A kitüntettek, Palenčárné Csáji Ildikó. Balajti Lajos, Halász Gyula és Zsidó János (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és Kassai Főkonzulátusa idén a rimaszombati Gömör-Kishonti Művelődési Központban tartotta a március 15-ei ünnepi fogadását, melynek házigazdái dr. Balogh Csaba nagykövet és dr. Hetey Ágota főkonzul voltak. Mielőtt a rendezvény megkezdődött volna, a közeli Petőfi-szobor megkoszorúzására került sor.

A Himnuszt a nagykövet ünnepi beszéde követte, melyben emlékeztetett az 1823-as esztendő bő termésére a magyar kultúra és politikatörténet területén. Kölcsey Ferenc abban az évben vetette papírra nemzeti imánkat, mely a reformkor és forradalom útját egyengette. Ebben az évben látta meg a napvilágot Petőfi Sándor, Madách Imre és gróf Andrássy Gyula. Az első a magyar szabadság örökké világító fáklyájaként írta pótolhatatlan verseit, a második műve az Ember tragédiája, mely ma is világos utat mutat, miképpen gondolkodjunk a világról és abban saját helyünkről. A harmadik politikai munkássága Magyarország és a magyar nemzet felemelkedését hozta. E század kiemelkedő alakjai életének tengelyében a forradalom és szabadságharc állt.

Ők teremtették meg a modern Magyarországot és magyar nemzetet.

A 20. század történelmi viharai ellenére azért maradhattunk meg, mert őseink megvívták a maguk mindenkori harcát, amelyek elől mi sem tudunk kitérni.

Petőfi az emberi élet teljességét vallotta, amelyben a magánélet boldogsága és a közéleti kiteljesedés elválaszthatatlan, amikor a szabadságot és szerelmet egyszerre választja. Ők tudatosították bennünk, hogy személyes boldogság, magánéleti és közéleti, szakmai siker a nemzet szabadsága nélkül mit sem ér! Mindezek összekapcsolódnak életünkben. Értékes polgárai nemzetünknek akkor leszünk, ha egyéni boldogságunk mellett követjük példájukat cselekvő és résztvevő felelősséggel.

Dr. Balogh Csaba (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

175 éve a nyomda elé kellett vonulni, majd fegyvert fogni a forradalom vívmányainak védelmében. A bukás után jött a csendes ellenállás. Majd okos kompromisszumot kellett a felelősségteljes politikusoknak és polgároknak vállalniuk.

Nincs korszak, mely ne igényelné a felelősségvállalást és cselekvést. A módozatok változnak. Ma élni kell alkotmányos jogunkkal, saját és unokáink jövője érdekében, mert csak akkor formáljuk történelmünket, máskülönben csak elszenvedjük.

Elődeink számon kérhetik rajtunk, hogy a tollat miért nem ragadtuk meg, amikor a kardot nem is kellett!

Végezetül a nagykövet Isten áldását kérte az egész felvidéki magyar közösségre ezekben a nehéz időkben.

Ezután négy személy vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, melyet Novák Katalin államfő adományozott nekik.

A meghívott vendégek (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Elsőként Halász Gyula, a Garam Menti Néptánc Együttes vezetője, a Csemadok lévai szervezetének alelnöke. 1962-ben lett néptáncos. 1968-ban tánccsoportot alapított, koreográfiai tanfolyamot végzett. Számtalan koreográfiát tanított be. Vezette a sikeres Tormás gyermek és ifjúsági együttest (1994–2001). Koreográfusok, táncosok sora került ki a keze alól. A Csemadok lévai szervezetének oszlopos tagja. Műkedvelő színészként kiváló alakításokat nyújtott.

Majd Zsidó János, a Nagyszombati Egyházmegye esperese, nyékvárkonyi plébános következett. Ő az 1970-es években a földalatti egyházzal is kapcsolatba került. Az ifjúság szolgálatát vállalta. A keresztény elveket terjeszti körükben és magyar identitásukat erősíti. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség alapítója és annak lelki vezetője. Több szervezet aktív tagja és tisztségviselője. A csehországi Esterházy János-megemlékezések állandó résztvevője. Rendületlenül szolgálja, összekovácsolja a felvidéki magyar katolikusokat. Fáradhatatlanul dolgozott a templomok felújításán, vagy építésén.

Ezután Balajti Lajos, a Tornaljai Városi Hivatal volt vezetője vette át a kitüntetést. 1975-ben alapító tagja lett a Csemadok tornaljai szervezete Andante vegyes karának, melynek 2015 óta elnöke. A Csemadok helyi szervezete élén 30 évig állt (1978–2008). Most a Területi Választmány alelnöke. Több helyütt tanított. Öt évig iskolaigazgató volt, majd 20 évig a tornaljai alapiskola tanítójaként szolgált. Alapító tagja lett az Együttélésnek, majd az MKP-nek. A párt színeiben négy alkalommal a városi képviselő-testület tagja volt. A hivatal fordítójaként és korrektoraként mindmáig aktív szerepet vállal.

Botos Béla négytagú cigányzenekara (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Utolsóként Palenčárné Csáji Ildikót, a Kassai Polgári Klub (KPK) elnökét tüntették ki. Műtősnővérként, majd a Diagnosztikai Gyermekintézetben dolgozott Kassán. A kassai Új Nemzedék néptánccsoportjának, azután irodalmi színpadának tagja volt. Az Új Nemzedék Ifjúsági Klubban, illetve a Fábry Klubban tevékenykedett. A Kassai Polgári Klub alapításától részt vesz annak munkájában. 2011-ben lett annak elnöke. Neki köszönhetően ez az egyik legaktívabb kassai szervezet. A klub helytörténettel, ismeretterjesztéssel, kulturális programokkal és előadásokkal igyekszik szolgálni. Márai Sándor és Esterházy János szobrának a felállítása is a KPK-nak köszönhető, ahogy a Radványi Géza Emléknapok megtartása.

A díjazottaknak örömmel gratulálunk!

Ezután a meghívott vendégeket Botos Béla négytagú cigányzenekara szórakoztatta a fogadás hátralevő részében.

(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)