nagykapacitású oltóközpont létesült, ahol a magyar emberek anyanyelvükön kaptak méltó egészségügyi ellátást és információkat,
- támogattuk a megye szociális intézményeinek fejlődését, szorosan együttműködve az intézmények vezetőivel és dolgozóival,
- és nem utolsósorban támogattuk az autóbuszjáratok működését.
Hogyan értékeli ezek fényében az elmúlt választási ciklust, sikeres volt, lehetett volna benne több, mi maradt el, amit szerettek volna megvalósítani?
Az elmúlt választási ciklusban a Galántai járás magyar képviselőivel közösen tizennégy fős magyar frakció dolgozott a negyven tagú megyegyűlésen: ebben a tiszteletet parancsoló egységben sikerült létrehozni két új fejlesztési alapot, folytatni a megyéhez tartozó iskolák, szociális és kulturális intézmények épületeinek modernizációját, továbbá az útfelújításokat.
Termékeny időszakot tudhatunk magunk mögött. Viszont mindig lehet többet akarni, hiszen a megyei munkának folyamatosnak kell lennie a déli régiókban élő magyarság számára.
Ez viszont a mindenkori megválasztott képviselők számától és egységes működésétől függ. Ezért fontos most (is), hogy egységesen gondolkodó és cselekvő képviselői csoport jusson be a nagyszombati megyegyűlésbe.
Milyen tervekkel, elképzelésekkel vágnának bele a következő választási ciklusba?
A megyék szerepe a kibontakozó válság idején ismét felerősödik. Normál esetben a megyei képviselők dolga, hogy a lehető legtöbb forrást biztosítsák az általuk képviselt települések, járások számára. Szűkösebb időkben a kérdés nem az lesz, mennyi jut, hanem jut-e egyáltalán a magyar régiókba a megyei költségvetésből. Erős magyar megyei képviselet nélkül a források zöme várhatóan másutt landol, beleértve a megye által felügyelt Kisprojekt Alap pályázatait is.
Az előttünk álló választások nyilvánvalóan az új, egységes párt megmérettetéséről is szólnak. Volt pártelnökként ön miként látja a Szövetséget? Lát benne fantáziát, van jövője ennek a formációnak, amikor tapasztalható, hogy komoly ellentétek és feszültségek vannak a párton belül, nem beszélve a közösségi médiában megmutatkozó véleményekről, de a közvélemény-kutatási adatok sem azt mutatják, hogy az összeadásban az egyenlőségjel után 5-nél magasabb szám szerepel, ami a választási küszöböt illeti…
A Szövetség hosszú vajúdás után született meg, torzsalkodások és kicsinyes egóharcok közepette:
valójában ez a választás mutatja majd meg életrevalóságát…
Mi a véleménye a munkácsi turul-szobor eltávolításáról, hogyan látja kárpátaljai nemzettársaink helyzetét?
A szobor jelkép volt: jelképezte a kárpátaljai magyarságot, ugyanakkor a békés egymás mellett élés szimbóluma is volt. A turul szobor eltávolítása egyértelmű provokáció: döbbenetes, hogy a háború kellős közepén egy városi tanácsnak ez a cselekedet volt a legfontosabb…
HA/Felvidék.ma
