Fotó: PIxabay

A Jelenések könyvéből tudjuk, mi történik majd e sátáni rendszer hét utolsó esztendejében, amikor a „díszes triumvirátus” uralkodik nagy tobzódásban: maga a sátán – Lucifer, aki mindenek felettinek tetteti majd magát, az Antikrisztus, aki a világ politikai vezetője lesz, s a világkormányt vezeti, valamint a „hamis próféta”, aki megköveteli majd az emberiségtől e szereplők imádatát. Ez a szörnyűséges hármas csak hét esztendőre kap lehetőséget, hogy irányítsa a világot – mert mindenek felett és minden időben, a mi Istenünk az Úr: az Atya, a Fiú és a Szentlélek!

Az Antikrisztus fellépésével kezdődik meg az ún. nagy nyomorúság hét esztendeje, melynek Jézus Urunk teljes isteni hatalommal történő visszatérése vet majd véget. Az idők jeleiből pedig arra következtethetünk, hogy az Antikrisztus fellépése közel! Honnan tudjuk mindezt ily pontosan előre? Onnan, hogy Jézus Urunk egy jelenésben megmutatta mindezeket az eljövendő eseményeket János apostolnak, és leíratta vele. Ez a Jelenések könyvében olvasható.

Jézus Urunk először bemutatta Jánosnak és leíratta vele az Antikrisztus megjelenésének és uralkodásának körülményeit, azután áttért a hamis próféta bemutatására. János apostol így írta le a jelenésben látottakat: „Azután megint láttam: egy második szörnyeteg emelkedett ki a földből. Két szarva volt, mint a Báránynak, de úgy beszélt, mint a sárkány. Ez a szörnyeteg odaállt az első szörnyeteg elé, és ugyanolyan hatalommal rendelkezett, mint az. Hatalmát arra használta, hogy a Föld minden lakóját rávegye, hogy imádják az első szörnyeteget, akinek halálos sebe begyógyult.

A második szörnyeteg nagy csodákat is tett, olyannyira, hogy az emberek szeme láttára tüzet hozott le az égből a földre. Ezekkel a csodákkal az első szörnyeteget szolgálta, és becsapta az embereket, mert hatalmat kapott rá. A Föld lakóinak megparancsolta, hogy készítsék el az első szörnyeteg tiszteletére annak szobrát. Ez az első szörnyeteg az, akinek a kard által okozott sebe begyógyult. A második szörnyeteg hatalmat kapott arra is, hogy lelket adjon az első szörnyeteg szobrába. Így ez a szobor beszélni tudott, sőt azt is megparancsolta, hogy öljék meg azokat, akik nem imádják őt.

A második szörnyeteg kényszerített mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat, hogy a jobb kezükön vagy a homlokukon egy bizonyos jelet viseljenek. Azért tette ezt, hogy csak az adhasson el vagy vehessen meg valamit, aki ezt a jelet viseli. A jel pedig a szörnyeteg neve, vagy a nevének megfelelő szám volt. Ehhez kell a bölcsesség! Aki értelmes, értse meg, mit jelent a szörnyeteg száma, mert az emberi szám: hatszázhatvanhat.” (Jelenések 13:11-18)

Ne ijedjünk meg e jelképes szövegtől. Ha ismerjük a Biblia jelképrendszerét, akkor nem nehéz megérteni e szövegrészt. Az Antikrisztust nevezi e fenti passzus az „első szörnyeteg”-nek, a „második szörnyeteg” pedig nem más, mint a hamis próféta, róla szól e fenti rész. Ő az „első szörnyeteg” – tehát az Antikrisztus – kiszolgálója lesz, s arra használja a hatalmát, hogy a föld lakóit rávegye az Antikrisztus imádatára. Mi mindent tudunk még meg róla e fenti bibliaversből? Nézzük:

„Két szarva volt mint a Báránynak, de úgy beszélt, mint a sárkány” – olvashatjuk róla a leírást. Két szarva mint a Báránynak – a Bárány Jézus Krisztust jelképezi –, s ezzel azt jelzi az Írás, hogy a hamis próféta olyan szelídnek és alázatosnak mutatkozik majd az emberek előtt, mint Jézus Urunk volt emberkénti léte során. Viszont úgy beszél majd, mit a sárkány – a sárkány pedig a sátánt jelenti a Biblia szóhasználatában. Tehát a sátán szócsöve lesz, nagy szelídséget színlelve. Ezért e külső jámborság nagyon megtévesztő lesz.

Erre hívta fel a figyelmet Jézus Urunk, amikor a tanítványainak beszélt személyesen: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik bárányoknak öltözve közelednek hozzátok, de belül olyanok, mint a ragadozó farkasok! (Máté 7:15)

Sok hamis próféta volt már az idők folyamán, sokan voltak, akik Jézusnak, a Messiásnak kiáltották ki magukat, de senki nem volt még annyira magával ragadó erejű és megbabonázóan hitelesnek tűnő, mint a végidő hamis prófétája, a nagy nyomorúság hét esztendejének hamis prófétája lesz. Mert ő az egész világot megtéveszti majd jámbor és vallásoskodó megjelenésével.

