Az Európai Parlament szlovákiai irodájának vezetője, Robert Sermek az EP-ba történő júniusi választásra magasabb részvételt vár a 2019-ben tapasztaltnál. Akkor 22,74 százalékos volt a részvétel, amivel Szlovákia a 28 uniós tagállam közül az utolsó helyre szorult.
„Ezt megelőzően, 2014-ben mindössze 13 százalékos volt a részvétel, ami valóban nagyon alacsony, s mindannyian reméljük, hogy idén jobb lesz“ – vélekedett Sermek a SITA hírügynökségnek nyilatkozva. A fő problémának azt tartja, hogy az emberek nincsenek tisztában az Európai Unió működésével, illetve hogy a 20 éve tartó tagság ellenére Szlovákia lakossága nem érzi sajátjának az EU-t.
„Állandó jelleggel Brüsszelről beszélünk, hogy Brüsszel hogy döntött, csakhogy ez a Brüsszel mi is vagyunk. Próbáljuk megértetni az emberekkel, hogy az EU döntéseit mi, a többi tagállammal közösen hozzuk“ – folytatta Sermek.
Hangsúlyozta, hogy a döntéshozatalba Szlovákia is beleszólhat a javaslat megszületésének első fázisától kezdve annak végleges jóváhagyásáig. „Ennek a folyamatnak minden fázisába beleszólhat, változtatásokat javasolhat, módosító indítványokat tehet az összes tagország, így Szlovákia is. Ezért világosan a tudtukra kell adni az embereknek, hogy azok a rendelkezések, melyek Brüsszelből érkeznek, a mi közös döntéseink, melyben a szlovákiai képviselők is részt vettek“ – nyomatékosította Sermek.
Egyúttal emlékeztetett rá, hogy az EU-ba történő belépéskor a tagság támogatottsága 65–70 százalékos volt az országban, majd ez fokozatosan csökkent és a legutóbbi években már csak megközelítőleg 40 százalékos volt.
„Most szerencsére az Eurobarométer legutóbbi felmérése szerint ismét javulóban van a helyzet. Ősszel már kedvezőbbek voltak ezek a számok, most pedig napokon belül közzéteszik a legújabb felmérés eredményét, ahol Szlovákia már a jobbak közé tartozik, azaz nőtt a támogatottság“ – árulta el Sermek.
A szlovákiai hivatalvezető meg van róla győződve, hogy annak ellenére, hogy az EU nem egy ideális projekt, melynek vannak ugyan hibái, még mindig a legjobb, ami létezik.
„Az embereknek tudatosítaniuk kell, érdekünk, hogy a tagjai legyünk az EU-nak. „Ha a volt keleti blokk országaira tekintünk, melyek nem tagjai az EU-nak, érezhetjük a komoly különbséget. Vagy nézzük csak meg a volt Jugoszláviát, például Szerbiát és Horvátországot, melyek egyike tagja, a másik nem tagja az EU-nak és bizony láthatjuk a különbséget“ – mutatott rá Sermek.
Nos, abban mindenképp egyetértünk Sermekkel, hogy a Brüsszelből érkező döntéseknek közös döntéseknek kell lenniük, s ehhez nagyon fontos, hogy minél nagyobb számban vegyünk részt a választásokon és olyan jelölteket juttassunk az Európai Parlamentbe, akik a mi érdekeinket fogják képviselni.
Az EU-n és az EP-n belül ugyanis veszedelmes mértékben eluralkodtak az esztelen balliberális eszmék, s mivel egyre erősödnek az ezeket ellenző hangok, Brüsszelben fokozódik a pánik az EP-választások kimenetelét illetően.
Ez az oka, hogy sietve át akarnak nyomni az uniós törvényhozáson olyan veszedelmes döntéseket, melyeket az erőviszonyok esetleges remélhető megváltozása esetén már nem sikerülne. Ilyen a ma tárgyalt migránspaktum is. Mivel a nyitott határok politikáját követő szélsőbal és a migráció ellenőrzését követelő jobboldal nézetkülönbségeit évek alatt sem sikerült rendezni, most az EU intézményeiben egy olyan megoldáson dolgoznak, ami új alapokra helyezi Európa migrációs politikáját.
A kötelező eljárás során gyorsan el kívánják dönteni, hogy a menedékkérő jogosult vagy nem a belépésre – utóbbiakat „hatékonyan” és gyorsan visszafordítanák az EU-n kívülre. A tervek szerint 12 hét alatt kellene elbírálni a kérelmüket, és elutasítás esetén 3 hónapon belül ki is kellene toloncolni őket.
A különböző helyzetben lévő tagországok számára a következő lehetőségek lesznek a migrációs politikában való részvételre: egyrészt befogadhatnak menedékkérőket, másrészt pénzzel vagy más módon járulhatnak hozzá a migráció ügyének kezeléséhez. Végül pedig létrehoznak egy keretrendszert a migrációs válsággal szembesülő országok számára, az EU támogatását biztosítva a nehézségek megoldásához.
Magyarország kezdettől fogva ellenzi a paktumot, részben a kötelező kvóták miatt, részben azért, mert az továbbra is ösztönözné a bevándorlókat, hogy elinduljanak Európa felé. De a migráció kérdése csak egyike azoknak a súlyos problémáknak, ahol az EU jelenlegi vezetése veszedelmes precedenst teremt, mint például az ukrajnai helyzet, a genderideológia, hogy csak a naponta felmerülő témákat említsük. Tehát levonhatjuk a komoly következtetést, hogy valóban
nem tekinthetünk tétlenül az EP-választások alakulására, vessük el véglegesen azt a tévhitet, hogy ez bennünket nem érint, hiszen az átlagember szemszögéből nézve sem mindegy, hogy kik fognak ott bennünket képviselni és milyen sorsunkat befolyásoló döntéseket hoznak az elkövetkező időszakra.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
