A feltámadt Krisztus „Békesség veletek!” szavakkal köszöntötte tanítványait, ez a béke Isten szeretetének mindent átfogó rendje – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.
„A feltámadás fényében már nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges, jelentéktelen ember, közösség, nép vagy család” – jelentette ki a bíboros.
Erdő Péter felhívta a híveket arra, hogy a mai húsvéton legyenek társai a feltámadás hitében ujjongva örülő tanítványoknak és kezdjenek el egy új életet, „azt az életet, amit ők akkor elkezdtek, amely az egyház élete, és amely a Jézussal való találkozás”.
Erdő Péter a fiatal Szent Jánosról szólva elmondta, ő már az üres sír láttán hinni kezdett a feltámadásban.
„Úgy látszik, a hit nemcsak a személyes találkozás meggyőző ereje által alakulhat ki az emberben, hanem Isten kegyelmi ajándéka” – tette hozzá.
A bíboros kiemelte, nem volt elterjedt várakozás Krisztus kortársai között, hogy a Messiásnak fel kell támadnia. Minden evangélium egybehangzóan szól arról, hogy előbb volt a tény és azután a megértés, és az Ószövetség jövendölései így teljesülnek be igazán.
Az üres sír kétségeket és félelmeket támasztott az azt szemlélőkben. Kellett hozzá a feltámadott megjelenése, hogy teljes legyen a kép, hogy a feltámadás hite mindannyiukban megszólaljon – mondta Erdő Péter.
Fabiny Tamás: Jézus az idő fölött áll
Az evilági királyok hatalma véget ér, eltűnhetnek a templomok is a Föld színéről, de Jézus az idő fölött áll – mondta a budavári evangélikus templomban tartott húsvéti istentiszteleten Fabiny Tamás vasárnap.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igét hirdet a húsvétvasárnapi ünnepi istentiszteleten a budavári evangélikus templomban 2023. április 9-én.
(Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke úgy fogalmazott, Jézus a kereszten, önként vállalt, önfeláldozó szenvedésben lett király, és örökké az marad. Különbözött a földi uralkodóktól abban is, hogy nem a kiváltságosokat jutalmazta, feltámadottként sem őket kereste, hanem a megvetetteket, a periférián élőket – tette hozzá.
A városon kívül állt a Golgota is, de Jézus életében sem csak Jeruzsálemben fordult meg, zarándokként járta a peremvidékeket Galileától Samárián át Júdeáig, de nem hódítóként, nem a hatalom szeretetével, hanem a szeretet hatalmával – hangsúlyozta.
Fabiny Tamás szerint a híveknek, Isten mai zarándokainak sem a földi Jeruzsálem az igaz cél, hanem a mennyei. Ha valaki meghal, abban kell bízni, hogy már úton van, ott állhat majd a város küszöbén és bevezetheti oda a feltámadott Jézus – szögezte le.
Jézus feltámadása a remény, amely elűz minden félelmet, ő a fundamentum, amelyre az Úr az egyházát építette, a sarokkő. Miként a reformátor Luther Márton számára oly sokat jelentő 118. zsoltár is fogalmaz: az Úrtól lett ez csodálatos a mi szemünkben – hangsúlyozta az elnök-püspök.
Azóta is hányan és hányan élhették át e sorok vigasztalását és hirdethetik ma is, hogy Isten gyülekezete olyan közösség, amelynek tagja osztoznak örömökben és terhekben, tanúskodnak arról, hogy a krisztusi szeretet örökké tart – fogalmazott Fabinyi Tamás.
Balog Zoltán: Krisztus feltámadásának valóságából akkor látszik valami ebben a világban, ha a keresztények életében látszik
Krisztus feltámadásának valóságából akkor látszik valami ebben a világban, ha a keresztények életében látszik – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap Budapesten, a Hold utcai református templomban.
Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvéti ünnepi istentiszteletet tart a budapesti Hold utcai református templomban 2023. április 9-én.
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A református püspök igehirdetésében arról beszélt: a hit kockázatos dolog, de nem azért, mert az emberek leszólják, hanem mert következményei vannak.
A hit következménye, hogy „másként kell élni”, és ez talán rossz hír azoknak, akik úgy gondolják, hogy alapvetően rendben van az életük. De ez a jó hír is, mert a feltámadás fényében nemcsak másként kell, de másként lehet és szabad is élni – hangsúlyozta a református püspök.
Mint mondta, húsvét örömhíre, hogy a „halál közepette ott van bennünk az élet”. Hozzátette, hogy a halál jelenlétét a világban könnyebb elképzelni, mint a feltámadásét.
A halál naponta „szembejön velünk, körülvesz minket”. Látjuk az ukrajnai faluban készült fényképen, a néhány hónapos, halott csecsemő szürke arcán, a szeretett ember betegágyánál ülve, félve, hogy nincs tovább vagy a temetőben járva, ahol majdnem minden a halálról szól.
De a halálban benne vannak a tönkrement szeretetkapcsolataink is, az elvesztett barátok, a kihűlt kapcsolatok – tette hozzá Balog Zoltán.
Hangsúlyozta: húsvét meghívása, hogy „mielőtt eljutunk a csendes, fölszabadult húsvéti örömig, (…) temessük el Krisztus halálába” mindazt, ami elveszett, ami a „halál útján visz”, mert ebből a halálból lesz az élet győzelme.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak. Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.
(MTI/Felvidék.ma)
