Az alkotmány nem biztosít túl erős jogköröket az államfőnek, és inkább újra a parlament választhatná a köztársasági elnököt – jelentette ki a TASR-nek adott interjúban Andrej Danko. Hozzátette, a közvetlen államfőválasztás felesleges konfliktust gerjeszt, ha az államfőnek az az érzése támad, hogy a kormányt kell ellensúlyoznia. A TASR az összes államfőjelölttel interjút készít.
Ön szerint mi a szlovák államfő legfontosabb feladata?
Hogy ne árulja el Szlovákiát, védje az érdekeit, és hallja meg a nemzet hangját, amikor szükséges. Így kellett volna tennie például Zuzana Čaputová államfőnek a COVID-19 idején.
Az államfő mely jogkörét tartja a legfontosabbnak, és melyiket a legkevésbé, esetleg melyik jogkört nem használná?
A legfontosabb jogköre, hogy ő a fegyveres erők főparancsnoka. A nagykövetek kinevezésének, a kormány általi jóváhagyásuk jóváhagyásának pedig nem kellene szerepelnie a jogkörei között. Ez érvényes az SIS igazgatójának kinevezésére is. Azzal a jogkörrel pedig biztosan nem élnék, hogy állami pénzen utaztassam a volt szponzoraimat, ahogy az államfő tette nemrég a kanadai munkalátogatása során.
Egyes pártok a parlamenti választási rendszer módosítását javasolják. Helyesnek tartja ezt az elképzelést, államfőként aláírná ezt a törvényt?
Aki ezt mondja, vagy valamelyik nagy párt tagja, vagy nem érti, miről van szó. Tudatosítani kell, hogy Szlovákiában egykamarás rendszer van, és számunkra a választási rendszer módosítása elfogadhatatlan. Olyan országokban, mint Csehország, ahol kétkamarás rendszer van, ennek megvan a jelentősége. Nálunk a jelenlegi szakaszban a mostani választási rendszer megfelelő. Az más kérdés, hogy a pártok működtetésén kell-e változtatni, hogy a régiók jelöltjei is megjelenjenek a listájukon. Az SNS-nek volt a legjobb regionális jelöltlistája. Azt mondtam, az államfőnek tiszteletben kell tartania azt, amit a parlament elfogad, de mivel van vétójoga, és amíg egykamarás rendszerünk van, államfőként vétóznám a választási törvény módosítását.
Hogyan viszonyul az ország NATO- és EU-tagságához? Már 20 éve tagok vagyunk.
Négy évig házelnök voltam, és sosem kérdőjeleztem meg a tagságunkat egyetlen szervezetben sem. Az, hogy bírálom az Európai Unió működését, más, mintha szét akarnám verni. Az Európai Unió a megszűnés felé fog tartani, ha nem lesz megreformálva. Ez érvényes a NATO-ra is. Szerintem jobb projekt lenne Európa számára, ha az európai hadseregek működnének együtt, és a NATO vezetésében nem az USA érdekei szerint döntenének.
Az államfő egyben a fegyveres erők főparancsnoka. Mit gondol a hadsereg költségvetéséről, modernizálásáról, erősítéséről, tekintettel a keleti határunkon túl zajló történésekre?
Az SNS ott volt az összes modernizációs projektnél, legyen szó a „nyolckerék-meghajtásúakról” vagy a repülőgépek lecseréléséről és F-16-os vadászgépek vásárlásáról, és számos más dologról. Mi támogatjuk a fegyveres erők fejlesztését. Amit Jaroslav Naď (volt védelmi miniszter – a TASR megj.) tett, hogy átadott minden működő berendezést Ukrajnának, azzal nem tudunk egyetérteni.
Szlovákiának ma rakétaelhárító rendszerre és a szárazföldi haderő feltöltésére van szüksége.
Tehát a modernizálás elengedhetetlen, bár természetesen el tudnám képzelni, hogy ez a pénz inkább az egészségügyi dolgozók bérére mehetne.
Mit gondol Ukrajna segítéséről? Támogatja az uniós csatlakozását? Az unió bólintott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Ellenzem, hogy erről beszéljünk, amíg véget nem ér az ukrajnai konfliktus. Ukrajnának ütközőzónának kellene lennie az Európai Unió és az Orosz Föderáció között. Nem szívesen látnám Ukrajnát az Európai Unióban, inkább Szerbiát vagy Montenegrót.
Az államfőnek ellensúlyt kell képeznie a kormánnyal szemben? Ha igen, miért?
Nem támogatom a közvetlen államfőválasztást, szerintem beavatkozik az alkotmányos rendszerbe, mert az alkotmány úgy lett elfogadva, hogy az államfőt a parlament választja. Magyarországon ez működik.
Nálunk ez a felemás rendszer éppen az állam működését veri szét, mert az államfőnek az az érzése, hogy élvezi az állampolgárok bizalmát. De ugyanúgy élvezi az állampolgárok bizalmát a kormányfő és a kormánykoalíció is. Ebből pedig felesleges konfliktus keletkezik. Ha a parlament választaná az államfőt, nem is lenne értelme ilyen kérdésnek, mert a feszültség az államfő egója miatt keletkezik, akinek az az érzése, hogy ellensúlyoznia kell a kormány bölcsességét. Ez pedig az állam képviseletére vonatkozó funkciójának kárára válik, feleslegesen. Az alkotmány nem ad túl sok jogkört az államfőnek, ezért ha módomban állna, visszaadnám az államfő megválasztásának jogkörét a parlamentnek, és Robert Fico (Smer-SD) megválasztását javasolnám a törvényhozásnak.
Az államfőválasztáson 11 jelölt indul, Andrej Danko, Patrik Dubovský, Forró Krisztián, Štefan Harabin, Ivan Korčok, Marian Kotleba, Ján Kubiš, Igor Matovič, Milan Náhlik, Peter Pellegrini és Róbert Švec.
(tasr/Felvidék.ma)
