Az egyre növekvő információáradat túlterheli az emberi agyat, a következő évtizedekben ennek lesz a legnagyobb szomatikus következménye – hangsúlyozta Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke pénteken, a Budapesti Demográfiai Csúcson tartott nyitóelőadásában.
Freund Tamás előadásában az emberi agy szerepéről beszélt a kulturális örökség átadásában, a tanulási kapacitás, valamint a kreativitás fejlesztésében.
Mint mondta, az ember aktív belső világának a jellemzői – az emocionális gazdagság, a morális sztenderdek, a pozitív gondolkodás érdekében végzett belső aktivitás – generációról generációra öröklődnek. Kitért arra, hogy a régi emlékek felidézésében, a visszaemlékezés mechanizmusában százmilliós számban vesznek részt az idegsejtek. Ez az ősi filogenetikai működés irányítja a belső világunkat.
„Élénken emlékszünk évtizedekkel ezelőtti eseményekre is, ha intenzív emóciók kapcsolódnak az emlékképhez. Amennyiben viszont valami emocionálisan neutrális dolog történik velünk, azt másnapra már elfelejtjük”
– magyarázta Freund Tamás, hozzáfűzve: memóriánk szinte mindent tárol, ami velünk történt, viszont ennek csak egy töredékére emlékszünk, ezért az előhívás képessége kulcsszerepet tölt be az emlékek felidézésében.
Freund Tamás kiemelten fontosnak nevezte, hogy a belső világunkban fel tudjuk idézni a külső impulzusokat. „Így lehet folyamatosan gazdagítani és fejleszteni a belső világunkat, így lehet bővíteni az emocionális gazdagságunkat, a motivációnkat, a morális sztenderdjeinket, illetve a kulturális tradícióinkat” – mondta.
„Ezzel szemben a mai világban a belső világunkat körülvevő feltételek miatt, az információáradatnak és a kommunikációs technológiáknak köszönhetően szegényül a belső világunk, illetve a külső impulzusok feldolgozása sekélyesebbé válik”.
Freund Tamás úgy fogalmazott: az interneten való szörfölés során a motiváció és az emocionális attitűdök lassanként elhalványulnak, az ideiglenes memória-tárterület el van árasztva emóciók nélküli információkkal. „Ez azt jelenti, hogy sem az emlékképek nem lesznek erősek, sem az eredeti gondolatok nem idézhetők vissza.
A felületesség a tevékenységek mélységét károsítja, amelynek vége, hogy emocionálisan kiürül az egyén”
– magyarázta.
„A mai világban óriási adaptációs nyomásnak van kitéve az emberi agy. Az információáradat túlterheli az agyat, ugyanúgy, mint a biológiában a környezeti változások” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a következő évtizedekben ennek lesz a legnagyobb szomatikus következménye. Az „információs túlárasztás” ellen ugyanis az emberi agy minden lehetséges módon védekezik. A kiüresedés elleni küzdelemben megjelennek a drogok, az alkohol és a depresszió.
Ennek az információs nyomásnak a másik következménye, hogy egyre gyengébb, egyre szegényebb lesz a kulturális tradíció átadása a generációk között.
A környezeti változásra adott válaszként, a véletlen mutációkból környezeti furcsaságok alakulnak ki. A mémek mutálódnak és nem a gének az agyunk működése közben. Ez pedig azzal jár, hogy a következő generáció egyre szegényesebb, egyre kevésbé hatékonyabb agyműködéssel jellemezhető majd – figyelmeztetett Freund Tamás.
Az internetes kommunikációnak, bár rendkívül hatékony és rengeteg az előnye, súlyos hátrányai is vannak – mondta.
Az ember társas lény, ha kiszakítjuk a természetes környezetéből, annak kognitív és testi leépülés lehet a következménye. Ezért belső világunkat gazdagítani és fejleszteni kell – foglalta össze Freund Tamás.
(MTI)
