Fotó: AFP

Nem számít újdonságnak a hír, mellyel legutóbb a Politico foglalkozott, miszerint Ukrajnának sürgősen szüksége lenne katonákra. A tavasz beköszöntével ugyanis az ukránok összehangolt orosz offenzívával számolnak, miközben komoly emberhiánnyal küzdenek a túlerővel szemben.

Mint a lap írja, Kijevnek mintegy 680 ezer aktív katonája van, körülbelül kétszázezer a frontvonalakon. Moszkva Ukrajnán belüli erői jelenleg meghaladják a négyszázezer katonát, további százezren pedig az ukrán határ közelében tartózkodnak. Oroszország katonáinak összlétszáma a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint 1,2 millió.

Az orosz támadás megindítása idején az ukránok még tömegesen jelentkeztek a toborzóközpontokban, hogy harcoljanak az oroszok ellen. A lelkesedés és a harci kedv azonban hamarosan alábbhagyott a hiányos felszereltség, a túlerő, az óriási emberveszteség, s az örök életükre megnyomorodottak magas arányának következtében.

A biztos halál, a húsdaráló helyett sokan ezért az országból való menekülést, vagy a sorozás elöli bujkálást választották, s a brutális kényszersorozások sem hatottak kifejezetten ösztönzőleg a harcra fogható lakosságra.

Decemberben Zelenszkij nemes egyszerűséggel és a tőle megszokott szerénységgel kijelentette, hogy 2024-ben 450-500 ezer új katonára lesz szükség ahhoz, hogy ellenálljanak az orosz offenzívának, az ukrán parlament pedig új mozgósítási törvényt fontolgat, hogy a sorkötelezettség alsó korhatárát 27-ről 25 évre csökkentse. A korhatárt már tavaly júliusban külön jogszabályban csökkentették, a parlament is jóváhagyta, de Zelenszkij végül nem írta alá a törvényt, feltehetőleg a lakosság fásultsága és elkeseredettsége miatt a súlyosbodó feszültségtől, a politikai következményektől tartva.

A harcoló ukrán katonák átlagéletkora 43 év. Az előző két évben 650 ezer katonakorú férfi hagyta el az országot. Az önkéntesek sorainak feltöltésére létrehozott sorozási rendszer a korrupciós botrányok és a kényszersorozások miatti lakossági ellenállás miatt nem működik hatékonyan,

az ukrán győzelembe vetett hit megrendült, az emberek elkeseredése egyre nagyobb, mind kevesebben akarnak értelmetlen halált halni, miközben a veszteségek egyre súlyosabbak, s béketárgyalásokról viszont szó sem esik.

Mihajlo Podoljak, Zelenszkij vezető tanácsadója azt mondta, hogy az embereknek maguknak kell meghatározniuk, milyen árat hajlandók fizetni Ukrajna függetlenségéért, viszont segítene, ha az ukránok nem éreznék úgy, hogy a nyugati támogatás is kifáradóban van. Nos, erre a buzdító szóra reagált Macron francia elnök, aki katonákat akar küldeni az oroszok ellen az ukrán frontra, kockáztatva ezzel a háború továbbterjedését és egyben a harmadik világháború kitörését. A háborús pszichózis pedig terjed mint a ragály, a katonáit habozás nélkül feláldozni hajlandó Macron után a csehek lelkes brüsszelitája, Petr Pavel államfő is kijelentette, hogy a NATO-katonákat semmi nem gátolja abban, hogy harcoljanak az ukránok oldalán.

S ha már napi aktualitás a szlovákiai államfőválasztás, melynek második fordulója két hét múlva vár az országra, az urnákhoz járulóknak nem árt tudatosítaniuk, hogy az államfőválasztás első fordulójából győztesként kikerült, hamarjában magyarbaráttá átvedlett és a magyarok szavazataira is számító Ivan Korčoktól sem hallhattunk egyértelmű elutasítást azzal kapcsolatban, hogy küldene-e szlovák katonákat Ukrajnába, csak egy „a helyzettől függően” kijelentést.

Holott ha valamiben igaza van Podoljaknak, abban biztosan, hogy az embereknek tényleg saját maguknak kellene meghatározniuk, milyen árat hajlandók fizetni Ukrajna függetlenségéért, s ennek érvényesnek kellene lennie az EU- és a NATO-tagországokra is…

(NZS/Felvidék.ma)