A magyar kultúra napi rendezvényen adták át a Csemadok-díjakat Galántán január 21-én. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségben évek óta januárban adja át az életmű- és közművelődési díjakat, valamint a Gyurcsó Istvánról és a Fábry Zoltánról elnevezett díjat is.
2024-ben a Csemadok Országos elnökségének döntése értelmében első alkalommal posztumusz díjat is átadtak.
A magyar kultúra napi ünnepség Kölcsey Ferenc Himnuszának előadásával kezdődött, melyet Dráfi Mátyás színművésztől hallott a közönség, majd Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke mondott köszöntőt.
Felhívta a figyelmet, hogy a szövetség 75 éves, az év első országos rendezvényén pedig ismét a magyar kultúrát ünnepeljük, megélhetjük így kultúránkat, hagyományainkat, ezért ismerjük el azok tevékenységét, akik mindent megtettek a felvidéki magyarságért.
A közönséget üdvözölte Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke, államfőjelölt is. „Arra kérek mindenkit, ne csak hallgassuk, ne csak énekeljük a himnuszunkat, de merítsünk is belőle. Hiszen ott is elhangzik, csak magunkra számíthatunk. Igen, csak magunkra számíthatunk” – mondta a Magyar Szövetség elnöke. Kifejtette, a két előttünk álló választáson be kell bizonyítanunk, tudunk magunkon segíteni.
Majd Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke mondott beszédet.
Köszönetet mondott a 75 éves Csemadoknak, hogy civil szervezetként vezetői mindent megtesznek a felvidéki magyarság fennmaradásáért.
Idézte Ozsvald Árpád Hettita ballada című művét, annak utolsó versszakát. „Amikor a hettiták nem emlékeztek arra a dalra, / amelynél nagy tüzek mellett őseik vigadoztak, / az aranybika két szarva között elpattantak / a húrok – nem kísérte hárfa / az apák, fiúk és unokák hűtlenségét.“ Azt kérte, mi ne legyünk hűtlenek. Szili Katalin beszéde végén köszönetet mondott azért is, hogy a Csemadoktól megkapja a Fábry Zoltán-díjat, ezért beszéde végén őt is idézte:„Demokráciáról csak akkor beszélhetünk, ha a kisebbségek ügye rendezett.“
A köszöntők után Ballová Katarína és Pažitná Magdaléna Bartók Béla Román táncok című művét adták elő, mely után következett a Csemadok Életmű Díjak átadója.
Életműveket díjaztak
Fazekas István Alistálról már 15 évesen Csemadok-tag lett. A kultúra iránti szeretetet a családjától örökölte. 2002-ben a szervezet 378 taggal újjászerveződött. Fazekas István azóta a vezetőség tagja. Az Őszirózsa Országos Nótaénekes Versenyen különdíjas, majd pedig aranykoszorús minősítéssel harmadik helyezést ért el, több népdalkör tagja. Példaként szolgálhat a felnövekvő csemadokos nemzedékeknek.
Holénia Ágnes ugyan szlovák környezetben nőtt fel, de a pozsonyi magyarság meghatározó alakja. 1984 óta a Csemadok Pozsonyligetfalui Alapszervezetének aktív tagja. 2008-ban megválasztották az alapszervezet vezetőségi tagjának, gazdasági felelősének és a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya Ellenőrző Bizottsága tagjának. Pozsonyban szinte minden magyar eseményen találkozhatunk vele.
Mindkét kitüntetettről film készült, azok levetítése és a díj átadása után Bartók Béla Sonatina című művét hallgatta meg a közönség a nagymegyeri Both Kevin előadásában. Majd újabb két Életmű Díjat adtak át.
Kocka Gyula mindent megtesz szülőfaluja, Bény kultúrájának megtartásáért és népszerűsítéséért. Célja a népviselet megismertetése, a népszokások fenntartása, ennek érdekében minden meghívásnak eleget tettek a hagyományőrző csoporttal. 2017-ben a Palóc Világtalálkozón a Szeder Fábián díjjal tüntették ki a bényi tájház csapatát, melynek mozgatója Kocka Gyula. 2021-ben irányításával megnyílt a Falumúzeum.
