A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum (Fotó: HE/Felvidék.ma)

A Rimaszombatban működő Gömör-Kishonti Múzeum néprajzi részlege megszerezte gyűjteményébe az egykori süvetei fazekasmester Ondrej Janko Buriak fazekaskorongját több olyan eszközzel, amellyel a mester dolgozott. A beszerzést a Művészeti Alap anyagi hozzájárulása tette lehetővé. A TASR hírügynökséget erről Ľudmila Pulišová, a múzeum néprajzos munkatársa tájékoztatta.

A Gömör-Kishonti régióban valamikor éppen a fazekasság volt a legjelentősebb kézműves iparág. Süvete pedig egyedülálló helyet foglalt el a fazekasság tekintetében, a kerámiakészítésben és a hagyomány a 17. századtól egészen napjainkig, a 21. századig tartott. Ezért fontos, hogy most a múzeumnak sikerült megszerezni azt az elektromos meghajtású fazekaskorongot és a masszív fából készült padot, amin Buriak mester a munkához szükséges agyagot dolgozta meg.

“Mindez jól kiegészíti majd azt a térségünkre jellemző fazekasságot dokumentáló gyűjteményt, amely teljességével és számbelileg is a legjelentősebb gyűjteménynek számít nemcsak nálunk, hanem külföldi viszonylatban is” – állapította meg a néprajzos szakember.

Ondrej Janko Buriak elődei fazekas hagyományát folytatta, majd 1969-ben a Népművészeti Alap (ÚĽUV) munkatársa lett, amellyel egészen haláláig, 1997-ig együttműködött. A fazekasmester először lábmeghajtású fazekaskorongot használt, a termékeket pedig egy nyitott kemencében égette ki. Aztán az elmúlt század 70-es éveitől már elektromos meghajtású korongon dolgozott. Munkája elismeréseként 1981-ben megkapta a Népművészet mestere címet.

“Termékeivel az eredeti fazekas hagyományokat folytatta, nagyméretű tányérokat, de kisebbeket is, tálakat, kancsókat, perselyeket, gyertyatartókat valamint figurális tárgyakat ugyancsak készített. Termékei díszétésénél, dekorálásánál is a hagyományokat követte, a díszítéshez gyakran használt tehénszarvat, és mindezt a Népművészeti Alap munkatársainak irányításával”

– jegyezte meg Ľudmila Pulišová.

Süvetén ma már csak egyetlen fazekas, Szarka Ferenc dolgozik.

A Gömör-Kishonti Múzeum néprajzi gyűjteménye jelenleg több mint 11 400 tárggyal rendelkezik. A népi építészet, lakáskultúra, öltözködés, földművelés, pásztorkodás és az egyéb jellegzetes népi kézműves mestreségek darabjai jól dokumentálják az egykori Gömör-Kishonti térség lakóinak életét.

(BM/Felvidék.ma/Teraz.sk)