Az ukrajnai háború arra késztet egyes országokat, hogy mérlegeljék a kötelező katonai szolgálat bevezetését. Míg Lettországban már be is vezették, Lengyelországban fontolgatják a lépést. Így sokakban felmerül a kérdés, vajon csatlakozik Szlovákia is?
„Tavaly és az idei év elején hajlott leginkább erre a megoldásra a szlovák védelmi tárca“ – nyilatkozta a TV JOJ weboldalán Radovan Bránik biztonsági szakértő. Ugyancsak megkezdték az aktív tartalékos állományba való toborzást, mely iránt azonban nem volt számottevő érdeklődés.
A szlovák Honvédelmi Minisztérium szerint jelenleg egyre korlátozottabbak a lehetőségek a tartalékos erők kialakítására. Ebben segíthetne az a törvénymódosítás, mely önkéntes alapon bárki számára lehetővé tenné az aktív tartalékos állományba történő felvételt.
„Nyitottak vagyunk minden pozícióra – az alapegységektől, például a tüzérségtől az infomatikai szakemberekig, vegyi vagy búvár egységekig“ – közölte Martin Sklenár védelmi miniszter.
Itt azonban eltérő rendszerről beszélhetünk, mint a semleges Ausztriában vagy Svájcban, illetve Finnországban és Svédországban. Bránik szerint a közvélemény széleskörű támogatására is szükség lenne.
A további problémát az jelenti, hogy honnan venné erre Szlovákia a szükséges pénzeszközöket. Csak az alapvető infrastruktúra kiépítése a hadkötelesek számára közel 500 millió euróba kerülne. Ha ehhez hozzászámítjuk a fegyverzetet, a járműveket, a ruházatot és a zsoldot, már milliárdokról beszélhetünk.
Szlovákiához hasonló helyzetben van Csehország is, ott sem jön számításba a kötelező katonai szolgálat bevezetése. Januárban ugyan az ottani kormányzat lehetővé tette, hogy a polgárok önkéntes alapon aktívan bekapcsolódhassanak az ország védelmébe. „A cseh polgároknak már lehetőségük van hivatásos katonává, aktív tartalékossá válni vagy önkéntes katonai kiképzésre jelentkezni. Az önkéntes katonai szolgálatra való jelentkezés a negyedik lehetőség lesz“ – tájékoztatott Simona Cigánková, a cseh védelmi tárca szóvivője.
A kötelező katonai szolgálat bevezetését mérlegeli viszont Németország és Lengyelország, ahol egy közvélemény-kutatás résztvevőinek 54 százaléka támogatta ezt. „Lengyelország jó példa erre, de nem hiszem, hogy Szlovákia belátható időn belül mérlegelne egy ilyen lépést“ – közölte Bránik.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