Makkai Éva a losonci óvónőképző elvégzése után visszatért szülőfalujába, ahol azonnal tevékeny szereplője lett az ágcsernyői kulturális életnek. Az irodalmi estek, esztrádműsorok, író-olvasó találkozók szervezésében mindig lelkesen részt vett. Az amatőr színtársulat vezetőjeként 1994. május 12-én Móricz Zsigmond Sári bíró című darabját nagy sikerrel mutatták be. 2003. február 17-én kezdeményezésére megalakult a Cserfaág női énekkar, melynek szervezője, vezetője lett.
A két díj átadása után a Felsőszeli Férfikar Mészáros Magdolna vezényletével mátyusföldi betyárdalokat adott elő. Ezután vette át az elismerést Stubendek László Komáromból.
Stubendek László az egyetemi évek alatt aktívan bekapcsolódott a Brünnben egyetemeken tanuló magyar ifjúsági közösség munkájába. Diplomája megszerzése után, feleségét követve Komáromba költözött. Évekig a Csemadok városi szervezetének elnökségi tagja volt, s alapító tagja az 1980-ban megalakult a Concordia Vegyeskarnak, melyet testvérbátyja, Stubendek István vezetett, s melyben egy ideig a tenor szólam vezetője volt.
Negyed évszázada a Csemadok komáromi városi szervezetének elnöke.
Első alkalommal ad át a Csemadok posztumusz díjat, a nemrégiben elhunyt alelnökének, Balogh Gábornak.
Posztumusz díj
Balogh Gábor fiatal korában néptáncolt, színdarabot játszott. 1966-ban megnősült, és felesége szülőfalujába, Ipolybalogra költözött. Kezdettől fogva bekapcsolódott a társadalmi életbe. 1990-ben Ipolybalog polgármesterévé választották, ebben a funkcióban tizenhat évet töltött el nyugdíjba vonulásáig.
2005-ben Ipolybalog plébánosának támogatásával elkészíttették a Szent Korona hű másolatát, azóta évente Szent Korona Ünnepet tart a falu. 1963-tól tagja a Csemadoknak, melyben különböző tisztségeket töltött be. 1996-tól a Nagykürtösi Területi Választmány elnöke, 2006-tól az OT elnökségi tagja, regionális alelnök.
Balogh Gábor társadalmi feladatvállalásai szerteágazóak voltak, számos szervezet megalakulásában részt vett. Emellett aktív szerepet vállalt a Szövetség a Közös Célokért működésében, a társulás ellenőrző bizottságának az elnöke volt.
Nagy álma teljesült, amikor 2023 őszén, halála előtt alig három héttel a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya ipolynyéki székházának parkjában felavatták a Petőfi-szobrot.
Nemcsak irányította és szervezte a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya munkáját, de nem riadt vissza a fizikai munkától sem – utolsó pillanatig dolgozott,
igazi közösségi ember volt, akinek fontos volt a szülőföld, az anyanyelv, a magyarság, a hagyományápolás, nemzeti ünnepeink, emlékjelek állítása.
Ezzel az életműdíjjal most neki állítunk emléket.
Ezen a rendezvényen értékelték az országos esszéíró pályázatot is, amelynek fődíjasa Végh Brigitta, kiemelt díjazottja Bukovszky Borbála, különdíjat Csáky Gréta és Mente Róbert kaptak. A pályázatról külön cikkben számolunk be. A győztes esszét honlapunkon is olvashatják hamarosan.
Majd a Csemadok Közművelődési Díjak átadása következett.
Közművelődési díjak
Földváry Terézia 2004-ben kezdte el újraszervezni Sárosfán az alapszervezetet, majd 2008-tól a Csemadok Sárosfai Alapszervezetének elnöke lett. Szerveznek gasztronómiai rendezvényeket, s az ő érdeme, hogy a békei Cimbora Népdalkör 2014-ben békei és sárosfai Cimbora Népdalkörré nőtte ki magát.
Füzék György tánckarvezető, koreográfus a néptánccal tizenévesként a rozsnyói Búzavirágban ismerkedett meg. Az Ifjú Szívekben eltöltött néhány hónap után 1988 januárjában lett a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes tagja, jelenleg annak szervezője, vezetője.
