Az Európai Bizottság demokráciacsomagja, valamint egyéb más jogalkotási kezdeményezések is azt célozzák, hogy Brüsszel elvehesse a tagállamok maradék szuverenitását, és a választók akaratát semmibe véve Brüsszelből diktálhassák, milyen politikát kell megvalósítaniuk az országoknak – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kovács István közölte: Brüsszel arra törekszik, hogy a jogállamiság fogalmát a demokrácia fogalma váltsa majd fel a következő időszakban, erre pedig azért lesz szükség, mert a jogállamiság egy jogi kategória, a demokrácia viszont egy filozófiai-politikai kategória, amelynek esetében nincs szükség jogi alátámasztásra.
Habár demokráciafelfogásból is többféle létezik, de Brüsszel csak azt fogadja el, amelyben ő diktálja felülről a cselekvési lehetőségeket, ugyanis minden politikailag releváns területen Brüsszel akarja megmondani, mi demokratikus és mi nem, azaz „igyekszik rátenni a kezét” mindenre, ami most még a tagállami szuverenitás része – mondta a stratégiai igazgató.
Kovács István úgy fogalmazott, hogy mindez a föderalizmus, egy európai egyesült államok megvalósulásának irányába mutat. A föderalista gondolatok egyébként az Európai Unió alapításától kezdve folyamatosan jelen voltak, és lopakodva, folyamatosan törtek elő például úgy, hogy a nemzeti hatáskörbe vonatkozó kérdésekre valamilyen indokkal ráhúzták az uniós hatáskört – jegyezte meg.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a demokráciacsomag részleteiről beszélt. Elmondása szerint az egyik jogszabály a politikai reklámokat szolgáltatásként értelmezné, és a szolgáltatások szabad áramlásának „égisze alatt”
Brüsszelnek beleszólása lenne a politikai reklámok kérdéskörébe, sőt lehetővé tenné, hogy harmadik országok is finanszírozhassanak politikai kampányokat az EU-ban.
Azt is Brüsszelben szeretnék eldönteni, mi a reklám, mi a tömegtájékoztatás, mi a valós hír – tette hozzá. Van olyan jogszabálytervezet is, amely „az újságírók védelmének álcája mögé bújva politikai aktorrá tenné a baloldali újságírókat”, és olyan is, amelynek alapján Brüsszel beleszólna az egyes tagállamok médiapiaci helyzetébe, a nemzeti médiaszabályozásba, és felállítana egy európai médiahatóságot.
Az európai parlamenti választásokon egy transznacionális listát hoznának létre, amely szerint a magyarok nem magyar képviselőkre szavaznának, hanem németek, franciák, svédek képviselnék a magyar érdekeket,
valamint támogatnák a csúcsjelölti rendszert is, amelyben az európai pártcsaládok jelölnének egy csúcsjelöltet, aki az Európai Bizottság elnöke lenne – sorolta a kutatási igazgató.
Kitért arra is, hogy a digitális szolgáltatásokról már fogadtak el jogszabályt, ez jogosítványokat ad a nagy amerikai internetes tartalomszolgáltatók kezébe, és lehetővé teszi, hogy „önjelölt cenzorok” mondják meg, mi az elfogadható tartalom.
Ezek a jogszabálytervezetek egy politikai alku részét képezik, ezekkel ugyanis megzsarolhatják az országokat, hogy ha nem fogadják el, akkor annak következményei lesznek – jelentette ki Kovács Attila.
(MTI/Felvidék.ma)
