Kinevezték a Felvidékről a Nemzet Gazdászát, a címet még 2023-ban adták át Budapesten. Február 2-án pedig az ünnepelt barátai, tisztelői összegyűltek Hanván a Diakóniai Otthonban, ahol nagy szeretettel gratuláltak Juhász Istvánnak a kitüntető cím elnyeréséhez.
Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, sok tiszta, mély emberi gondolat hangzott el; érezni lehetett a felvidéki ember egy szívre dobbanását.
A rendezvény központi témája a föld volt.
Juhász Istvánt a hanvai köszöntésen és fogadáson B. Kovács István gömörológus méltatta. Köszöntő beszédet mondott Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke, köztársaságielnök-jelölt; Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere kezdeményezés központi vezetője; Deák János, az Agrárius kft. vezetője; Simon Zsolt vállalkozó, volt mezőgazdasági miniszter; dr. Sinkovics László, a rimaszombati kórház egykori igazgatója, a Hanvai Diakóniai Központ lakója; Mátrai Zoltán, az Agrotrend Média Kft. cégtulajdonosa, a Nemzet Gazdásza cím kiírója; Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke; Győrfi Erika, Tornalja polgármestere; Tóth Ferenc, kertészmérnök, a Gömöri Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke.
Forró Krisztián hangsúlyozta, hogy minden résztvevő, aki meghívást kapott erre az ünnepi fogadásra, büszke arra, hogy jelen lehetett e jeles alkalmon. Nagyon sokan jöttek el megköszönni a szolgálatot és gratulálni az elismeréshez, hiszen ő az első, aki ezt a címet birtokolja a Felvidékről.
Kiemelte, hogy a föld az, ami összeköt bennünket, annak köszönhetjük, a mindennapi kenyeret, hogy van mit ennünk. Azoknak, akik ezt megteremtetik, nagy hálával és köszönettel tartozunk. Mint mondta, a földből sarjadnak a gyökerek is, s abból nő és terebélyesedik a fa is. Úgy fogalmazott, a gyökerekbe kapaszkodva, ragaszkodva az őseinkhez a közösségünket is meg kell erősíteni, össze kell tartanunk.
Fel kell néznünk az olyan példaképekre, mint Juhász István, akik támogatják szűkebb és tágabb pátriánkat – mondta Forró Krisztián.
„Büszkének kell lennünk arra, hogy mi itt vagyunk, itt a szülőföldünk. Itt szeretnénk érvényesülni is, s szeretnénk, ha a hangunkat mindenki hallaná. Ehhez minden alkalmat ki kell használnunk” – szögezte le Forró Krisztián, s biztatott az előttünk álló választásokon való részvételre.
Mátrai Zoltán kiemelte, a Nemzet Gazdásza lett Juhász István, amiben a nemzet hangsúlyos szó, s olyan kitüntető címről van szó, amit mindössze 21 gazdász fog birtokolni, ebből hatan az elszakított területekről. A Felvidékkel kezdték, s elmondta, Jakab István fővédnök jelölte őt a címre, mert nagyon sok ilyen személyiségre lenne szüksége még a magyar nemzetnek, mint ő.
Jakab István beszédében elmondta, hogy a kitüntetett szívből, alázattal szolgálja a saját közösségét.
„Csendes diplomataként szolgálta hazáját” – szögezte le Jakab István.
Elmondta, amit Juhász István alkotott a professzionális mezőgazdász szakmában, az mindenki számára példa, s ugyancsak csodálatra méltó, amit mecénásként, művészetpártolóként tett. Hozzáfűzte, ami most van, azért már mindannyian megküzdöttünk, de ami a következő nemzedék számára meghatározó, azért is mindent meg kell tennie a felvidéki közösségnek.
Horváth Vivien hangsúlyozta, hogy Kárpát-medencében gondolkodnak, s a Magyarok Kenyere jótékonysági program keretében igyekszenek támogatni a felvidéki magyar közösséget is. Boldog emléknek tartja a 2023. májusában megrendezett hanvai búzaszentelő ünnepséget, amely Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnökének a ajánlására valósult meg itt.
„Pista bácsi számomra egy példakép. Nagyon remélem, hogy, mint egy jó mentor, majd fogja a kezem, ha még arra lehetőség nyílik. Hatalmas hálával tartozom azért a köszöntésért és fogadtatásért, amiben itt részesülhetek” – nyilatkozta Horváth Vivien.
B. Kovács István felhívta a figyelmet, hogy a kultúra szavunk is a föld műveléséhez kapcsolódik, hiszen a latin agricultura szóból származik, s csak később önállósodott. Mint mondta, az ünnepelt elválaszthatatlan a kultúrától és a földtől, 1976-ban a krisztusi korban lévő friss diplomás Juhász István, mikor felkérték, s elvállalta a rimaszécsi szövetkezet vezetését, tudta, mi a tét. Felidézte, tizenhárom esztendőt töltött ott el, fiatal volt, teherbíró és optimista, s ott sem feledkezett el a kultúráról, Szécsi Szó néven újságot adott ki, s volt futballcsapatuk. Az 1980-as évek végén múzeum kialakításába is kezdett, amit a rendszerváltás miatt már nem fejezhetett be.
