(Fotó: pixabay.com)

Az online világ, tanulás, barátok, család – a fiatalok életét számos kihívás és lehetőség szövi át nap mint nap. De mi a helyzet a mentális egészséggel?

Ahogy a mindennapi életünkben gondoskodunk testünkről, ugyanúgy fontos odafigyelni lelki jólétünkre is. A mentálhigiéné nem csak egy szakmai fogalom; olyan kulcsfontosságú tudás és gyakorlatok gyűjteménye, amely segítheti a fiatalokat abban, hogy boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak legyenek.

A mentálhigiéné ismerete a lelki jólét fenntartásához szükséges. Mivel a mindennapjainkat befolyásolják a negatív élmények és nem mindenki képes megbirkózni ezzel a terheléssel, vagy túllendülni a negatív időszakokon, szükséges többet beszélni róla.

Az egészséggel összefüggő életminőség azt vizsgálja, hogy a személy hogyan értékeli és mennyire elégedett jelenlegi funkcióival (tevékenységeivel és életvezetésével), ahhoz viszonyítva, hogy mit tart lehetségesnek vagy ideálisnak.

Feladatunk a mentálhigiéné alapjainak megismerése, a lelki problémák ok-okozati összefüggésének beazonosítása és megelőzése.

Az életminőség fogalma és jelentősége a modern társadalmak központi célkitűzéseként fogalmazódott meg a XX. század második felében, amikor felismerték, hogy a gazdasági, fogyasztói verseny, növekedés gyakran kifejezetten káros az emberi személyiség fejlődése szempontjából” (Kopp, Skrabski: A boldogságkeresés útjai és útvesztői – Az érett személyiségtől a kiegyensúlyozott párkapcsolatig).

Magas a civilizációs betegségek száma, egyre növekszik a pszichiátriai kezelésre szorulók száma, a neurózismutatók emelkednek. A pszichoszomatikus megbetegedések számszerűleg, de fajtájukban is emelkednek. Pszichoszomatikus betegségek közé soroljuk a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, a gyomorfekélyt, a krónikus bélgyulladásokat, a bőrbetegségeket, ízületi gyulladásokat. Vagyis, ezeknél a betegségeknél egyértelműen életmódváltásra is szükség van ahhoz, hogy az egyén teljes értékű gyógyult legyen.

A lelki egészségvédelem (mentálhigiéné) mindnyájunk számára meghatározó terület. Tudatosítani azt, hogy mi az egészséges életmód, avagy tudomásul venni azt, ami árt, ma már fontos feladatunk, felelősség önmagunkkal szemben.

További területe, hogyan birkózunk meg a mindennapi terhelésekkel, mi az, amivel képesek vagyunk megbirkózni és hol kell már segítséget kérni. Első ilyen mutatója lehet megválaszolni azt a kérdést, hogy beteg vagyok-e, avagy problémáim vannak, amelyeket már nem tudok egyedül megoldani? Ha a betegségtudat már kialakult, akkor szakorvosi ellátásra van szükség. A problémák megoldásában a segítőszakma szakemberei az ellátók: pszichológusok, pedagógusok, mentálhiégénés szakemberek, szociális segítők, teológusok stb.

Az iskola meghatározó mentálhigiénés tér. Érdemes betekintést nyerni, hogy mi mindennel foglalkozhatnak a tanulók az alsó tagozaton, ha az iskola tudatos személyiségfejlesztést végez, mindezt Csendes Éva Az életvezetési ismeretek és készségek programján keresztül.

A program a következő készségfejlesztési területeken kínál tapasztalatszerzési, cselekvési, gyakorlási lehetőséget: hatékony kommunikáció és kifejezőkészség fejlesztése, az érzelmek feldolgozása, feszültségkezelés, társasági alkalmazkodás, véleményalkotás, problémamegoldás, döntéshozás, célkitűzések, magabiztosság, ellenállás a csoportnyomással szemben, kockázatcsökkenés.

Az életkori sajátosságoknak megfelelően lehetőséget kapni megismerni önmagunkat és a társakat, megtanulni a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait, tájékozódni környezetükben, megbizonyosodni az egészséges, biztonságos élet értékeiről, készségeket elsajátítani a veszélyhelyzetek felismerésében és felfedezni önmagunk megvédésének lehetőségeit, mindez a mai ember kompetenciakészletét erősítené. Ezek mind olyan készségek, amelyekre az éntudatos személyiségnek szüksége van egész élete során.

(Strédl Terézia/Felvidék.ma)