Erre a veszélyre már Pál apostol is erőteljesen figyelmeztetett! Mindegy, hogy ki beszél nekünk, mindegy, hogy mennyire ájtatos a megjelenése avagy cizellált a beszéde: egy dolgot kell szem előtt tartanunk: a Biblia igazságát, a Biblia üzenetét hirdeti? Mert ha mást hirdet, akkor lehet bármennyire is nagy szónok, akkor is csak egy hamis próféta. Így figyelmeztet minket minderre Pál apostol:

„Meglep, hogy ilyen gyorsan elfordultatok Istentől, aki Krisztus kegyelmére hívott meg titeket, és átpártoltatok egy másik evangéliumhoz. De nincs más örömhír! Csak néhány ember megzavar titeket, és el akarja ferdíteni a Krisztusról szóló örömüzenetet. Az igazi örömhír az, amit mi hirdettünk nektek. De még ha mi magunk, vagy egy Mennyből jött angyal hirdetne is valami másfajta örömhírt, legyen átkozott! Ismétlem: ha valaki más örömhírt hirdetne nektek, mint amelyet tőlünk elfogadtatok, átkozott legyen! Vajon az emberek kedvét keresem vagy Istenét? Azt hiszitek, hogy az embereknek igyekszem a kedvében járni? Bizony, ha még mindig emberek tetszését keresném, nem lennék Krisztus szolgája. (Galátziabeliekhez írt levél 1:6-10)

Szóval ilyen helyzet, amikor hitetők, hamis próféták megtévesztették, megzavarták Isten népét, ilyen már volt régebben is – például Galátziában. A végidő hamis prófétája viszont mindezeken túltesz, és nagyban teszi ezt: az egész világot megtéveszti hamis eszméivel.

S ahogy fentebb idéztem a Jelenések könyvéből, a hamis próféta jámbor külseje kegyetlen jellemet takar majd: megparancsolja, hogy öljék meg mindazokat, akik nem imádják az Antikrisztus szobrát, sőt, a hamis próféta lesz az is, aki kényszerít majd mindenkit, kicsiket és nagyokat, nőket és férfiakat, gazdagokat és szegényeket, hogy a jobb kezükön vagy a homlokukon egy bizonyos jelet viseljenek. Ő, a hamis próféta szerez majd érvényt ennek a tervnek, hogy mindenkinek magára kell vennie az Antikrisztus jelét, mely nem más, mint a hatszázhatvanhat. E nélkül a jel nélkül – melyet a jobb kézbe vagy az emberek homlokára sütnek majd rá valamilyen új eljárással – senki nem adhat el semmit, és senki nem vehet semmit. Elon Musk és Bill Gates talán már tudják, mely eljárás lesz ez…

Tehát ezzel a kényszerítő intézkedéssel teljesen a lét peremére szorítják majd ki azokat, akik nem lesznek hajlandóak magukra venni e sátáni jelet. Aki viszont magára veszi a vadállat jelét, igaz, hogy tud majd venni és eladni, tehát túlélése valamennyire biztosított lesz, viszont az az ember a Teremtő haragját vonja magára! Mert aki magára veszi a sátán jelét, az egyértelműen kimutatja, hogy kinek az oldalán áll. Aki pedig ily nyilvánosan a sátán oldalára áll, annak szembesülnie kell majd a végső ítéletkor Isten elmarasztaló ítéletével. A Biblia, Isten szava erre figyelmeztet!

Viszont az újjászületett keresztények az elragadtatás alkalmával, még a nagy nyomorúság hét esztendeje előtt kiragadtatnak az evilági rendszerből! Az elragadtatás Jézus Urunk személyes mentőakciója lesz, aki kiragadja, kimenekíti, evakuálja az Őbenne reménykedőket, az Őbenne hívőket még a Sátán, az Antikrisztus és a Hamis Próféta uralkodásának megkezdte előtt.

Aki tehát teljes mértékben Jézusban bízik, annak az embernek nem kell félnie e szörnyű jövőbeli eseményektől

– mert nem lesz itt a földön, hanem az elragadtatás alkalmával megkapott romolhatatlan testben lesz Jézussal a menny régióiban. (Lásd előző írásomat: Elragadtatás – készen állsz rá?) Aki pedig még nem közeledett tiszta szívvel, teljes hittel Jézus Urunk és Istenünk felé, az tegye meg, amíg még van rá idő és lehetőség, s adja át életének vezetését a Megváltónknak. Mert ennél fontosabb teendője az embernek nincs!

Kérem tekintse meg kisfilmjeimet YouTube-csatornámon, melyek a Biblia alapján választ adnak emberi létünk legfontosabb kérdéseire, és útbaigazítanak az ügyben, hogyan éljük mindennapjainkat Isten akarata szerint. YouTube-csatornám címe: „A hit próbája: a mindennapok”.

(Cúth Katalin/Felvidék.ma)