Az Esterházy János tiszteletére írt Oratórium (Esterházy-mise) varsói bemutatójával végződött az idei márciusi lengyelországi Esterházy Jánosra való megemlékezéssorozat.
Az Esterházy János mártíromsága tiszteletére komponált Esterházy-mise Szent Efrém Kórus által előadott ősbemutatójára a 2022 szeptemberében rendezett Esterházy Zarándoknap alkalmából került sor az Alsóbodoki Zarándokközpontban.
Az ezt követő lengyelországi bemutató 2023. március 25-én, Varsó történelmi nevezetességű templomában, a Szent János-főkatedrálisban került megrendezésre a magyar–lengyel együttműködést segítő varsói Waclaw Felczak Intézet anyagi támogatásával.
Az időpont kiválasztása nem a véletlen műve volt, hiszen a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén megtartott bemutató napja egybeesett Isten szolgája, Esterházy János boldoggá avatási pere krakkói ünnepélyes megkezdésének negyedik évfordulójával.
A Reconciliatio Esterházy János Egyesület, a Varsói Magyar Nagykövetség és a varsói Liszt Intézet által szervezett bemutatót Kovács Orsolya nagykövetasszony nyitotta meg. Ezt követően dr. Körmendy Adrienne, volt krakkói főkonzul ismertette Esterházy János életének és mártíriumának mai aktualitásait.
A katedrálist megtöltő lengyel közönség, melynek sorai közt ott voltak Esterházy János lengyel családtagjai is, hosszan tartó tetszésnyilvánítással köszönte meg a Szent Efrém Kórus ünnepi légkörben megtartott előadását és az azt záró, ukrán nyelvenelénekelt békeimát.
Mint ismeretes, a mise egyes részletei hallhatók a „Triptichon” Esterházy János élete és mártíromsága című, Zsigmond Dezső – Csányi János által jegyzett háromrészes magyar dokumentumfilmben is.
A film zenei anyagára építve Faragó Béla Erkel-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense komponálta meg az Esterházy-mise oratóriumot, melyet Cziglényi Boglárka szövegei tettek még hatásosabbá és megrendítőbbé. A szövegíró a zeneszerző által a katolikus mise mintájára megalkotott zenedarab latin szövegpasszusai közé emelte be Esterházy János leveleinek, imáinak és testvére, Mária naplórészleteinek egyes részeit.
Így az alkotás a zene felemelő erejével nemcsak a vértanúságnak, hanem az igaz testvéri szeretetnek is emléket állít. Egyben rávilágít arra, hogy a szeretet ereje a kegyetlen megpróbáltatások tengerében is fel tudja emelni a lelket, mi több, a szenvedés által megtisztítva Isten közelségébe tudja vezetni azt.
A nem mindennapi zenei élmény befejeztével Bogdan Bartold, a varsói Szent János-főkatedrális plébánosa meghatódva mondott köszönetet a lélekemelő élményért. Hasonló lelkülettel emelte ki a lengyel és a magyar nép közös hősének és mártírjának, Esterházy Jánosnak napjaink vészterhes viszonyai közepette hatványozottan aktuálissá váló példaadása mondanivalóját.
A varsói bemutató előadói a Kárpát-medencei liturgiát művészi szinten ismerő és művelő Szent Efrém Férfikar mellett az Esterházy Mária gondolatait megszólaltató Breinich Beáta, a Magyar Állami Operaház szopránénekese és Kirkósa Tamás gordonkaművész voltak.
A mű szerzője, Faragó Béla a bemutató kapcsán elmondta:
„Alkotóként teljes szívvel reméljük, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájárulhatunk a kelet-európai népek sorsközösségének felismeréséhez, valamint Esterházy János boldoggá avatásának ügyét is szolgáljuk”.
A varsói bemutatót fokozott médiaérdeklődés kísérte. Az előadást megelőző héten a lengyel televízió két alkalommal is levetítette Grzegorz Kubaszko rendező Esterházy Jánosról szóló, Kitörölhetetlen történet című filmjét, a Lengyel Rádió pedig több adásban is ismertette Esterházy János életének legfontosabb történéseit és magyar–lengyel vonatkozásait. A bemutatóról több tévécsatorna is felvételt készített és beszámolót közvetített.
Reményeink szerint az Oratórium következő előadására Dunaszerdahelyen kerülhet sor, ahol a felvidéki magyarság is megismerkedhet e csodálatos alkotással, amely a szerző elmondása szerint Esterházy János élete és mártíriuma drámai erejének ihletésére látott napvilágot.
(Felvidék/ma)
