Február elsején, a világjárvány miatt közel hároméves kihagyás után, megtartotta tisztújító évzáró közgyűlését a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület Komáromban, a Zichy-palota Alapy Gyuláról elnevezett termében. Az egyesületet továbbra is Keszegh Margit vezeti, a hattagú elnökségi tagság Hajabács Mária személyével bővült hét főre. Az eseményen az egyesület tagjai és további érdeklődők mellett jelen volt Keszegh Béla polgármester is.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról is megemlékezett az egyesület, melynek közgyűlésén a Munka utcai általános iskola diákjai léptek fel egy-egy Petőfi-vers elszavalásával, illetve Kustyán Ilona nyugalmazott gimnáziumi latin–magyar szakos tanár tartott irodalmi előadást Petőfi Sándor tragikusan rövid életéről, illetve világirodalmi rangú költészetéről.
Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy bár hajlamosak vagyunk Petőfit érett költőként olvasni, tudatosítanunk kell, hogy a fiatalon elhunyt költő verseit 16 és 26 éves kora között írta. Tehát egy fiatal, szinte kamasz fiú haláláig tartó, tízéves jellemfejlődését követhetjük nyomon verseiben.
Hangsúlyozta, a magyar irodalomban párját ritkító jelenségről van szó; Petőfi egészen fiatalon írt versei is már „érett, kész, világirodalmi rangú költemények” – fogalmazott. Költői kiteljesedése azonban élete utolsó hét évére jellemző.
Petőfi Sándor 19 évesen, 1842-ben kerül fel Pestre Debrecenből, és Bajza, Toldy és Vörösmarty rögtön felfigyeltek a kimagasló tehetségű költőre, akit védőszárnyaik alá vettek. Vörösmarty Mihály lehetőséget adott Petőfinek, hogy megjelentethesse költeményeit a legjelentősebb irodalmi lapban, az Athenaeumban. „Abban az időben, amikor Petőfi megírta a János vitézt, a középnemesség határozta meg az irodalmi közízlést, tehát a nép rovására jellemzően a nemesség jutott szóhoz” – magyarázta Kustyán Ilona, aki arra is rámutatott, hogy a Petőfi verseire oly jellemző „természetes hang” előzmény nélküli volt a magyar irodalomban, ahogy a népi alakok, népies motívumok ábrázolása a költeményekben.
„Petőfi mindennel szakított. Szakított a nyelvvel, kialakította költészetének jellegzetességét, az első szótagok hangsúlyozásával. Sajátossága, hogy népdalszerű verseket írt, szereplőit pedig a népi világból veszi. A magyar irodalomban először fordult elő, hogy a magyar köznyelvet beemelik a nagy magyar irodalmi nyelvbe – ez az úgynevezett plebejus népiesség” – mutatott rá.
Az előadásban kiemelte Petőfi egyik híres mondatát, amelyet Arany Jánoshoz írt: „ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata” – idézte.
Kustyán Ilona történelmi kontextusba helyezve Petőfi működését, megjegyezte, míg a környező nyugati országok már polgárosodtak, az akkori Magyarországon még jobbágyság volt 1848-ig, illetve a magyar nyelv is csak 1844-ben vált hivatalos nyelvvé.
Az előadásban hangsúlyozta, a fiatal költő közéleti verseiben találta meg valódi énjét, mely versekben „nincs megingás az életművében”.
Ezekben a versekben megfogalmazza, hogy a költészet egyúttal politikai kiállás is valami mellett.
Ez az ars poetica nem volt jellemző korábban a magyar irodalomra – mutatott rá Kustyán Ilona, kiemelve, Petőfi teljesen önazonos volt közéleti verseivel, minden leírt szavát felvállalta az életében is.
A tisztújító évzáró közgyűlésen a programpontok szerint megválasztották a munkabizottsági tagokat, elhangzott az elnöki beszámoló, rendben találták és elfogadták a pénztári és az ellenőrző bizottsági beszámolókat. Bemutatták a 2023-as évi munkatervet, illetve elnökségi tagokat és az ellenőrző bizottsági tagokat is megválasztották. A Jókai Egyesület elnöke Keszegh Margit maradt, ügyvezető alelnöke Török Ágota, alelnöke Szénássy Tímea, illetve az eddigi elnökségi tagok száma Hajabács Mária személyével bővült.
(Szalai Erika)
