A Petőfi-vándorkiállítás Királyhelmecen látható

Március 13-án, hétfőn Királyhelmecen ünnepi körülmények között vándorkiállítás nyílt nagy költőnk születésének kerek évfordulója alkalmából. A városi hivatal előtt, a Millenniumi téren álló „vándorköltő” szobrát koszorúzta meg dr. Hetey Ágota főkonzul és Pataky Károly polgármester, kerületi alelnök, majd a nemrégiben felújított városi kultúrházhoz hajtattak, ahol ünnepélyes keretek között megnyitották a kiállítást.

Először a főkonzul asszony tartotta meg beszédét.

A forradalom és szabadságharc 175. évfordulója kapcsán ma olyan költőre és szabadságharcosra elékezünk, aki „megcselekedte, amit megkövetelt a haza”. Ő „verssel és karddal küzdött a nemzet szabadságáért, és a legdrágábbat, az életét adta hazájáért.”
„Legyen béke, szabadság és egyetértés” – ez a felszólítás vezette be a március 15-i pesti forradalom híres 12 pontját. Ennek megfogalmazásában oroszlánrésze volt Petőfinek is.
A szomszédunkban dúló háború és a világ eseményei arra figyelmeztetnek, hogy ezekért a célokért jelenleg is, folyamatosan dolgoznunk kell.

Pataky Károly és Hetey Ágota (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Petőfi születésének kerek évfordulója alkalmából a Magyar Országgyűlés ezt az évet Petőfi -emlékévvé nyilvánította. Így a kassai főkonzulátus tevékenysége is a Petőfi-emlékév jegyében zajlik. Számos programmal és emléktábla állításával emlékeznek a költőre és a forradalmárra.

A Petőfi Irodalmi Múzeum vezető szerepet vállalt az ünnepségsorozat előkészítésében és megvalósításában, az intézmény állította össze azt a kiállítást is, mely most vándorútra indult.

Most annak az emlékére jutott el ide, hogy a költő 1847. július 17-én Királyhelmecre is ellátogatott. Az Útirajzokban a Bodrogköz szép és gazdag vidékéről emlékezett meg.
Petőfi a nép költőjeként, lánglelkű forradalmárként mindenütt jelen van ma is, neve összeforrt a magyar szabadság eszméjével.

Kultusza itt is él, amit emléktáblája és a szobra bizonyít a városháza előtt.

A most megnyíló kiállítás képzeletbeli utazásra hív mindenkit, melynek során megelevenedik a költő életének egy-egy állomása. A tablók „keresztutakat”, kapcsolatokat tárnak fel. Irodalomtörténeti érdekességek, portrék, kéziratok villannak fel és felidéznek jól ismert verseket is. Végezetül köszönetet mondott mindenkinek, aki ebben segített.

Pataky ünnepi beszédében szókimondóan fogalmazott. Az egész életében nagy szegénységben élt költőt olyan tulajdonsággal ruházzuk fel, mely egy héroszt, egy félistent, egy legendát jellemez. Elfeledkezünk arról, hogy Petőfi esendő, gyarló ember volt. De elengedhetetlen, hogy az igazság mindenkor felülírja a hamis pátoszt, mert erre a „megszépített”, idealizált mítoszteremtésre Petőfi Sándornak nincs szüksége. Tettei, élete, művei még nagyobb csodálatot váltanak ki, ha tudatosítjuk, mindezek egy kiváló tehetségű, de halandó ember teljesítményei. Petőfi a valóságban minden volt, csak megfontolt, bölcs politikus nem. „Hős tettei mellett csapnivaló katona volt, akit egészségi állapota miatt korábban katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottak.” A szabadságharc katonájaként számtalan függelemsértése miatt Klapka György tábornok, vagy Mészáros Lázár hadügyminiszter volt kénytelen megfegyelmezni.

Bár németül, latinul és franciául is jól beszélt, soha nem volt kiváló tanuló, mert csak azokat a tárgyakat tanulta, melyek érdekelték.

A vándorkiállítás (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Származása ellenére – elveihez híven – soha sem kívánt élni nemesi előjogaival. „Nehéz természetét kortársai is emlegették, mint ahogyan az igencsak korlátozott színészi képességeinek ő maga is tudatában volt.”

Mégis a magyar irodalom egyik legnagyobb költője.

Az 1848/49-es szerepvállalásáról egykori barátja, Jókai Mór mondotta: „Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel”. Ha nem írta volna meg majd 1000 művét, már ez az egyetlen mondat is halhatatlanná tette és elég lenne ahhoz, hogy „tisztelettel emlékezzen rá minden magyar, éljen a világ bármely szegletében” – fejezte be gondolatmenetét a polgármester.

Az ezt követő műsorban felléptek a királyhelmeci gimnazisták, a kassai Márai Sándor Gimnázium diákjai, végül pedig a Királyhelmeci Művészeti Alapiskola növendékei. Színvonalas, közhelyektől mentes mondandójuk a fiatal nézőközönséget is megszólította. Dicséret illeti a felkészítő tanárokat és a diákokat. Lehet, hogy közülük kerülnek ki a jövő jeles színészei.

A kiállítás március 20-a után Kassán lesz megtekinthető.

(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)