Hanván alkothatott tovább, sok nemes ügy keresztapaságát vállalta el. Megmentette a Hanvay-kúriát, emléktáblákat, szobrokat emelt, létrehozta az Igó Aladár szoborparkot, A gólyához – Nefelejcs Cukrászda és Kávéházat valamint galériát, Tóth Elemér Könyvtárat. S mint megtudtuk, most a Tamás-kúria felújításán és átadásán dolgozik. Itt az egykori csűrből színházterem lett, a tetőtérben lakosztályokat alakítottak ki, s felépült egy kisebb szállodarész is.
„Bízunk benne, hogy a tervezett átadás lesz az augusztusban 80. életévét betöltő Juhász István életművének a betetőzése, de nem záróakkordja” – fogalmazott B. Kovács István.
Deák János húsz éve Pista bácsi csapatának a tagja. Juhász István 1990-ben tért haza Hanvára, akkor alapította meg az Agrárius Kft.-t. Munkatársai rengeteget tapasztaltak, tanultak tőle. Mint a jelenlegi vezető elmondta, elsajátították tőle a mezőgazdaság csínját-bínját, a szántóföld titkát, de ezen túl felismertette, hogy ez a közösség, mely itt él, a hagyományait, a kultúráját, meglévő kincseit minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell hogy védje itt a Felvidéken, Hanván.
„Az a nemzet elvész, melynek elvész a múltja, mert a jövő kulcsa a múltban is ott van” – hangsúlyozta Deák János.
Simon Zsolt barátjának nevezte Juhász Istvánt, akit 32 éve ismer, s az 1990-es évek elején szorosan együttműködtek, amikor vállalkozni kezdtek a földdel. Kiemelte, hogy amikor a gazdák visszakapták a földjeiket, ebben a régióban Pista bácsi volt a legnagyobb tulajdonos, s mindenkinek igyekezett segíteni.
„Ma több száz vállalat ennek a segítségnek köszönhetően létezik. Ha valaki megérdemli ezt a címet, akkor ő valóban az elsők között van” – szögezte le Simon Zsolt.
Tóth Ferenc is pontosan emlékszik, hogy 35 éve, 1989. január 3-án ismerkedett meg Juhász Istvánnal. Ahogy fogalmazott, olyan, mint egy fehér holló, mindenben kitűnik, s mindenhol ott van. Cselekedetei nyomot hagytak. Kiemelte, ott volt 1992-ben, amikor megalakult a Gömöri Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara a Bátkai Állami Gazdaság épületében, majd egy nehéz időszakban, 2001-ben Meleghegyen megválasztották a kamara elnökének, amit 2015-ig töltött be.
Győrfi Erika is kiemelte, hogy a Magyar Kultúra Lovagját és Nemzet Gazdászát már évtizedek óta közeli barátjának tudhatja, akit mindig is nagyra tartott és akire felnéz. Úgy véli, hogy Juhász Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a hanvai papköltő, Tompa Mihály után szabadon nemzetünk még nem hullott szét oldott kéveként.
Sinkovics László a fogadáson dalra is fakadt, de a köszöntések sorában is felszólalt. Elmondta 1975-től jó és hűséges barátja Juhász Istvánnak.
A hanvai műsorban, mely a Krasznahorka büszke vára dallal és a Himnusszal kezdődött és a Szózattal ért véget, a felszólalások között közreműködött a sávolyi Agócs Sándor tárogatós, a Kisvárdai Férfidalárda, a Velezd Néptáncegyüttes,a hanvai Gyenes Veronika énekes, a rimaszombati Páko Marika és a Mákvirágok, a hanvai Thomas Band, a monoki Újvári Marika előadóművész és nem utolsósorban Vadkerti Imre előadóművész. A rendezvény házigazdája Kovács Boglárka volt.
A Kisvárdai Férfidalárda szószólója elmondta, feléjük két fontos föld van az ember életében: a szülőföld és a halóföld. Az előbbit a szüleink választják, az utóbbit mi választjuk, olyan területen, ahol úgy gondoljuk, az élet, az emberi méltóság és a jövő biztosítva van.
Kiemelte, hogy a föld, az az élet; s aki a földet műveli, az életet műveli.
Egy kisvárdai művész még grafikán is megörökítette Pista bácsit, akit sok-sok ajándékkal halmoztak el. A közel kétszáz vendég és előadó a sok szépet és jót a lelkébe zárva távozott Hanváról, a Diákónia Központból, amelyet szintén Juhász István mentett meg az enyészettől, hiszen egykor ez volt a Hanvay-kúria, majd műtrágyaraktárként hasznosították, ma pedig idősek otthona működik itt.
Juhász István azt kívánta, mindenki vigye magával azt a szeretet, ami ott uralkodott közöttünk.
„Vigyük tovább azt a tisztességes lendületet becsületes magyar emberként, ami bennünk van. Én mindig úgy dolgoztam az embereimmel együtt, hogy mi mindenre képesek vagyunk, semmivel kisebb és alárendeltebb szerepet nem játszunk, mint mások. Sőt, van bennünk valami olyan, ami előre visz és hajt bennünket” – nyilatkozta Juhász István.
Hozzátette, akik jelen voltak, mindannyian így vagy úgy, de hozzájárultak ahhoz, hogy megkaphassa ezt a csodálatos kitüntetést.
Juhász István 2014-től a prágai székhelyű Európai Művészeti Unió díjának a tulajdonosa, 2019-ben kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést, kiérdemelte a Simonyi Alapítvány Helytállásért-díját, s 2023-tól a Nemzet Gazdásza kitüntető cím birtokosa.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
