A Magyar Nemzeti Múzeum augusztus 20-án ingyenes programokkal várja látogatóit. Idén egy különleges utazásra invitáljuk az érdeklődőket, amelynek során saját múzeumi útlevéllel járhatják végig a 170 évre visszatekintő világkiállításokat, és ismerhetik meg a magyarok büszkeségeit.
A múzeumi útlevelet a látogatók ingyen kapják, majd az egyes állomásoknál pecsételhetnek. Délután Katona Csaba történész vezetésével történelmi és gasztronómiai tárlatvezetéshez, valamint sör- és pezsgőkóstolóhoz lehet csatlakozni.
A felfedező túrának a családok a múzeum boltjában jelképes összegért, 90 százalékos kedvezménnyel megvásárolható hátizsákkal is nekivághatnak majd, és a benne lévő játékos kutatófüzettel kereshetik fel a kiállítás legérdekesebb darabjait, új ismereteket és élményeket szerezhetnek, valamint a meglepetéscsomag otthoni alkotóprogramokra is lehetőséget ad.
Az államalapítás ünnepén és Szent István napján, vasárnap 10 és 18 óra között ingyen látogatható a múzeum valamennyi kiállítása, valamint megtekinthető a magyar királyok koronázási palástja is, amely a Nemzeti Múzeum egyik legjelentősebb kincse. A hímzett felirat szerint a palástot 1031-ben Szent István király (997–1038) és Gizella királyné készíttette és ajándékozta a székesfehérvári Szűz Mária-bazilikának. Az európai textilművészet páratlan értékű kincse eredetileg harang alakú, zárt miseruha volt, amelyet később alakítottak át palásttá, alapanyaga rozettamintás bizánci selyem. Szinte a teljes felületet beborító aranyhímzés összetett képi program szerint készült, amelynek alapja egyes kutatók szerint a Te Deum vagy a Mindenszentek litániája lehetett, és több mint nyolcvan alak és jelenet rajzolódik ki rajta.
Sam Havadtoy és a kulturális migráció
A 70 éves Sam Havadtoy a sokak által amerikaiként számon tartott, brit-magyar kettős állampolgárságú, magát magyarnak valló művész – aki barátként olyan alkotókkal dolgozhatott együtt, mint Andy Warhol, Keith Haring vagy Yoko Ono (aki évtizedekig az élettársa is volt) – az elmúlt egy évben rendhagyó sorozatot hozott létre.
Tizenegy klasszikussá vált modern festő egy-egy képét a rá jellemző karakteres csipkés technikájával újraalkotta. Érdekesség, hogy a kiválasztott tizenegy világsztár művész mindegyike kulturális migránsnak tekinthető. A tárlaton a megidézett alkotóktól is megjelenik egy-egy mű – minden héten egy másiktól. Ilyen még nem volt Budapesten – páratlan művészeti csemege ez a különleges kiállítás, mely a hazai premier után a világ több más múzeumában is látható lesz majd.
Sam Havadtoy, a Londonban született magyar képzőművész tizenegy kulturális migráns festményét alkotta újra, különleges technikával, csipke alkalmazásával. A tizenegy festőművész között olyan nevekkel találkozhatunk, mint Picasso, Warhol vagy Vasarely, de egy meghatározó, izgalmas nőművészt is találunk, a lengyel Tamara de Lempickát.
Havadtoy jelenlegi tárlatán látható művei olyan művészek előtt tisztelegnek, akik „kulturális migránsként” kiemelkedő jelentőségű életművet hoztak létre, és őt különösen inspirálták. A tárlat 2023. augusztus 27-ig, a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében látogatható.
Igazi kuriózum, a Geszterédi Aranyszablya hiteles rekonstrukciója
A geszterédi honfoglalás kori magyar fejedelem X. századi, arany veretekkel díszített szablyájának rekonstrukciója augusztus 20-ig látható a nagyközönség a múzeum Kandalló-termében. Az Aranyszablya egy véletlen folytán került elő egy Geszteréd határában levő, honfoglalás kori sírlelet részeként. Az aranytárgyakat Balázs János bojtár találta meg disznólegeltetés közben, így kerültek a nyíregyházi Jósa András Múzeumba.
A tárgy különlegessége első sorban ritkaságában rejlik, a geszterédin kívül ugyanis csak két, hasonló korú aranyszerelékkel ellátott szablyát ismer a régészet. A leletek alapján vélhetően magas rangú vezető sírjából előkerült tárgy markolatgombja és gyűrűje díszített aranylemezből készült, de arannyal borították a szablya hüvelyét és függesztőfüleit is.
Az aranyszerelékes szablya 1927-ben került elő a Nyíritag nevű urasági major közelében egy honfoglalás kori leletegyüttes legszebb darabjaként. Azonban a szablya pengéje és a szablyát díszítő aranylemezveretek csak töredékekben maradtak meg.
A régészek leírása alapján a Geszterédi Aranyszablya Társaság Szabó István hagyományőrző fegyverkovácsot, népi iparművészt kérte fel a szablya pengéjének elkészítésére, Strohmayer Ádám ötvösművészt pedig a díszítésére.
