Óriási előrelépés lenne egy magyar megyeelnök, de önmagában ez még nem elég – erős magyar csapatra, erős magyar képviseletre van szükség, s ezt a Szövetség jelöltjei tudják biztosítani – mondta Berényi József, akivel a közelgő megyei és önkormányzati választások kapcsán az esélylatolgatások mellett a lehetőségekről, magyar prioritásokról beszélgettünk.
A sok szlovák nemzetiségű induló mellett most jó esélye lehet annak, hogy az Ön személyében végre magyar vezetője legyen egy megyének. Mindazonáltal egy megyeelnöknek valamennyi lakos érdekeit szem előtt tartva kell ellátnia hivatalát – hogyan tudná összeegyeztetni az itt élő magyarok és szlovákok elvárásait, érdekeit a megye vezetőjeként?
Kilenc éve vagyok megyei alelnök, ismerem a megye működését és ismerem az egyes régiókban lakó emberek elvárásait. Ugyanakkor jól ismerem a megye költségvetési lehetőségeit, a törvényi hátteret is, tehát reális megoldásokat tudok kínálni nemcsak Dunaszerdahelynek és Galántának, hanem a többi öt járásnak is, ahol magyarok már csak kis számban élnek.
Ahhoz, hogy ez sikerüljön, az kell, hogy a magyarok „összezárjanak” és minél nagyobb számban elmenjenek szavazni, mégpedig egységesen, a szétaprózódó szlovák szavazatokkal szemben. De mégis, milyen részvételi arányra van szükség a magyar választók részéről a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban ahhoz, hogy a megyeelnöki posztot elnyerje?
A magyarság aránya nagyjából 20% a megyében, ezért ennél nagyobb százalékarányos részvételre van szükség ahhoz, hogy személyemben magyar elnöke legyen Nagyszombat megyének. Amennyiben a szlovák járásokban regionális elv alapján fognak szavazni és a csallóközi és a mátyusföldi magyarság jobban megmozdul, akkor megtörténhet az eddigi elképzelhetetlen, hogy magyar megyeelnök lesz Nagyszombatban.
Szlovák választókra is számít tehát?
A tapasztalat azt mutatja, hogy szlovák választók inkább csak a vegyes házasságból vannak Nagyszombat megye területén, illetve Nagyszombat városában. Ahol többet látnak az emberek, mint a megyei hivatalok alkalmazottai, ott számolok szavazatokkal, hiszen sok emberrel működünk együtt és jóllehet a választások titkosak, de ilyen szempontból bízom benne, hogy a nyolc éven át végzett munka megtette a magáét. De átütő mértékű szlovák szavazatmennyiségre azért nem számíthatok…
Miben áll az ön előnye a többi jelölttel szemben?
Egyrészt nagy az ismertségem ebben a két járásban. A kampány során nem tudtam olyan településen megjelenni, ahol ne szólítottak volna rögtön a nevemen az emberek. Ez egy nagy előny. Valamint az elmúlt időszakban mindig volt egy MKP–Híd versenyfutás a megyeelnöki posztért, ami most nincs. Két magyar nemzetiségű jelölt van, de csak mögöttem áll egy komolyabb pártszövetség. Részt vettem a szlovák televíziós csatornákon megrendezett pártvitán, ellentétben a másik jelölttel szemben, ami azt mutatja, hogy ő nem veszi komolyan ezt a kihívást.
A két járásból az elmúlt öt évben 14 magyar képviselővel dolgoztak. Milyen előnyei voltak az erős képviseletnek?
Azok az eredmények, melyeket fel tudunk mutatni, magukért beszélnek s igen jelentősek. Abból kell kiindulni, hogy mi a megye hatásköre. A megyéhez a középiskolák tartoznak, most sportlétesítményeket újítottunk fel. Ezenkívül Nagymegyeren új internátust építünk, a szociális intézményeket is fejlesztettük – jelentősebb mértékben a medveit és a nemeskosútit. A megye magyarok által lakott részein 45 kilométernyi utat sikerült felújítani.
Az igazgatók kiválasztásának köszönhetően biztosítottuk a magyar nyelvhasználatot a déli járások megyei intézményeiben. Minden egyes intézmény élén, amely olyan helyen van, ahol legalább 20% a magyarság aránya, olyan igazgató van, aki tud magyarul is.
Dunaszerdahelyen nagy kapacitású oltóközpontot hoztunk létre a járvány alatt, ami azért volt fontos, hogy ne csak Nagyszombatban működjön ilyen, hanem a mi javaslatunkra jött létre Dunaszerdahelyen is. Így tudtuk biztosítani, hogy mindenki anyanyelven, magyarul is tudjon kérdéseket feltenni és válaszokat kapni rá. Ez egészségügyi kérdésekben fokozottan fontos, nem kell messze utazni a csallóközieknek és a mátyusföldieknek Dunaszerdahelyen.
