A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (Jókai Egyesület) ma délelőtt tartotta könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatóját a Duna Menti Múzeum dísztermében, ahol az egyesület elnökségi tagjai, Keszegh Margit, Kustyán Ilona és Szénássy Tímea ismertették az egyesület elmúlt húsz évét feldolgozó kiadványt.
„Az egyesület 1911-es megalakulását követően, a Beneši dekrétumok következtében, az 1947. január 14-én kelt végzéssel feloszlatott és némaságra ítélt egyesület több évtizedes kényszerszünet után az ezredforduló évében kezdte el újra működését” – számolt be az előzményekről Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke. Mint mondta, Jókai Mór születésének 175. évfordulójára emlékezve a legendás tanárnak, helytörténésznek, Szénássy Zoltánnak köszönhetően 2000 tavaszán több komáromi polgár kezdeményezése nyomán a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületet 2000. július 25-én jegyezte be a belügyminisztérium illetékes osztálya.
„Az alakuló közgyűlésre 2000. szeptember 2-án került sor a Jókai Színházban” – emlékezett vissza. Az azóta eltelt húsz év munkájáról szóló, ma délelőtt bemutatott kiadvány a Magyar Kormány támogatásával készült” – mondta. Emellett a jeles évforduló kapcsán, szintén a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásának köszönhetően egy kiállítás is nyílt a Duna Menti Múzeumban, a Zichy Palota kiállítótermében, amely betekintést nyújtott az eltelt húsz év tevékenységébe. „Ebben a kiállításban aktívan segítségünkre volt a Duna Menti Múzeum igazgatója, Csütörtöky József, és két történész munkatársa, Vanya Péter és Galló Vilmos” – jegyezte meg.
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 20 éves munkájáról krónikák, több tucat megjelent cikk, hanghordozó, felvétel és fénykép tanúskodik. 2000-től, az eltelt 20 év alatt több száz szereplő közreműködött az egyesület rendezvényein, s több száz érdeklődő tekintette meg az ünnepi műsorokat, előadásokat, megemlékezéseket.
“Ez a könyv szorosan kapcsolódik ahhoz a könyvsorozathoz, ami eddig fellelhető az egyesületről. Alapy Gyula elnök írt a 15 éves évfordulóra egy rövid összegzést, majd Fülöp Zsigmond elnöktől jelent meg a 25 év összegzése, aztán Szénássy Zoltán a 100 éves jubileumra készítette el a könyvet, amiben 2011-ig az újkori események is benne foglaltatnak” – jegyezte meg. A 200 oldalas A5-ös szabványméretű kiadványt Keszegh Balázs borítótervével, gazdag fénykép-illusztrációkkal az egyesület elnökségi tagjai, Keszegh Margit, Kustyán Ilona és Szénássy Tímea szerkesztették, mely a KT Könyv-és Lapkiadó Kft. kiadásában jelent meg.
A Jókai Egyesület tevékenységeit bemutató könyvben szerepelnek azok az emléktáblák, emlékhelyek is, melyeket az egyesület emelt az ezredforduló óta Komáromban. „Úgy gondolom és bízom benne, hogy ez a kiadvány a komáromiak kis krónikája lesz, amiben megtalálják azokat a fontos eseményeket, amelyeknek szereplői, résztvevői, közönsége voltak” – fogalmazott Keszegh Margit.
Kustyán Ilona az egyesület megnevezésével kapcsolatban visszanyúlt egészen a reformkori polgárosodásig. „A magyar reformkor a polgárosodás és a nemzeti függetlenség kivívását hangsúlyozza. A reformkor nagyjaival olyan kezdeményezés bontakozott ki, melynek célja, hogy felemeljék és elérhetővé tegyék Magyarországon a tudományt, az irodalmat, az olvasóvá nevelést. Jókai ebben rendkívül sokat tett” – fűzte hozzá, aláhúzva, hogy a magyarokat tulajdonképpen Jókai Mór nevelte olvasóvá. „Egyesületünk története egy kicsit Jókai története is” – emelte ki. Jókai 1904-es halálát követő nagyszabású temetésén Tuba János országgyűlési képviselő búcsúbeszédében már előrevetítette az egyesület megalapítását, ezzel tisztelegve az írófejedelem előtt, melyet a „szülőváros erkölcsi kötelességének tartott”. 1905-ben Alapy Gyula, az akkor már létező Múzeum Egyesület titkára vetette fel több, városi kulturális intézmény egyesülésének ötletét, mely végül 1911-ben be is következett.
Az alakuló közgyűlésen elhangzott székfoglalót, egyben az egyesület alapszabályában is foglalt gondolatokat a mai Jókai Egyesület is fő célkitűzéseinek tartja, melyek konkrét feladatokat jelölnek meg: többek között a közművelődés fejlesztését, a magyar irodalom műveinek, alkotóinak a megismertetését, a komáromi múzeum fejlesztését, gyűjteményének tudományos feldolgozását. A Duna Menti Múzeum mai főépülete, a Kultúrpalota, kifejezetten az egyesület székházának épült 1913-ban, ahogy az előtte álló Jókai szobrot is az egyesület emeltette.
Kustyán Ilona emlékeztetett: a Trianon utáni évek az egyesület fénykorát jelentették. Rendszeresek rendeztek tárlatokat, kiállításokat, hangversenyeket, irodalmi és előadói esteket, a Kultúrpalota az ifjú művésznemzedék otthonává vált. „Amíg az egyesület az első világháború végéig elsősorban a város és a megye kulturális életében volt meghatározó, Trianon után már a csehszlovákiai magyar közösség egyik legjelentősebb szellemi központjává vált” – fogalmazott Kustyán Ilona.
1945 után valamennyi magyar intézményt, iskolát, egyesületet feloszlattak, így járt a Jókai Egyesület is. Ugyan a feloszlatást kimondó végzést az akkori elnök, Szíjj Ferenc nem vette át, az egyesület több mint fél évszázadra „elnémult” – összegezte az egyesület 20.századi történetét.
A sajtótájékoztatón Keszegh Margit felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2022-es Jókai-díj irodalmi pályázatára október végéig várják a jelentkezőket, melynek témája az ásvai Jókay család története. Erről bővebb információkat ITT találnak az olvasóink.
Végezetül elmondta, az elmúlt húsz évet feldolgozó kiadványukat a Jókai utcai Madách-könyvesboltban szeptember 15-ét követően bárki átveheti, ami a társulás ajándéka az egyesületet támogató komáromiak részére.
Szalai Erika/Felvidék.ma
