Juhász György rektor (b) és Jerguš Sivoš elnök (Fotó: Szalai Erika)

Ma délelőtt ünnepélyes keretek között írta alá Nemzeti Emlékezet Intézete (Ústav pamäti národa) és a Selye János Egyetem közötti memorandumot az egyetem Rektori Hivatalának üléstermében Jerguš Sivoš elnök és Juhász György rektor.

A memorandum aláírásán jelen volt Bukovszky László, a Szlovák Kormány nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa, Bukor József rektorhelyettes, Somogyi Alfréd dékán, valamint a Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársai: Peter Jašek és Adela Martinkovičová. Az eseményen került sor az egyetem Református Hittudományi Karának XX. Századi Egyháztörténeti Kutatóintézete megalapításának bejelentésére is.

Juhász György köszöntőjében rámutatott, egy állami felsőoktatási intézmény és egy nagy állami intézmény kölcsönös együttműködésről szóló megállapodásának alapjai a közös tudományos együttműködés, a közös kutatás és a szakértelem. „Együttműködésünk lényege a közelmúlt tudományos kutatása a 20. század eseményeinek jobb megértése céljából. Az ilyen tudományos tevékenység nem ismer sem politikai ideológiát, sem nemzetiséget. Csak minőségi lehet” – szögezte le.

Az egyetem Rektori Hivatalának üléstermében (Fotó: Szalai Erika)

Mint mondta, egyetemük Református Hittudományi Karának Történelemtudományi Tanszékén és a Tanárképző Kar Történelem Tanszékén aktív munka folyik, különös tekintettel a szlovákiai keresztény egyházak történetét és a szlovákiai magyarság múltját érintő kérdésekre. „Ez az érdemi munka a felsőoktatás és a tudományos kutatás síkján egyaránt megnyilvánul. Az említett tanszékek munkatársai már számos értékes tudományos és szakmai munkát, cikket és monográfiát publikáltak ezeken a területeken, amelyek jelentősen hozzájárulnak közös múltunk megismeréséhez. E múlt ismerete nélkül nem tudunk stabil és progresszív jövőt építeni” – fogalmazott a rektor.

Aláhúzta, a memorandum aláírásával a Nemzeti Emlékezet Intézete archívumának kapui megnyílnak egyetemük kutatói előtt, ám egy sokkal szélesebb együttműködési területet is biztosít.

Az együttműködésnek köszönhetően lehetőség nyílik közös tudományos konferenciák, közös tevékenységek és ismeretterjesztő rendezvények szervezésére, szakértői konzultációkra szemináriumi, alap- és diplomamunkák, szakdolgozatok és disszertációk elkészítése során, közös publikációk és közös projektek szervezésére, valamint az egyetem hallgatói részére a Nemzet Emlékezet Intézete gyakorlatot biztosít.

„Ez az együttműködés tehát nemcsak a tudományos területet érinti, és nemcsak történészeinknek kedvez, hanem közvetlen hatással lesz oktatási tevékenységünkre is, amelybe diákjainkat is bevonjuk. Egyetemünk a felsőoktatásban a szabad gondolkodás, valamint a humanizmus, a felelősség, a demokrácia, a kreativitás és a tudományos kutatás eredetiségének támogatója. Így a jövőbeni együttműködés segíti küldetésünk teljesítését, amelyet egyetemünk hosszú távú fejlesztési terve is megfogalmaz” – jelentette ki.

Az együttműködési nyilatkozat aláírása meghozta első eredményét is, hiszen a Református Hittudományi Kar Történettudományi Tanszékén egyháztörténeti kutatócsoport felállításáról határoztak, amely kifejezetten a 20. század történéseire fókuszál majd.

Juhász György elmondta, a Hittudományi Kar munkatársai nemcsak a szlovákiai református keresztyén egyház történetével, hanem más keresztyén egyházak és vallási közösségek történetével is foglalkoznak majd, amelyek kapcsolatban álltak a szlovákiai magyarsággal.

Tudományos kutatásaik során a különböző szlovákiai magyar egyházközségek papjainak, lelkészeinek és gyülekezeteinek történetével is foglalkoznak majd, a szlovákiai magyar keresztény és egyházi közösség legújabb kori történetét kívánják feltérképezni.

Juhász György rektor (b) és Jerguš Sivoš elnök (Fotó: Szalai Erika)

Jerguš Sivoš, a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke beszédében kiemelte – a működésének éppen huszadik évfordulóját ünneplő – intézményük küldetését. E szerint célja feltárni az 1939-1989 közötti időszakban regnáló elnyomó rendszerek titkos tevékenységét, feltárni a terror által elkövetett bűncselekményekért, gyilkosságokért, az erkölcsi és gazdasági hanyatlásért felelősöket, ahogy a tulajdonjog hagyományos elveinek lerombolásáért, valamint az oktatás, a tudomány és a kultúra politikai és ideológiai célokra való visszaéléséért felelős személyek felkutatása is. Mint mondta, az intézet feladatai között szerepel emlékeztetni a náci és a kommunista rezsim rémtetteire. Jerguš Sivoš megjegyezte, a számos szlovák áldozat mellett számos magyar és más nemzetiségű áldozata is van a két világháború közötti, majd az azt követő időszaknak.

Elmondta, a memorandum értelmében a Nemzeti Emlékezet Intézetének szakértő munkatársai tartanak majd előadásokat a Selye János Egyetemen, szakértői konzultációkat biztosítanak szemináriumi, alap- és diplomamunkák, valamint szakdolgozatok elkészítésében, együttműködnek tudományos konferenciák és szakmai szemináriumok szervezésében, valamint támogatják az egyetem kutatói tevékenységét, melyek eredményeit kölcsönös közzéteszik.

Jerguš Sivoš kijelentette, a demokratikus Szlovákia kulcsfontosságú része a magyar nemzeti kisebbség.

Rámutatott, a mai turbulens időkben, amikor gyakran öncélúan használják, kiforgatják a történelmi eseményeket, fontos intézményük számára a szlovákok és magyarok között született közös projekt sikere. Megjegyezte, a memorandumot a kölcsönös megértés és az együttműködés jegyében írják alá.

Az ünnepi eseményen elhangzott, a két állami intézmény közötti együttműködési megállapodás egyik „katalizátora” Bukovszky László kormánybiztos volt, aki az intézet Levéltári Főosztályának volt évekig az igazgatója. Rövid hozzászólásában úgy fogalmazott, történelmi pillanat a memorandum aláírása, melynek előkészítésében örömmel vett részt.

Hangsúlyozta, a magyar közösség számára a kisebbségi jogok és a nyelvhasználati jogok biztosítása mellett éppolyan fontos a szakmai, kutatói tevékenység is – ezért is kivételes a memorandum aláírása.

Hozzátette, nyilvánossá, a fiatal generációk számára elérhetővé kell tenni a kutatások eredményeit, meg kell velük ismertetni a múltunkat és emlékeztetni őket rá. Ezzel is elkerülendő, illetve megelőzhető múltunk hibáinak megismétlése, fogalmazott.

(Szalai Erika)