Az Európai Unióban szuverén, egymással együttműködni képes erős nemzeti államok és demokráciák szükségességét hangsúlyozta Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke felszólalásában az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a spanyolországi Palmában hétfőn.
„Napjaink kihívásai közepette nem eszmei és politikai kizárólagosságra törekvő brüsszeli birodalmi diktatúrára, hanem szuverén és egymással együttműködni képes erős nemzeti államokra és demokráciákra van szüksége az Európai Uniónak. Mi, magyarok ezt tekintjük az európai stratégiai autonómia politikai alapjának” – fogalmazott.
A magyar házelnök beszélt a demokráciát érő liberális kihívásokról is. Kiemelte: a demokrácia egy a sokféle kormányzási forma között, és a liberalizmus egy a sokféle politikai ideológia között. Az Európai Unió alapszerződésének 2. cikkelye az uniót megalapozó értékek között mindenféle jelző nélkül említi a demokráciát – tette hozzá.
Kövér László felszólalásában felidézte: 1946-ban a kommunisták azt hirdették, hogy nincs demokrácia a demokrácia ellenségei számára, de ők határozták meg, hogy ki a demokrácia ellensége.
„Az én generációm életének felét egy népi demokráciának nevezett baloldali diktatúrában volt kénytelen leélni. Nagyszüleink és szüleink generációja 1956-ban, mi pedig az 1980-as évek első felétől azért küzdöttünk, hogy egyszer még élhessünk a hazánkban olyan demokráciában is, amelyet semmilyen ráerőszakolt jelző nem foszt meg eredeti tartalmától és értelmétől” – fogalmazott.
Hozzátette: ennek reményében szavaztak a magyarok 1990-ben az első szabad parlamenti választáson és 2003-ban, az Európai Unióhoz való csatlakozást megerősítő népszavazáson is.
Kövér László „az úgynevezett liberális demokrácia működése mai valóságának” példájaként beszámolt arról, hogy a múlt héten Brüsszelben a köznyugalom megzavarásának veszélyére és az előadók nézeteire hivatkozva polgármesteri határozattal tiltották be a Nemzeti Konzervativizmus Konferenciát (NatCon), amelyet Magyarország jelenlegi és Lengyelország előző miniszterelnöke, valamint egy volt brit belügyminiszter mellett számos európai politikus és értelmiségi részvételével szerveztek.
Szavai szerint a rendőri karhatalommal végrehajtandó határozat fellebbezését két bírói fórum is negligálta, majd miután Belgium miniszterelnöke az interneten tett bejegyzésében elfogadhatatlannak nevezte a kerületi polgármester határozatát, a független legfelső közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezte, és a félbeszakított rendezvényt az éjszakai óráktól már folytatni lehetett.
„Ilyen a demokrácia ma Európában, ha liberális, és ilyen a jogállam, ha nyugati” – hangsúlyozta felszólalásában az Országgyűlés elnöke.
Az európai nemzeti parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, évente egyszer megrendezett konferencián 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölti ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
A kétnapos házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023 második félévében töltött be.
A jövő évi konferenciát Magyarország rendezi, amely idén júliustól látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
(MTI/Felvidék.ma)