Csillag és kereszt
Csillag és kereszt címmel nyílt időszaki kiállítás, amely a 100 éves Magyar Érdemrend történetét mutatja be. A tárlat körülbelül 70–80 rendi jelvényt mutat be, esetenként az adott kitüntetés dobozával, miniatűr jelvényével és a kitüntetéshez tartozó adományozási okirattal, alapszabállyal. A tárlaton a rendi jelvények mellett az egykori kitüntetett személyek – mint például Bethlen István vagy Korányi Frigyes – festményeken jelennek meg, illetve díszes öltözetek – például Horthy Miklós flottakabátja és Király Béla vezérezredes zubbonya – is megtekinthetők.
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kitüntetés és képzőművészeti gyűjteményein alapul. Ez a két közgyűjtemény rendelkezik a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeivel, valamint számos kitüntetett portréjával. A tárlat október elsejéig látogatható a Múzeum Kupolatermében.
ARANY KORONKA, mint a Hónap kincse, a Múzeum aulájában!
1998-ban Ugron Istvánné Bánffy Mária adományozta a különleges ékszert, az arany diadémot a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének. A kicsi koronákat egykor a fej tetején, fátylon, esetleg kontyon, a főkötő felett viselték. Az Ugron-féle koronka tíz hosszúkás stilizált boglárját fehér, zöld és kétféle kék színű rekeszzománc díszítés borítja, felületükre több tucat gyöngyöt, valamint rubin köveket foglalt az egykori ötvös.
űA tárgy mai formáját a 19. században nyerhette el, ekkor szerelték az arany boglárokat két fémpántra. Az összeállítás inkább emlékeztet varrásra, mint hagyományos ötvösmunkára: az áttört boglárokat vékony aranyszállal hurkolták, csomózták a két merevítő pántra. Az „alkatrészek”, a gyöngyös drágaköves boglárok azonban két évszázaddal korábban, a 16. század végén készülhettek, feltehetően észak-Erdélyben.
A hosszú utat bejárt szépséges koronkát a 20. században is viselték a család hölgyei. 1940-ben Észak Erdély visszafoglalásakor, a magyar hadsereg kolozsvári bevonulása alkalmából ékesítette az egyik családtagot, majd a dédanya példáját követve Bánffy Mária leányai, Ugron Mária és Ugron Anikó is viselték a koronkát esküvőjük alkalmával 1973-ban, illetve 1975-ben. A különleges fejdísz anyáról leányra szállt az Ugron-családban.
MAGYAR EXPO SIKEREK (1851-2021)
Augusztus 20-án, utolsó nap látogatható! A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása a Magyar EXPO-sikerek (1851–2021) címmel 170 év 32 világkiállításán megjelent magyarok sikereit mutatja be. A tárlat voltaképpen a magyar állam nemzeti identitásépítésének egyik, ha nem a legfontosabb nemzetközi színtereként mutatja be a magyarság világkiállítási megjelenéseit és sikereit.
A gyűjteményben a magyar képző- és iparművészet mellett megjelenik az építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem, élelmiszeripar és a vendéglátás is. Az elmúlt 170 év világkiállításaiból olyan ikonikus műtárgyakat, felemelő és érdekes történeteket mutat be a kiállítás, amelyeken keresztül egy nem mindennapi magyar sikertörténet rajzolódhat ki a figyelmes szemlélő előtt.
A tárlatban a Herendi, Zsolnay gyár remekei, Rómer Flóris naplója, Vikár fonográfhengerei mellett olyan festők művei szerepelnek, mint Markó, Than, Lotz, Madarász, Székely, Munkácsy, Szinyei Merse, Csók, Csontváry Kosztka Tivadar.
Aranyvonat és a Magyar Nemzeti Múzeum
A híres Aranyvonat 1938-ban a Szent Jobbot szállította országos körútra. 1938-ban kettős szentévet ünnepelt az ország, mert ekkor tartották hazánkban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust és emlékeztek meg Szent István (1000‒1038) halálának 900. évfordulójáról. Utóbbihoz számos esemény kapcsolódott, köztük az Aranyvonat országjáró körútja.
A magyar tervező- és díszítőművészet kiemelkedő darabját négy hónap alatt építették meg. A teljes szerelvény öt kocsiból és egy mozdonyból állt, az egyházi és világi méltóságokat, a sajtó képviselőit szállító két-két luxuskocsi fogta közre az ereklyét szállító, bizánci stílusban díszített aranykocsit, amit a MÁV egyik kalauzkocsijából alakítottak ki. Az ereklyeszállító a II. világháború végén viszont elpusztult.
A rekonstrukcióját a Budakeszi Kultúra Alapítvány a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületével közösen kezdeményezte 2010-ben, majd 2015-ben magyar kormány a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg a rekonstrukciós munkálatok felügyeletével, a tervezésben pedig a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a Vasúttörténeti Park szakemberei is részt vállaltak.
Az új Aranyvonat öt év alatt készült el az eredetivel megegyező külsővel, de a mai vasútbiztonsági előírásoknak megfelelve. A díszkocsira autentikus egyenruhába öltözött koronaőrök és a múzeum kapuőrei vigyáznak az Alkotmány utcában augusztus 20-án, és a vonatban megcsodálható a korona, a jogar, az országalma, illetve az ereklyetartóban fekvő Szent Jobb hiteles másolata.
A Múzeum különösen büszke a rekonstrukciós munka során elkészült díszvagonra, az értékek megőrzése, a történelmi tudás terjesztése és népszerűsítése küldetései között kiemelten szerepel.
(A Magyar Nemzeti Múzeum sajtóközleménye)
