(Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)

A január 8-án tartott „Magunkért, újra” címmel, a komáromi nagygyűlés 30. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián és önkormányzati találkozón megfogalmazott nyilatkozatot Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója ismertette, majd arra kérte a megjelenteket, aláírásukkal erősítsék meg a nyilatkozatot, melyet ünnepélyes keretek között elsőként Balódi László, a Csallóközi Falvak és Városok Társulásának elnöke, Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke és Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere láttak el kézjegyükkel.

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a felvidéki magyar közösség választott polgármesterei, képviselői és társadalmi szervezeteinek vezetői által megfogalmazott nyilatkozat teljes szövegét.

Hideghéthy Andrea (Fotó: Komárom 30)

 Magunkért, újra

Mi, közösségünk választott polgármesterei, képviselői és társadalmi szervezeteinek vezetői az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés 30. évfordulóján rendezett emlékkonferencián és önkormányzati találkozón a következő nyilatkozatot tesszük közzé:

A honi magyar közösség Szlovákia megalakulása és az állam európai uniós csatlakozása óta reméli az őshonos nemzeti közösségek helyzetének és gondjainak megoldását, jogállásának rendezését. A Szlovák Köztársaság Alkotmányát 1992-ben fogadták el, mely a 34. cikkely (1) pontjában határozza meg a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásának szükségességét, de ez a jogszabály azóta sem készült el.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta eltelt 20 év sem volt elég arra, hogy a nemzetközi dokumentumokba és ajánlásokba foglalt közösségi és kisebbségi jogok maradéktalanul érvényesüljenek.

Gubík László (Fotó: Hideghéthy/Felvidek.ma)

Az őshonos nemzeti közösségek jogbővítésében és európai szintű megoldásában akkor is csalódnunk kellett, amikor az elmúlt években a Minority SafePack-et vagy az úgynevezett nemzeti régiós európai polgári kezdeményezést aláírásunkkal is támogattuk. Mindkét kezdeményezés mögött több mint egymillió uniós polgár állt ki, de ez is kevésnek bizonyult, hogy európai szintű jogalkotásra kötelezze a tagállamokat a nemzeti közösségek és régiók jogairól, illetve etnikai, nyelvi, gazdasági, földrajzi és vallási sajátosságairól.

Hisszük, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűség, a hagyományos és természetes regionális berendezkedés előnyt jelent az ország és polgárai számára egyaránt.

Valljuk, hogy a nemzeti identitáshoz és a szülőföldhöz való jog alapvető emberi jog, melynek megőrzéséhez elengedhetetlen a közösségi jogok rendszerének intézményesítése. Meggyőződésünk, hogy a különböző nemzetiségű polgárok békés és kölcsönösen gyümölcsöző együttélése, valamint az identitásuk megőrzésének biztosítása olyan értéket jelentenek, melyre nemcsak a természetes régióik, de az ország fejlődését is lehet alapozni.

Őry Péter (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)

Az elmúlt három évtizedben a honi magyarság száma több mint 145 ezer fővel csökkent. Identitásunk megőrzésének, jogállásunk alkotmányos rendezésének, önkormányzataink együttműködésének és közösségünk jövőképének érdekében a mai napon a következő célokat határozzuk meg és javaslatokat tesszük:

  • A Szlovák Köztársaság Alkotmányában foglalt kötelezettséggel összhangban készüljön el a kisebbségek jogállásáról szóló törvény. A jogszabály tervezetét bocsássák vitára az érintettekkel. A törvény mondja ki, hogy a többségi nemzet és a számbeli kisebbségben lévők közti viszonyrendszer minden esetben az egyenjogúságon és az egyenrangúságon alapul.
  • A nemzeti közösségek anyanyelvhasználatában érvényesüljön az egyenjogúság és egyenrangúság, mégpedig az élet és a hivatali eljárás minden területén. Ez legyen érvényes minden olyan közigazgatási területen, ahol az adott nemzeti közösség aránya meghaladja a 10 százalékot vagy az adott közösség nagyobb számban él.
  • A közigazgatási rendszer az önkormányzatiság elve mentén nyújtson lehetőséget a nemzeti közösségek számára önkormányzati intézmények rendszerének megteremtésére, ezzel segítve az identitás megőrzéséhez való jog biztosítását.
  • A közigazgatási, egyházi, oktatási vagy választási rendszerek változtatása csupán akkor valósuljon meg, ha az őshonos nemzeti közösségek és etnikai kisebbségek sajátosságai figyelembe vannak véve úgy, ahogy azt a nemzetközi dokumentumok és ajánlások is teszik. Közösségi igényeink az identitásunk megőrzése mellett a hagyományokon alapuló természetes régiókon alapulnak.
  • A hatályos önkormányzati finanszírozási rendszer hátrányosan különbözteti meg az általunk lakott régiók önkormányzatait. Elengedhetetlennek tartjuk a pénzügyi egyenrangúság mellett a sajátos feladatok ellátásának, úgymint a hivatali eljáráson belüli anyanyelvhasználat finanszírozásának biztosítását.
Balódi László (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)

Kezdeményezzük, hogy a szervezők és a résztvevők létrehozzák a szlovákiai önkormányzati és szakmai magyar-magyar párbeszéd intézményesített kereteként a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulást.

Soha mások ellen, de tegyünk újra magunkért!

Komárom, 2024. január 8.

(Felvidék.ma)