A járásokban működő magyar civil szervezeteknek milyen segítséget tudtak nyújtani?
Az úgynevezett kis pályázatoknak az összege öt évvel ezelőtt 500 ezer euró volt, most már több mint két és fél millió euró. Nagyon sok rendezvényt, eszközvásárlást ezen keresztül tudtak biztosítani a polgári társulások maguknak. Kiemelt támogatást kapott a Csemadok, de mások is.
Milyen veszélyeket rejt politikailag, illetve ami talán még fontosabb: az itt élő magyar közösség számára egy esetlegesen gyengébb eredmény – azaz gyengébb képviselet a megyei önkormányzatban?
Nem sikerül a költségvetési forrásokból úgy részesülni, mint ahogy most sikerült és terveink szerint a következő öt évben is sikerülhet. Feltehetően a nyelvhasználati lehetőségek is visszaszorulnak a magyar intézményekben.
Hitelesen mit tud vállalni és ígérni az önre szavazóknak?
Az előttünk álló négy év abból a szempontból nem mérhető, hogy nem tudjuk az energiaárak alakulását. Amit ígérni lehet, az az, hogy továbbra is modernizálni fogjuk a megyei épületeket, hogy energetikai szempontból hatékonyak legyenek. Valószínűleg erre több pénz kell majd fordítani. Ami hasonlóképpen nagyon fontos, hogy ne legyen távoktatás a középiskolákban, hanem mindenki iskolán belül, közvetlenül szerezze meg a tudást. Hasonlóképpen, hogy a szociális intézményeinkben meg tudjuk a jelenlegi szolgáltatásokat őrizni. Hogy ezentúl mire lesz lehetőségünk, azt nehéz megmondani, de ha az európai uniós alapokat sikerült lehívni, akkor lehet majd például a kerékpárutak fejlesztésén is gondolkodni. Mivel az energiaárak végleges fejlődése ismeretlen, ezért ezentúl nem lehet hitelesen nagyobb vállalásokat tenni.
Nagyon sok kistelepülés önkormányzata komoly problémákkal küzd, anyagi válságban vannak. Megválasztása esetén hogyan látja, miben fog tudni segíteni a településeknek?
A költségvetésből a településeket nem tudjuk megmenteni, csak segíteni tudunk néhány dolog biztosításában, amint azt a járvány alatt is tettük. A településeket a kormánynak van lehetősége megmenteni, nagyobb összeggel támogatni. Amennyiben megyeelnök lennék, sokkal nagyobb mozgásterem lenne ezen a téren is, mert a megyeelnököt a miniszterek fogadják.
A megyei alelnököt általában az államtitkár fogadja, ilyen a protokoll. Pedig, ha miniszterek döntenek, az államtitkároknak meg kell győzniük a minisztereket, hogy valamit elfogadjanak. Így nekem is mindig meg kellett előbb győznöm a megyeelnököt, hogy elfogadja a mi prioritásainkat. Maga a megyeelnöki poszt óriásit minőségbeli különbség lenne a mozgásteret tekintve, mint a megyei alelnöki tisztség.
Az előrehozott választásokról hogyan gondolkodik?
Úgy látom, mint sok elemző, hogy az idei évi költségvetés lesz a választóvonal. Amennyiben a költségvetést a parlament elfogadja, akkor ez a kormányzás még elvergődik egy évet a választásokig, amennyiben nem fogadja el a parlament a jövő évi költségvetést, akkor szerintem jövőre előrehozott választások lesznek.
Ez az instabil politikai környezet, ami jelenleg Szlovákiában van, a választók kedvét igencsak befolyásolja. Bízhatnak az emberek egyáltalán bármiben is a jövőt illetően, tekintettel erre a helyzetre, amiben kénytelenek élni?
Biztos, hogy ha magyar megyeelnökünk lenne, vagy, ha magyar megyeelnökeink lennének, akkor egy kicsit helyreállna a bizalom a magyar politizálás iránt. Fontosak a mostani hétvégi megyei választások, de azt azért nem szabad elfelejteni, hogy egy fecske nem csinál nyarat. A megyeelnöknek is kell, hogy legyen csapata, így fontos, hogy a Szövetség képviselői bejussanak, mert akár megválasztásom esetén is kell egy biztos háttér, amire én is támaszkodhatnék megyeelnökként. Ezek pedig Galántán és Dunaszerdahelyen a Szövetség képviselőjelöltjei, akik közül már a legtöbb volt megyei képviselő, tehát tudják, hogy miről szól a megye és milyen lehetőségeink vannak.
Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma
