1913. november 29-én, egy szombati napon adták át a nem egész nyolc hónap alatt, jószerivel csak komáromi mesteremberek által épített Kultúrpalota épületét, amely ma a Duna Menti Múzeum főépülete. A jeles évfordulóról a Jókai Egyesület és a Gaudium vegyes kar közösen emlékezett meg – az épületen zajló felújítási munkálatok miatt – gyertyagyújtással és közös énekléssel.
A 110. évfordulóra való megemlékezésen jelen volt Komárom polgármestere, Keszegh Béla, több városi képviselő, illetve a Duna Menti Múzeum igazgatója és munkatársai is. Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke portálunknak elmondta, tíz évvel ezelőtt, az épület átadásának századik évfordulójáról rendkívül színvonalas rendezvényekkel, méltóképpen tudtak megemlékezni.
A jelenleg zajló felújítási munkálatok azonban nem tették lehetővé, hogy ebből az alkalomból ünnepséget tartsunk – magyarázta, hozzátéve, a mécsesgyújtással szeretnének megemlékezni erről a jeles napról, amelyen a Kultúrpalota átadásra került, s Komárom közéletében máig jelentős szerepet játszik.
Felidézte, 110 évvel ezelőtt egész napos rendezvénnyel, kiállításmegnyitóval, hangversennyel ünnepelték meg az impozáns épület átadását. Az avatóünnepség keretén belül nyílt meg a Kultúrpalota első képzőművészeti kiállítása is Komáromi Kacz Endre és felesége, Kiss Sarolta műveiből.
Mint mondta, Alapy Gyula javaslatára először 1905-ben merült fel az ötlet, hogy a három kultúrintézményt, a Múzeum Egyesület gyűjteményeit, a vármegyei könyvtárat és a Közmívelődési Egyesületet egyesíteni kell és ezekből megalakítani a nagy kultúregyletet, hogy Komáromot kultúrházhoz juttassák.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Komárom a legszebb telkét, a felszabadult kisgimnáziumot adta át a kultúrház céljaira – idézte fel Keszegh Margit.
Majd 1911. március 5-én megalakult a Jókai Egyesület, mivel sikerrel végződött az egyesülés előkészítése és az alapszabály is elkészült; elnöke Beöthy Zsolt lett, a főtitkári tisztet Alapy Gyula töltötte be. A Jókai Egyesület megalakulása után első legfontosabb feladatának tekintette egy székház megépítését – ekkor már rendelkezésükre álltak Hültl Dezső műegyetemi tanár tervei, melyek alapján Nagy Mihály komáromi építőmestert bízták meg a kivitelezéssel.
A Kultúrpalota építésének kerek évfordulójáról Szabó Csekei Tímea, a Duna Menti Múzeum művészettörténésze is megemlékezett a Jókai Közmivelődési- és Muzeumi Egyesület Hivatalos Értesítőjéből vett idézettel, amely az intézmény küldetését így fogalmazta meg:
„Álljon e helyen időtlen-időkig, mint a hazaszeretet hirdetője, a kitartó, becsületes munka jelképe, tanítsa az utánunk jövőket nemes áldozatkészségre, szép tettekre, egymás megbecsülésére, szellemi mívelődésre, anyagi haladásra.”
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