Gyurcsi Pomichal Mária a 80-as években édesapja vezetésével megalakult citerazenekar énekese volt. Sikeresen szerepelt szavalóversenyeken is. Tagja volt a községben újraindult színjátszó csoportnak is, mely néhány év szünet után éppen az ő kezdeményezésére indult újra, és szerepel sikerrel. A Csemadok Rétei Alapszervezetének elnöke.
Az érsekújvári Plichta Tibor már óvodásként bekapcsolódott a Csemadok életébe, ekkor vitték el először a gyermek színjátszó csoportba. Tagja volt az iskolai tánccsoportnak, innen kaptak meghívást a Csemadok csoportjába is, számos színdarabban szerepelt, jelenleg is néptánccsoportot vezet, amely a Csemadok mellett működik.
Simon János főiskolásként részt vett a Csemadok KB néprajzi szakbizottsága által szervezett nyári néprajzi gyűjtéseken. Az 1983-ban a Losonci járás falvaiban összegyűjtött zenei anyagból és népszokásokból Duray Évával 70 perces műsort rendezett 110 szereplővel. Ág Tiborral közös népzenei gyűjteményt adott ki. 1992-ben egyházi ifjúsági énekkart alapított, évtizedek óta tagja a Pro Kultúra Férfikarnak.
Szabóné Szakál Mária a középiskola elvégzése után, 1971-től a Csemadok Jókai Alapszervezetének vezetőségi tagja. Nemcsak a szervezői munkába kapcsolódott be, hanem az 1971-ben alakult tánccsoportnak és az 1976-ban alakult éneklőcsoportnak is tagja volt. A 1995-ben alakult Malmos Néptánccsoportot, amely sajnos csak 5 évig működött, 2022 októberében sikerült újraindítani.
Az ő vezetésével ma a gyermekek is megismerkednek a néptánc szépségeivel. Az ő buzdítására került sor arra, hogy Jóka történetét, hagyományait könyv formájában is feldolgozzák.
A Gyurcsó Istvánról és a Fábry Zoltánról elnevezett díjakat is átadták
A Csemadok Közművelődési Díjak átadása után Bukovszky Dorottya Ozsvald Árpád Földközelben című versét adta elő, majd átadták a Gyurcsó István-díjat, amelyet idén Lacza Tihamér, A Hét egykori munkatársa kapott meg.
Főiskolásként ismerkedett meg későbbi feleségével, Dusik Évával, a jeles költő, Dénes György lányával, aki elvitte a Csemadok hetilapjának szerkesztőségébe, ahol Ozsvald Árpád költő és örökös „főszerkesztő-helyettes” riportokat kért tőle. A katonaság után állandó munkatársa lett a lapnak.
1989. december 15-én a szerkesztőség javaslatára a Csemadok vezetése kinevezte A Hét főszerkesztőjévé, mely sajnos 1995 áprilisában anyagi támogatás hiányában megszűnt. Ezt követően a rádió magyar adásának szerkesztőjeként dolgozott.
A Gyurcsó István-díj átadása után a komáromi Concordia Vegyeskar lépett fel, Stubendek István vezényletével, majd átadásra került a Fábry Zoltán-díj, melyet a Csemadok elnöksége három személynek ítélt oda, akik közül csak Szili Katalin tudott részt venni az ünnepségen, Czimbalmosné Molnár Éva és Potápi Árpád János a Csemadok valamelyik későbbi országos jelentőségű rendezvényén veszik át a díjat.
Szili Katalint a Fábry Zoltán-díjas Bokos Béla méltatta. „Jelenlegi hivatalos feladatai mellett számtalan segítőre és barátra tett szert, ami újra és újra megerősíti eltökéltségét vállalt szolgálatában. Ennek is köszönhető, hogy jelentős része van abban, hogy az elmúlt tizenhárom évben Trianon óta sosem látott egységbe sikerült összekovácsolni a nemzetet.“
Az ünnepség végén a közönség a Jókai Hagyományőrző Tánccsoport előadásában jókai táncokat látott, majd Ternóczky István zongorakíséretével a közönség közösen énekelte el nemzeti imánkat, a Himnuszt.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
