A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Erkölcs Teológiai Dolgozatok címmel alig két évvel ezelőtt indította el azt a könyvsorozatát, mely hallgatóinak keresztény-erkölcsi tanulmányait, dolgozatait adja közre. A sorozatindító kiadvány Dávid Zsuzsanna festőművész Isten szolgája gróf Esterházy Jánosról írt tanulmányát közli gazdag képmelléklettel.
Mint Laurinyecz Mihály tanszékvezető a kötet bevezetőjében kifejti: „az Erkölcs Teológiai Dolgozatok sorozat elindításával szeretnénk ahhoz az evangéliumi emberhez hasonlítani, … aki a mennynek országának dolgaiban járatos tanítvánnyá lett, hasonló ahhoz a gazdához, aki raktárából újat és régit hoz elő (Mt 13,52).”
Mint írja, a tanszék jelenlegi és egykori hallgatóinak az írásaiból válogatnak az egyes kötetek közreadásakor. „Szeretnénk a legérdekesebbeket, a lélekre és a keresztény katolikus küldetésünkre vonatkozóan a legjobbakat kiválogatni és átadni a tisztelt Olvasóknak” – fogalmaz a bevezetőben Laurinyecz Mihály.
„Dávid Zsuzsanna a felvidéki magyarság mártírjáról írott könyvét nehéz lenne műfajilag besorolni. Egy biztos, semmiképpen sem nevezhető egy szokványos életrajznak, hanem inkább egy szemlélődésből fakadó evangéliumi elmélkedés”
– ezt már Molnár Imre Esterházy-kutató írja ajánló soraiban.
A kötet Esterházy János kétszer 12 évét dolgozza fel. Egységes nézőpontból szemléli a felvidéki magyarságért tevékenykedő politikus 12 aktív évét, valamint a második világháború utáni 12 évnyi rabságot. Az első tizenkét év tele van Esterházy Jánostól származó írásokkal, tudósításokkal, nyilatkozatokkal, addig a következő tizenkét esztendőben a némaság időszaka következik.
„Jézus is elnémul Pilátus előtt. Nem mond el egy újabb példabeszédet (…) hallgat. S tizenkét éven át némán hallgatva szenved Esterházy János is” – szögezi le a kötet kapcsán Molnár Imre. Mint hozzáteszi: Dávid Zsuzsanna könyvét tekinthetjük Esterházy Jánosról szóló első hagiográfiának is.
A szerző következőképpen vall a felvidéki mártír politikusról: Esterházy János életét, politikai tevékenységét, kegyetlen meghurcolását és vértanúságát a keresztény hit világossága ragyogtatja fel számunkra a történelem legsötétebb napjaira emlékezve.
Amint írja:
„Krisztus követése jelentette számára azt a mindenek felett álló erkölcsi mércét, lelki iránytűt, mely mindig az igazság képviseletére szólította, és a mártírsors radikális vállalásában is a remény és áldozatos szeretet hitvallójává tette.”
A kötet négy fejezetből áll. Mindegyik részben Esterházy életútjával párhuzamba állítja Krisztus életsorsát. A bibliai utalásokban és magyarázatokban bővelkedő kötet tág teret ad az elmélkedésre.
Egy idézet mindennek a példázatára: „Esterházy János szimbolikusan 1945. március 30-án, nagypénteken kezdi meg a tizenkét évig tartó keresztútját. Ez az a nap, melyet utoljára tölt otthon. 1957. március 8-án adja vissza lelkét a teremtőjének, ahogy ő fogalmaz: utolsó leheletünkig a kereszt, Krisztus keresztjének jegyében.”
A kötet része a gazdag képmelléklet, mely Dávid Zsuzsanna festményeinek azon csokrából tevődik össze, melyeket Esterházy inspirált. Az alkotások a mártírpolitikus életének képzőművészeti megfogalmazásai.
„Esterházy János az itt élő nemzetiségek különbözőségét átokból áldássá tette. A szív szemei előtt nem maradhat rejtve az ő sorsában adott kiengesztelődés, melyre ma épp olyan nagy szükség van, mint korábban” – e gondolatokkal zárul az értékes, lélekemelő és erősítő kis kötet.
A kiadvány a Jel Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
