Azt a brüsszeli EU-s adminisztrációtól, illetve a magyarországi baloldaltól megszokhattuk, hogy éppen azok vádolnak bárkit is korrupcióval, akik ki se látszanak a kétes, átláthatatlan korrupciós mocsárból. A korábbi szlovák kormányok esetében ez ugyancsak mindennapos jelenségnek volt tekinthető, gondolhatjuk, ha már a calábriai maffia is beépült a rendszerbe.
Ugyanakkor a jelenlegi kormányra (főleg Igor Matovičnak köszönhetően) sok mindent lehet mondani és meg is érdemlik, olyan balkáni káoszba sodorták ugyanis a 30 éves országot, hogy annak évtizedekig következménye lehet. Egyet viszont nem lehet elvitatni Matovičéktól, mégpedig azt, hogy záró toleranciát hirdettek a korrupciónak és megindult a szövevényes háló felszámolása, felelősségre vonása.
Ennek fényében különösen aggályos, hogy egyes információk szerint a külügyminisztérium háza táján eurómilliós korrupció gyanúja ütötte fel a fejét. Mit ad Isten, éppen a Magyarországot és a magyarságot napi szinten vulgáris stílusban támadó Rastislav Káčer külügyminiszterhez vezetnek a szálak. Káčer szélsőségesen liberális, toleráns és korrupcióellenes a szavak szintjén. Tetteit sokkal jobban jellemzi az uszítás, a provokáció – és ha igazak az alábbi sorok, akkor a pénzekhez fűződő érdekes viszonya.
A Körkép.sk tényfeltáró cikke nézett utána a magyarfóbiájáról elhíresült ideiglenesen megbízott külügyér hátterének. Hogy egy korábbi nagykövetnek, külügyminiszternek (értsd állami tisztségviselőnek) privát cége van, eleve aggályosnak tűnik, de hogy érdekeltségébe tartozó cégek, szervezetek állami megrendeléseket is kapnak, ráadásul a külügyi tárcától is, az már talán kicsivel több az aggályosnál. Mi a korrupció, ha ez nem? Teljesen érthetetlen módon ráadásul a cégének adóhátraléka is van. Magyarán a külügyminiszter nem fizette be azt az adót, amit az adóhivatal megállapított?
A java viszont még csak most következik. Káčer ugyanis a GLOBSEC nevű szervezet tiszteletbeli elnöke, és – mint a Körkép írja – nem titkolta, hogy sokat dolgozott azért, hogy a szervezet eljusson a jelenlegi pozíciójába. Ha végignézünk a szervezet igazgatótanácsán és tanácsadó testületén, több érdekességre is felfigyelhetünk. Legfőképpen arra, hogy itt aztán semmilyen hálózat nincs (sic!), még a gyanúja is alaptalan vád, Soros György pedig jóságos filantróp…
Mit ad Isten, rögtön a második helyen található például Bajnai Gordon, Magyarország korábbi MSZP-s miniszterelnöke, akivel kapcsolatban az utóbbi időben a magyar baloldal 4 milliárd forintos külföldi kampányfinanszírozását hozták összefüggésbe. Bajnai nemcsak tagja az igazgatótanácsnak, de elnöke is a Tanácsadó Testületnek. Vannak itt viszont még érdekesebb nevek is. Mint például egy másik miniszterelnök, Mikuláš Dzurindáé, aki épp most próbálkozik pártalapítással visszatérni a szlovák politikába.
„Ott van még Annegret Kramp-Karrenbauer, Angela Merkel közvetlen utódja a CDU élén, akit aztán a német kereszténydemokraták belső harcai lemondásra kényszerítettek. Érdemes még kiemelni Miroslav Lajčák volt külügyminisztert, Ivan Mikloš egykori pénzügyminisztert (aki egy ideig Ukrajnában volt tanácsadó), Petr Pavel nemrég megválasztott cseh államfőt, Maroš Šefčovičot, aki Brüsszelben járja az uniós biztosok valóságtól elrugaszkodott útját. És persze ne hagyjuk ki Katarína Cséfalvayovát sem, aki a Smer–Most-Híd–SNS-kormány idején volt a parlament külügyi bizottságának elnöke a Most-Híd jelöltjeként. Megemlítendő továbbá a kevésbé ismert Vazil Hudák is, aki szlovák gazdasági miniszter volt 2015–2016 ban, ma pedig az Európai Beruházási Bank alelnöke. Sokat elárul, hogy mindemellett a grúziai kormányfő gazdasági tanácsadója is egyben”
– olvasható a Körkép oknyomozásában.
„A Központi Szerződés-nyilvántartás adatai szerint a GLOBSEC 2016-tól kezdődően napjainkig több mint 5 millió eurónyi (egészen pontosan 5 076 505 euró) szerződést kötött az állami szférával beszállítóként. Ennek az összegnek több mint felét a szlovák külügyminisztérium fizette ki. A külügy mellett a második legnagyobb megrendelő a listán a pénzügyminisztérium. A támogatások nagy része „stratégiai együttműködésből” adódott, és jelentős összegek mentek például az évente megrendezésre kerülő Tatra Summit biztonságpolitikai konferencia megszervezésére. A külügy- és pénzügyminisztériumon kívül a belügy, az igazságügy, a parlament kancelláriája, a gazdasági minisztérium is szerepel a megrendelők között”
– áll Komjáthy Lóránt elemzésében.
Mindebből jól látszik, hogy több mint 2,5 millió eurót fizetett ki a külügyminisztérium egy olyan szervezetnek, aminek a tiszteletbeli elnöke maga a külügyminiszter, de az igazgatótanácsában és tanácsadói testületében korábban és jelenleg is aktív politikusok, döntéshozók ülnek. Újfent érdemes feltenni a kérdést, ha ez nem korrupció, akkor vajon mi tekinthető annak?
Eközben ugyancsak aznapi hír, hogy Szlovákia már nem teljesíti a jogállamiság feltételeit és nem tesz eleget az Európai Bizottság által megfogalmazott jogállamisági kritériumok egyikének sem. Ha nem lenne elég az, hogy pár éve a kormány még összefolyt a calábriai maffiával, hogy brutális módon végeztek ki egy oknyomozó újságírót és kedvesét a saját házukban, tavaly pedig a nyílt utcán lőttek agyon egy melegpárt, vajon ezek végett boszorkányüldözésbe kezd Brüsszel és zsarolni fogja az EU-s pénzek kifizetésével? Vagy ismét kibillen a jó öreg kettős mérce?
(Csonka Ákos, Felvidék.ma)
